A tudósok motivációja valójában a hatalom? A tudomány és technológia csupán pótcseleékvés?

Amikor néztem a Space Odyssey 2001 nyitó jelentett, akkor ütött homlokon: a leg uninteligensebb és a leg intelligensebb ember között akkora a szakadék az adott közösségen belül is, mint a majom és az ember között.

Így a közepén ülve a görbének nem lehet eldönteni éppen melyik végét látjuk ezen megnyilvánulás esetén....

Sokan egyszerűen csak le vannak maradva tudásban, akár iskolázatlanság miatt, vagy valakiknek tényleg lehet kisebb a szellemi kapacitása, de attól még mentálisan semmi baja.

Viszont tapasztalatom szerint az erősebb konteós, illetve paranoid elhajlások agyi problémákra vezethetők vissza.

Ők ezt tényleg így látják, őszintén hiszik, mert valami fordítva van bekötve náluk (ironikus hasonlatként).

A paranoid mentális problémák, ami sok esetben a konteós gondolkodás gyökere, általában születési adottság, ami idősebb korra rosszabbodhat, gyógyíthatatlan, kezelhetetlen.

Ezért van az, hogy egyszerűen nem lehet hatni rájuk, értelmes szóval.

Ez egy olyan kifacsart gondolkodás, mint amikor a laposföldhívő azt mondja, hogy a "gömbhívők" (sic!) feltűnően be akarják mesélni mindenkinek, hogy a Föld gömbölyű (geoid), tehát ez nagyon gyanús, biztosan hazudnak (háttérhatalom).

Normális?

Nem lehet velük tárgyalni.

Ez kb olyan, hogy a pszichopata azt gondolja tökéletesnek, ha pszichopata a vezető/körülötte lévő csoport is...

Ez kb mindent megmagyaráz.

64.

Magas lóról le lehet szállni!

Intelligencia ismérve, hogy másoktól lopott szöveggel nem ékeskedünk.

Forrást az igényes ember mindig megjelöli.

Még akkor is, ha tudjuk az adott szövegről, hogy ezt nem a kérdező írta, hanem egy elismert, bizonyított elmebeteg írta.

Te is tudod akkor eszerint, hogy kiről beszélek.

Na, jellemző.

Az írásom törölték, a kérdés nem került a helyére.

Gratulálok.

"A tudósok egy része azt állítja, hogy, a „kíváncsiság” vagy az „emberiség érdeke” motiválja őket. Azonban könnyű észrevenni azt, hogy ezek egyike, egyik sem lehet fő mozgatójuk. A „kíváncsiság” például egyszerűen abszurdum. A legtöbb tudós olyan magasan specifikált témákban kutat, amelyek nem tárgyai a normális kíváncsiságnak. Például, egy csillagász, matematikus, vagy rovarszakértő kíváncsi az izopropil-trimetiletán tulajdonságaira? Természetesen nem."

Én ezzel teljesen egyetértek és el is mentek emellett a kommentek. Az ember kíváncsi. Sok mindent szeretne tudni. Viszont amikor kutató lesz, csak egy adott területen működhet. Le kell mondani rengeteg benne felmerült kérdésről, kíváncsiságról.

Ráadásul olyan szűk és fejlett területeken működik, ahol olyan új fejlesztésekbe kapcsolódik be, ahol a korábbi kíváncsiságai egyikét sem tudja tovább vinni, mert korábban még nem léteztek

67

Ez mondjuk hülyeség. Attól, hogy te besavanyodott vagy és nem vagy kíváncsi semmire, még léteznek olyan emberek, akik elég specifikus dolgokra IS kíváncsiak.

#67 és #68-hoz még hozzátenném, hogy aki egy szűk területen igazán nagyot akar alkotni, annak igenis jelentősen növeli az esélyeit a széles-látókörűség.

Az általános kíváncsiság előny a szűk területek művelésénél is, mert nem ragad le az ember egy koncepciónál. A nagy sikereket elért embereknél az ismereteik mindössze néhány százaléka fogan meg úgy, hogy eredetileg nem is az előre elképzelt irányból várták az áttörést. A sikerre kimagasló háttértudással kell felkészülni!

"A tudósok egy része azt állítja, hogy, a „kíváncsiság” vagy az „emberiség érdeke” motiválja őket. Azonban könnyű észrevenni azt, hogy ezek egyike, egyik sem lehet fő mozgatójuk. A „kíváncsiság” például egyszerűen abszurdum. A legtöbb tudós olyan magasan specifikált témákban kutat, amelyek nem tárgyai a normális kíváncsiságnak. Például, egy csillagász, matematikus, vagy rovarszakértő kíváncsi az izopropil-trimetiletán tulajdonságaira? Természetesen nem. "

Szerintem ebben van ráció. Az ember elkezd érdeklődni sok dolog iránt. Aztán megmarad abban ami a legjobban érdekli mondjuk fizikus lesz. Rengeteg dolog érdekli akkor is, ami mindenféle fizikai dolog az ősrobbanástól kezdve a relativitáselméletig.

Aztán amikor egy kutatóintézetbe vagy az iparba kerül és egy szilárdtestfizikai műszert kell fejlesztenie évkig, na ott kimerül minden ambíció. Én pl sosem értettem, hogy aki imádja a csillagászatot, modern fizikát, kvantumfizikát és ezért megy fizikusnak pl az mi értelmeset láthat ilyen ipari bizgenytyűk fejlesztésében?

A kérdező illetve a matematikus zseni arra gondolhatott szerintem, hogy itt kikapcsol az érdeklődés és bekapcsol az EGO. Innen már ismerjük a történetet. De ez csak az én elképzelésem