A tudósok motivációja valójában a hatalom? A tudomány és technológia csupán pótcseleékvés?
A tudósok egy része azt állítja, hogy, a „kíváncsiság” vagy az „emberiség érdeke” motiválja őket. Azonban könnyű észrevenni azt, hogy ezek egyike, egyik sem lehet fő mozgatójuk. A „kíváncsiság” például egyszerűen abszurdum. A legtöbb tudós olyan magasan specifikált témákban kutat, amelyek nem tárgyai a normális kíváncsiságnak. Például, egy csillagász, matematikus, vagy rovarszakértő kíváncsi az izopropil-trimetiletán tulajdonságaira? Természetesen nem. Csak egy kémikust érdekel ilyesmi, és csakis azért, mert az ő pótcselekvése a kémia. Ugyanez a kémikus érdekelt egy új bogárfaj megfelelő osztályozásában? Nem. Csakis az entomológust hozza lázba, mert az ő pótcselekvése az ízeltlábúak tanulmányozása.
Ha a kémikus és a rovarszakértő komoly erőbefektetéssel kéne, hogy előteremtse a fizikai szükségleteit egy számára érdekes, ám nem tudományos módon, magasról tenne az izopropil-trimetiletánra, meg a bogarak rendszertanára. Képzeljük el, hogy pénz hiányában nem tud továbbtanulni, és a kémikus pálya helyett kénytelen biztosítási ügynökként elhelyezkedni. Ez esetben nagyon érdekelné a biztosítás-biznisz, viszont nem foglalkozna az izopropil-trimetiletánnal. Akárhogy is, nem normális az a befektetett idő,- erőmennyiség, amelyet a tudósok puszta kíváncsiságuk kielégítésére fordítanak. Magyarázatuk motivációikra („kíváncsiság”) egyszerűen nem állja meg a helyét.
Az „emberiség érdekében” érv sem jobb. Néhány tudományos kutatásnak (archeológia, összehasonlító nyelvészet) semmi elképzelhető köze nincs az emberi faj jólétéhez. Sőt, kifejezetten veszélyes lehetőségeket is rejt a tudomány. Ennélfogva az e szakterületen működő tudósok csak ugyanúgy lelkesednek munkájukért, mint a vakcinák kifejlesztői vagy a légszennyezés tanulmányozói.
Vegyük dr. Teller Ede esetét, aki nyilvánvaló személyes részt vállalt a nukleáris erőművek promotálásában. Talán szerepvállalása az emberiség megsegítésébe vetett olthatatlan vágyából eredeztethető? Ha igen, miért nem „humanitárius” akciókban élte ki magát? Ha annyira humanitárius, miért fejlesztette ki a hidrogénbombát? Mint ahogy sok más tudományos kutatás, itt is felmerül a kérdés: valójában a nukleáris erőművek mennyiben szolgálják az emberiség érdekeit? Az olcsó villamos energia ellensúlyozza a keletkezett veszélyes hulladékot és a baleset állandóan fennálló veszélyét? Dr. Teller csak egy oldalát látta a kérdésnek. Egyértelmű, hogy részvállalása a nukleáris fejlesztésekben nem az „emberiség érdekében” történik, hanem azon személyes beteljesülés okán, amit munkájának gyümölcse eredményez
Ugyanez általában elmondható a tudósokról. Lehetséges pár ritka kivétel, ugyanakkor fő motivációjuk nem a kíváncsiság, sem pedig az emberiség szolgálata, hanem, hogy érvényesíteniük kell hatalmukat: van céljuk (egy tudományos probléma megoldása), ehhez erőfeszítés szükséges (kutatás), amivel elérik a célt (megoldás). A tudomány ekképpen
pótcselekvés, hiszen a tudósok főként a munkájuk során érzett beteljesedésért dolgoznak.
válasza:Na figyelj. Ha 170 az IQ-d akkor elképzelhető, hogy egészen más dimenziókban gondolkozol, mint egy átlag ember a 100-as IQ-val, többségében pedig -szerény véleményem szerint- 100-120 körüli emberek írkálnak ide. Szóval itt elég kis eséllyel fogsz beszélgetőpartnerre találni.
Érdemes lenne a Mensa klubba csatlakoznod, ott ismerkedni emberekkel.
Ha ez már megvolt, akkor még mindig nem értem, hogy miért ide teszed ki a kérdést.
válasza:Egy valódi kiemelkedő intelligencia nem recskázik az IQ értékére.
