A tudósok motivációja valójában a hatalom? A tudomány és technológia csupán pótcseleékvés?
A tudósok egy része azt állítja, hogy, a „kíváncsiság” vagy az „emberiség érdeke” motiválja őket. Azonban könnyű észrevenni azt, hogy ezek egyike, egyik sem lehet fő mozgatójuk. A „kíváncsiság” például egyszerűen abszurdum. A legtöbb tudós olyan magasan specifikált témákban kutat, amelyek nem tárgyai a normális kíváncsiságnak. Például, egy csillagász, matematikus, vagy rovarszakértő kíváncsi az izopropil-trimetiletán tulajdonságaira? Természetesen nem. Csak egy kémikust érdekel ilyesmi, és csakis azért, mert az ő pótcselekvése a kémia. Ugyanez a kémikus érdekelt egy új bogárfaj megfelelő osztályozásában? Nem. Csakis az entomológust hozza lázba, mert az ő pótcselekvése az ízeltlábúak tanulmányozása.
Ha a kémikus és a rovarszakértő komoly erőbefektetéssel kéne, hogy előteremtse a fizikai szükségleteit egy számára érdekes, ám nem tudományos módon, magasról tenne az izopropil-trimetiletánra, meg a bogarak rendszertanára. Képzeljük el, hogy pénz hiányában nem tud továbbtanulni, és a kémikus pálya helyett kénytelen biztosítási ügynökként elhelyezkedni. Ez esetben nagyon érdekelné a biztosítás-biznisz, viszont nem foglalkozna az izopropil-trimetiletánnal. Akárhogy is, nem normális az a befektetett idő,- erőmennyiség, amelyet a tudósok puszta kíváncsiságuk kielégítésére fordítanak. Magyarázatuk motivációikra („kíváncsiság”) egyszerűen nem állja meg a helyét.
Az „emberiség érdekében” érv sem jobb. Néhány tudományos kutatásnak (archeológia, összehasonlító nyelvészet) semmi elképzelhető köze nincs az emberi faj jólétéhez. Sőt, kifejezetten veszélyes lehetőségeket is rejt a tudomány. Ennélfogva az e szakterületen működő tudósok csak ugyanúgy lelkesednek munkájukért, mint a vakcinák kifejlesztői vagy a légszennyezés tanulmányozói.
Vegyük dr. Teller Ede esetét, aki nyilvánvaló személyes részt vállalt a nukleáris erőművek promotálásában. Talán szerepvállalása az emberiség megsegítésébe vetett olthatatlan vágyából eredeztethető? Ha igen, miért nem „humanitárius” akciókban élte ki magát? Ha annyira humanitárius, miért fejlesztette ki a hidrogénbombát? Mint ahogy sok más tudományos kutatás, itt is felmerül a kérdés: valójában a nukleáris erőművek mennyiben szolgálják az emberiség érdekeit? Az olcsó villamos energia ellensúlyozza a keletkezett veszélyes hulladékot és a baleset állandóan fennálló veszélyét? Dr. Teller csak egy oldalát látta a kérdésnek. Egyértelmű, hogy részvállalása a nukleáris fejlesztésekben nem az „emberiség érdekében” történik, hanem azon személyes beteljesülés okán, amit munkájának gyümölcse eredményez
Ugyanez általában elmondható a tudósokról. Lehetséges pár ritka kivétel, ugyanakkor fő motivációjuk nem a kíváncsiság, sem pedig az emberiség szolgálata, hanem, hogy érvényesíteniük kell hatalmukat: van céljuk (egy tudományos probléma megoldása), ehhez erőfeszítés szükséges (kutatás), amivel elérik a célt (megoldás). A tudomány ekképpen
pótcselekvés, hiszen a tudósok főként a munkájuk során érzett beteljesedésért dolgoznak.
#30 "Az én kérdésem a te kérdésed alapján inkább az, hogy te vajon mit akarsz igazolni ezzel a hosszú okfejtéssel?"
