Miért mondják, hogy a Magyarok a Tudás népe?

Nem becsülöm le más nemzetek tudását, én csak azt mondom, hogy a magyarok nélkül nem ismernénk a mai világra, mert aligha jöttek volna létre ezek a találmányok, amik minket manapság körülvesznek. És itt nem arról van szó, hogy a számítógépet konkrétan Neumann János találta fel, hanem arról, hogy pl. ő olyan munkásságot vállalt, ami nélkül nem jött volna létre a számítógép. Ugyanez a helyzet a kis zenelejátszó ill. rádiókészülékekkel, ugyanez a helyzet a telefonnal (Puskás Tivadar), és igen, az autoiparral is. Abban igazad van, hogy az Otto-motort éppen nem magyar ember találta fel, de az autóipar se így nézne ki manapság a magyarok nélkül.

Tehát éppen erről van szó, hogy a magyarok valóban a tudás népe, csak éppen nem mi vittük el a pálmát nagyon sok esetben, mert általában részmunkák tulajdoníthatóak nekünk, amik viszont nagyon sok esetben a leglényegesebb részük az adott találmánynak. Neumann éppen a számítógépek memóriájának elvét dolgozta ki, a mai számítógépek alapvető működési elvét. Teller Ede nélkül nem született volna meg az atombomba (hozzáteszem, tudtommal ő nem is akarta h megszülessen).

A probléma az, hogy a magyarok szinte mindig háttérmunkát végeznek. Ha tennénk egy olyan közvélemény-kutatást, hogy szerinted ki volt a valaha élt legnagyobb tudós, talán nagyon sokan Einsteinre szavaznának. Éppen ezért nagyon érdemes megnézni, mi állt az ő munkásságának hátterében. Először is, ott volt a felesége, aki olyan matematikai apparátussal rendelkezett, ami nélkül nem született vna meg a relat. elmélet. Mégse halljuk sose a felesége nevét. De mint korábban említettem, Eötvös Lóránd volt a relat. elmélet első megfogalmazója, akinek Einstein maga is nagy tisztelője volt. Mégse kötjük az ő nevét sose az elmélethez, mert egyszerűen nincs akkora reklámja.

Kandó Kálmán nélkül nem lenne villanyvasút, Asbóth Oszkár nélkül nem lenne helikopter, Szilárd Leó nélkül nem lenne atomreaktor, Jedlik Ányos nélkül nem lenne elektromotor és szódásüveg. Még egyszer mondom, a magyarok nélkül fel se lehetne ismerni a mai világot, és valljuk be, ezt kevés nemzet mondhatja el magáról. Mégis miért nem vagyunk híresek? Mert a magyar nép rosszul adja el magát, nagy ívben leszarja a büszkeségét, illetve a politika tesz róla, és elcseszi az értékeinket. Megint ugyanide lyukadtunk ki, hogy a tudományos ész megvan, de rosszul adjuk el magunkat, ezért maradunk mindig alul, és tűnünk átlagosnak még a saját szemünkben is, és ez a borzasztóan siralmas. Hogy még a konkrétan leírt találmányoknak sem tudunk hinni, hogy azt mi alkottuk, mert a politikai közhangulat képes elhitetni velünk, hogy mi egy ilyen szerencsétlen nép vagyunk.

Az hogy a magyar borvidékeken te elhanyagolást látsz, az megint nem az észt írja le; sajnos még maguk a tudósok is lehetnek hanyagok, és valóban, a magyar egy hanyag nép. Ebből is látszik h nem vagyok hungarista, mert nagyon jól tisztában vagyok a magyarság hibáival. Az is igaz, hogy a "nálunk vannak a legszebb lányok" "ténye" is szubjektív, mert nyilván a különféle embereknek más az ízlése, és a különféle népeknek is más az ízlése. De hogy a tudományban igen is sokat arattunk, az egyszer tény, és ezaz amit soha nem vehetnek el a magyaroktól!

Arra lennék még kíváncsi, h az Otto-motoron kívül melyik találmányba tudnál belekötni, amiket egy korábbi hsz.-emben felsoroltam?

23:54 voltam.

Nyilvánvalóan nem a mai agymosott nyálafolyós konzumidiótákra érvényes a ,,tudás népe" megállapítás, hanem annak, amelyik több ezer éven keresztül képes volt mindig visszatérni földjéhez, s azért mindig megküzdeni. Eddig fizikálisan, s mivel rájöttek, hogy testileg megtörni nem lehet, most szellemileg próbálják, s talán ez nagyobb kihívás is lesz...Ez a manipuláció, agymosás folyik több mint fél évszázada, de már a Habsburg uralom idején is elkezdődött. Vannak, akik azt a neoliberális maszlagot vélik igaznak, amit ma a főáramlatú kultúrában, oktatásban és a médiában ránk zúdítanak, s hazudnak nekünk. Ebből a hazugság áradatból még az igazán tanult emberek sem tudnak tisztán látni, s csak ők is a valóságot ássák alá. Ennek megértéséhez talán segítenek az alábbi link, Bogár László, Drábik János könyvei. Íme a link, a hozzá tartozó további 12 oldalt is érdemes végig olvasni, de vannak más hasonló weblapok is, ja és a minősége természetesen nem vetekszik a főáramlatú médiáéval, talán mert erre nem adnak pénzt központilag, s érdekes kérdés, hogy ugyan miért nem?