A kérdésből következő gondolatvilág és nagyképűség azt sugallja, hogy komoly gondok vannak az összefüggések magasszintű megértésében. Adott esetben elvont matematikában ez lehet tökéletes, (már ha nem kamu) de a valóságban hátráltatja az élet más területeit. Főleg ha ellenszenves, kiállhatatlan mellé az illető.
válasza:"Köszönöm a kommenteket."
A dolgozó népet szolgáljuk.
"Mielőtt velős választ adnék és kiesnél a székből,"
Kapaszkodok.
"mert aki vagyok e sorok írói egyedülálló szupergéniusz (170 I.Q)"
Gondolom nem a mondatfogalmazás a fő szuperképességed.
"különleges matekzseni."
Lehet. De a sokműveletes villámgyors függvényképes számológépem sem tudja átlátni a tudományos világ haladó elméinek céljait, motivációit, életörömeit, késztetéseit, pedig sokkal de sokkal gyorsabban elbánik a matematikai problémákkal, mint én.
"Javaslom ízleld át mégegyszer e szavak tartalmát, mélyen gondolkozz és utána vesd monitorra véleményed, mert nem hétköznapi ember vagyok."
Átízleltem, újraszagolgattam, körbejártam, kitapogattam és két verzió kristályosodott ki bennem.
A:) Te valóban egy zseniális matematikus vagy, hitelesen a kihirdetett IQ-val, de az élet egyéb területein maximum átlagos képességű, csak sajnos az egód nem engedi észrevenni, hogy nem te vagy a történelem híres polihisztorainak reinkarnálódott esszenciája.
B:) Sem az IQ, sem a zsenialitás nem igaz, ezt körülötted mindenki tudja, csak neked tapintatból nem mondják meg, vagy nem hiszed el nekik.
Mint hatoska a harmadik kórteremben, aki állítja, hogy márpedig ő Bonaparte Napoleon személyesen és az sem töri meg a véleményét, hogy egy xaros szót sem beszél franciául.
"Alkotásaim 50 ember érti csupán."
És eme művek természetesen a tudomány művelőinek szociológiájában csúcsosodnak ki... ja nem.
De miért is csak 50-en értik?
Ugyanazt a cuccot tolják, gondolom.
Vagy ők sem mondják ki, hogy meztelen a király, vagy ugyanolyan egoisták, mint te és nem merik beismerni, hogy xart sem értenek belőle.
Engedtessék meg, hogy a húdeokosvagyok önfényezés számomra ne legyen elegendő hitelesítő okirat a véleményed előtti térdre boruláshoz.
Amúgy ez a csak ötvenen értik is érdekes dolog.
Vagy azt jelenti, hogy tényleg csak ennyien elég értelmesek hozzá.
De a másik verzió az, hogy simán a többiek nem nem értik, hanem látják, hogy hülyeség.
válasza:Ugyan én ezt nem szoktam érvként használni vitában, mert semmire sem az, de látva, hogy a te életedben fókuszban lévő paraméter, megemlíteném, hogy bizonyára az én MENSA szerinti 125-130 közti IQ-m kevés számodra a véleméynem alátámasztására.
De tudod, én megelégszem, ha a véleményemet nem mondjuk ötven ember érti és osztja, hanem sokkal többen, azon nem fog a világképem miszlikbe törni, hogy te nem.
válasza:Nekem úgy lett a Mensán 110, hogy volt, amikor tippelni kellett. :(
Bár ettől még az adót betudom fizetni.
válasza: válasza:Az állítólagos zseniséged meg az IQ-d nem tudom, miért húztad elő a farzsebből, mert semmi köze a főkérdéshez. A fejedben valószínűleg tökéletesen és drámaian alátámasztja a mondandód komolyságát, de a valóságban pont az ellenkezőjét bizonyítod vele. Valamilyen messiás szerepről álmodsz, fennen hirdeted a felnagyított a képességeidet, az elődök munkáit becsmérled, ezzel próbálva kiemelni a saját vátesz szerepedet. A leereszkedő hangvétel a legrosszabb választás, ha tiszteletet akarsz kiváltani. Ez az alacsony intelligencia egyik jellemző megnyilvánulása.
Jut eszembe, te hogyan szolgálod az emberiség felemelkedését, jólétét? Mert az kevés, ha elképzeled, ahogy a világ lángoló romjai közül felsétálsz egy dombra, széttárod a karod, és megosztod isteni képességeidet az alattad áhítozó tömeggel, de csak azért, mert könyörögnek érte. (Kíváncsi lennék, mennyi volt Hitler IQ-ja.)