Ez nem a kérdező saját gondolata (olyanra neki valszeg nem telik), hanem copy-paste a fentebb említett bekattant matematikus (Theodore J. Kaczynski) írásos agymenésének (Az ipari társadalom és jövője - "Unabomber kiáltvány") részlete.
Kérdező kicsit keveredik a hatalom, a fegyverkezés és humanitáriusság vagy nem humanitáriusság. Becsapós eleve az atombombát hozni fel, mit ami reprezentálja tudományt általában. Fegyverkezésre ugyan sokat költenek, csak ez a tudományt még nem képviseli általánosan. A kereskedelmi felhasználás sokkal általánosabb a tudományhoz kapcsolódó egyéb területek közül, mint a fegyverkezés, ami a hétköznapokban szerencsére nem tapasztalunk annyira, míg a kereskedelmi kapcsolatát már teljesen általánosan látjuk.
Szóval ha valami szorosan kapcsolódik a tudományhoz elsősorban, akkor az inkább a kereskedelem úgy általában.
A másik, hogy ha kiemeljük a fegyver gyártást a termelésből, az egyoldalúan hangzik, akkor inkább vegyül sorra az összes termelési és üzletági területeket, amiben valahol a fegyvergyártás is ott lesz. A szuper traktorokat is fejlesztik, a kombájnokat is, bár aki az agrár szektorban dolgozik, annak jobban képben van, mint egy átlag városi ember, aki ritkaság ha kombájnt lát.
Egy másik a kiemelt fegyverkezésben, hogy a politikához szorosan kapcsolódik, mivel a katonaságok többnyire állami fenntartásúak, így a hatalomhoz is inkább kapcsolódik a politikán keresztül. Mert ha hatalomról van szó, akkor a politika és a vagyon az első szoros kapcsolódás és a fegyverkezés csak ehhez jön a katonaságokkal mint állami szervezetek. Viszont a tudományt közel sem fedi le a fegyverkezési fejlesztés.
Egyébként meg a Teller Edés részben a hatalom kapcsolódásáról semmi sincs, csak a humanitárius kérdéskört járja körbe, ami egyébként jogosan felvethető Teller esetében, és már sokan hangoztatták is.
Lehet, hogy a tudósok többségének valóban nem az emberiség szolálata a fő motivációja, de ebből nem a hatalom következik. Fontold meg újra, hogy hányféle motivációja lehet egy kutatónak.
"...hanem, hogy érvényesíteniük kell hatalmukat..."
Tudósoknak nincs annyira hatalmuk, még Teller Edének sem volt, hanem azoknak volt hatalma, akik az atomfegyver kifejlesztésére összeállítottak egy csapatot. Tellernek nem volt benne hatalma, a politikusoknak viszont volt, Teller viszont valóban nem fontolta meg a humanitárius oldalát, és ezért ma nem tartják annyira, mint tudóst.
Ha valaki nem az emberiségért kutat, akkor sem a hatalom az ami még meg szokott lenni a tudósoknál. Tudósoknak nincs hatalmuk, hanem a hatalom (politika és gazdagok) használhatják részben a tudósokat a saját hatalmi törekvéseikhez.
A kíváncsiság nem lehet mozgatórugó??? Én nem is foglalkozom olyan dologgal (értsed: nem vállalok el olyan munkát)amire nem vagyok kíváncsi legalább egy kicsit, nem tudom miröl beszélsz….
Szerintem a kíváncsiság az egyik legnagyobb hajtóerő, legalábbis azoknak az embereknek akiknek a család nem ad motivációt, vagy nincs neki….