Kérdező, az írásod valamilyen paranoiás téveszmés vagy skizofrén, esetleg szociopátiás vagy antiszociális személyiségzavarra utal, talán némi kényszerességgel is. Hidd el, az első lépés a gyógyulás felé, ha felismered a bajt. Kóstolgasd, ízlelgesd ezeket a szavakat, rágd át magad rajtuk akár többször is, próbáld megérteni, és befogadni. Ezzel valóban jót tennél a világgal. Én drukkolok neked.
válasza:Vegyük három részre a kérdést. Amit szerintem nem értesz (vagy nem akarsz érteni és a kérdésed provokatív), hogy létezik az ún. alapkutatás és létezik az ún. alkalmazott kutatás. A kérdés harmadik szelete a társadalom tudomány, történelem, művészet, valláshoz tartozó kutatások. Mindegyik kutatás más és más szeletét vizsgálják a minket körülvevő világot, és midnegyik hasznos és fontos. Ha ezek nem lennének feltehetően még a fán ugrálnánk és banánt zabálnánk egész nap.
Első körben ajánlom Platón különböző írásait (170IQ-val teljesen befogadhatónak kell lennie).
A másik amit a hasonló kérdezőknek szoktam ajánlani Dürrenmatt Fizikusok c. drámája (kb. 1,5 óra alatt elolvasható még sima földi halandók számára is). Ha komolyan foglalkoztál Teller életútjával akkor eléggé rá kell ismerjél pár momentumra ha olvasod ezt a művet. Ha nem ismersz rá akkor elég nagy bajok vannak a fejecskédben.
És még egy "nézőpont" bármilyen hihetetlen a mai napig léteznek "amatőr" (hobby) kutatók, hobby kutatások. Néha egészen komoly eredménnyel, ők onnan ismerhetőek meg, hogy ugyanazon a pályán "fociznak" mint a "profi" kutatók, és az eredményeiket nem bulvár sajtóban és a youtubeon mutatják be, hanem normál konferenciákon, tudományos szakfolyóiratokban. Én is vettem részt ilyen kutatásban. És csak azért mert jól esett, és kiváncsiak voltunk. Sőt mi magunk dobtuk össze a lóvét a kutatáshoz is. A csapat úty állt össze, hogy mindenki a saját szakterületét ahol amúgy is dolgozik, amit tanult bedobta a közösbe volt biológus, vegyész, mérnök, matematikus, volt aki "csak" középiskolai magyar tanár volt. De együtt a csapat komoly eredményeket ért el. Amíg mindenki jól érezte magát benne.
válasza:A feltett kérdésre a lényegi magyarázat:
Theodore J. Kaczynski - Az ipari társadalom és jövője (Unabomber kiáltvány)
válasza:Inkább a pszichopatákra jellemző, hogy a hatalmat a hatalomért akarják.
Egy rovarszakértő érdeklődése a légyseggek iránt inkább egy szenvedély, ami lehet teljesen személyes és mások által érthetetlen. S elég korlátozott az a hatalom, amit ilyen módon meg lehet szerezni.
Az én kérdésem a te kérdésed alapján inkább az, hogy te vajon mit akarsz igazolni ezzel a hosszú okfejtéssel?
Továbbtanulásra akarnak kényszeríteni, és te nem szeretnél?
A tudósok felelőssége érdekes kérdés egyébként.
Gyulai Iván szokta meghökkenteni a közönségét azzal, hogy ő tudás alapú társadalom helyett bölcsesség alapú társadalomra vágyik, hisz a tudás sok mindenre jóra-rosszra is felhasználható, nekünk pedig e helyett arra lenne szükségünk, hogy bölcsességgel alakítsuk a világunkat. Erről is lehet vitatkozni!
A tudásszociológia egyébként vizsgálja a tudományt "kicsit hasonló" szemszögből, mint ahogy te itt, illetve filozófusok is, illetve a különféle kritikai irányzatok.
Illetve Takács-Sánta András írt a társadalmi dimenzió és a generalisták szükségességéről egy rövid eszmefuttatást, ami a széttöredezett tudományágak generálisan képzett szakértők általi összekapcsolásáról szól.
Tehát annyiban igazad van, hogy a tudósok felelőssége, hogy reflektáljanak saját szerepükre a társadalom egészében. Mint ahogy abban a vicces filmben elmélkedtek azok a hülyék arról, hogy aki a Halálcsillagon takarítóként dolgozott, az vajon ártatlan áldozat-e?
De akik itt fentebb kötözködnek veled, nekik sok mindenben igazuk van, főleg ezt a hatalom dolgot illetőleg. A megismerés egy élvezeti forrás is lehet, én pl. ha nem kéne dolgoznom, egyetemi előadásokra járnék, hogy okos embereket hallgassak különféle témákban.
Két könyv: Tudásszociológiai szöveggyűjtemény, Későújkor józansága 1-2.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!