Véleményem szerint azok akik előrébb vitték az emberiséget azok 90%-ban leszrták, hogy ki mit gondol róluk, csak őket érdekelte az adott dolog…. Ez kicsit olyan, hogy ha azért tanulok, hogy okosnak nézzek ki, akkor tuti semmi értelmeset nem fogok tanulni és csak balfasznak fogok kinézni…
Érdekes volt olvasni ezt a kérdést, és a rá adott válaszokat. Pár hónapja szakítottam a barátnőmmel jópár együtt töltött év után, és ennek a szakításnak az egyik fő kiváltó oka épp egy olyan vita volt köztünk, mint ez. Kioktatott a tudományok értelmetlenségéről, a dollármilliárdokról, amiket kiszórnak űrkutatásra (konkrétan épp a Webb teleszkóp iránti lelkesedésemet igyekezett letörni ezzel), a matematikai alapkutatások céltalanságáról, és két mondattal kukába dobta a nyelvtudományokat is ugyanilyen alapon. Ő úgy gondolja, az embert az űrkutatás kizárólag azért érdekli, mert a Földet már élhetetlenné tettük, és kétségbe esettek keressük az új életteret, amit majd belakhatunk. Ezekből a parttalan beszélgetésekből éreztem meg, hogy akivel ennyire nem értjük meg egymást, azzal csak kölcsönösen romboló minden beszélgetés, és végső soron minden együtt megélt pillanat.
Egy zárt tudatú, a kíváncsiságot nyomokban sem ismerő és értő ember számára a tudományok nagy része idő- és pénzpocsékolás, pótcselekvés, és esélytelen, hogy valaha is megértse, mi a szép a jelenségek okainak megértésében, az összefüggések felfedezésében, mitől okoz örömet a szabad gondolkodással való játék. Az ilyen emberek minden izgalmasabb gondolatmenet fellobbanó lángocskáit rögtön lepisilik egy "Hogy neked mennyi időd van ilyenekre!" sóhajjal, és utána leülnek órákra a TV elé, mert jön az Exatlon, a Való világ vagy a Győzike show...
Amit meg Teller Ede és a H-bomba kapcsolatáról többen írtak itt, szerintem kicsit leegyszerűsíti a helyzetet. Mondhatjuk, hogy minden tudós szemét, aki nem számol a felfedezéseinek a következményeivel, vagy akár szándékosan részt vállal fegyverkezési projektekben. De biztos, hogy ez olyan ördögtől való dolog? Őszintén: Valaki tényleg azt gondolja, hogy ha pl. most nem lenne Amerikának több nukleáris robbanótöltete, mint az oroszoknak vagy a kínaiaknak, és ha nem lenne meg a potenciáljuk hidrogénbomba előállításához is, akkor nem lenne az egész világon kommunista diktatúra? Sajnos az emberek egy elég jelentős része kapzsi, vérengző és gátlástalanul próbál mások fölé kerekedni, és ebben őket kizárólag erőszakkal, vagy annak fenyegetésével lehet meggátolni. Amíg nem jön el a világbéke (és pár szépségkirálynő reményeit leszámítva ez csak az emberiség teljes kipusztulásával fog bekövetkezni), addig a fegyverkezésre ugyanolyan szükség lesz, mint bármi más, látszólag konstruktívabb törekvésre. Ahogy védőoltásokkal és gyógyszerekkel harcolunk a kórokozók ellen, amin senki nincs kiakadva, ugyanígy védekezni kell a zsarnokok hatalma ellen, ez pedig csak a haditechnika állandó és erőteljes korszerűsítésével kivitelezhető. Ez úgy mondom, hogy totál pacifista vagyok és gyűlölöm a háborút. De ez egy sakkparti. Aki nem védi magát, az kihal. Emiatt nem tartom bűnösnek Teller Edét. Ha nem ő alkotja meg a H-bomba alapjait, akkor valaki más. Mondjuk az oroszok... Az atombomba se sokon múlt, hogy nem a nácik rukkoltak elő vele. Akkor talán most a Hiroshima helyett London vagy Moszkva neve szerepelne a történelemkönyvekben a gombafelhős képek alatt.
Sajnos én is sokszor találkoztam már azzal a szemlélettel, hogy
"amit idáig fejlesztettünk, az jó / nem jó - de most már álljunk le a fejlesztéssel, és költsük a pénzt magunkra!"
Ha idáig így gondolkodtunk volna, akkor ma is a fán makognánk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!