[link]

Na szóval igenis a tudás népe voltunk, erről pedig a Történelmünkhöz magyarul c. könyvben is találhatunk bővebb fejtegetéseket külföldi tudósoktól, íróktól stb...

Ez a link semmit nem ér, ne is haragudj....

Kevésbé elfogultat keress.

Volt egy felsorolt lista, hogy mik a találmányaink, amit kicsit kiegészítenék:

mosógép , cipzár, nyugtató, autómata seb.váltó, számítógép, atombomba (ez persze nem feltétlenül a büszkeséglistán van, de mindenképpen a tudást támasztja alá), rubik-kocka, beszélő gép a 18 sz.-ban!, otto-motor, relativitáselmélet alapjai (Eötvös), golyóstoll, telefonközpont, gyufa, porlasztó, dinamó, és még sorolhatnánk tovább...

Amire a válasz? ->

Hát ez kész... Ne haragudj, de ezen a listán hangosan felnevettem itthon. :)Nem szeretnék semmit megcáfolni, hiszen Te magad is tudod, hogy ezek közül, körübelül a Rubik-Kockát, Cipzárt és a Gyufát találta fel magyar ember.

Az összes többi dolognak csak igen kis hányadát(vagy annyit se, mert az Otto-motorhoz semmi az ég adta világon közünk nincs)... Előbb bizonyíts, utána írkálj tényeket kérlek.

De értsd már meg, hogy ha mi vagyunk a tudás népe, akkor a németek, franciák,svájciak,stb. mit mondhatnak el magukról? Ahhoz képest mi semmit nem tettünk le az asztalra.

Hát akkor bizonyítsunk kicsit:

Mosógép: Itt ugyan meg kell jegyezni, h nem hagyományos mai értelemben vett mosógépről van szó, de hát akkor is mosógép, csak ezeket akkor még gőz vagy gáz üzemmel hajtották. És igen, a villamos üzemű mosógép Fisher neve alatt terjedt el, bár ez is hazugság, mivel Goldenberg találta fel, és ezek is az 1850-es évek második felére tehető, de ennél jóval előbb, márt 1830-ban Bíró László feltalált egy akkor még gázüzemű, energiatakarékos mosógépet, amelyhez a konyhai tűzhely szolgáltatta főzés/sütés közben a megfelelő energiát.

Cipzárt, Rubik kockát, Gyufát nem elemzem, hiszen azt ő is elismerte, meg azért ezeket csak tudják az átlag emberek is :D

Nyugtató: Feltalálója Selye János. Selye János magyar származású kanadai belgyógyász, vegyész. Édesanyja osztrák, édesapja magyar volt, ő maga Komáromban nőtt fel; róla nevezték el a komáromi Selye János Egyetemet és a Selye János Gimnáziumot. A városban szobrot is állítottak tiszteletére, egykori lakóházán, a Határőr utcában pedig emléktábla látható.

Automata sebesség váltó: Az automata sebességváltó feltalálója Bíró László. Bíró László rendkívül széles érdeklődési körű személyiség volt. Ma akár a végletek emberének is nevezhetnénk: egy ideig a hipnózis foglalkoztatta, később vámügyekkel foglalkozó hivatalnokként tevékenykedett, de nem állt messze tőle az autóversenyzés sem. S ha már erre a területre is elmerészkedett, kidolgozott egy automatikus sebességváltót, amely iránt a General Motors nagy érdeklődést mutatott.

Szánítógép: Neumann János 1944-ben a pennsylvaniai egyetemen társával eggyütt megépítették az első teljesen elektronikus, digitális számítógépet, az ENIAC-ot (Electronic Integrator And Computer). Az ENIAC 1946-ben készült el teljesen. Ezzel párhuzamosan 1945-ben Angliában a cambridge-i egyetemen elkészült az első elektronikus, tárolt programú számitógép, az EDSAC (Electronic Delay Storage Automatic Computer), mely már szintén a "Neumann-elvek" alapján működött. Így joggal mondhatjuk a számítógép feltalálójának Neumann Jánost is.

Atombomba: 1939. október 21-ére hívták össze az Uranium Committee („urán bizottság”) első találkozóját, melyen Szilárd, Teller és Wigner vett részt, valamint F. L. Mohler, Alexander Sachs és R. B. Roberts. Az akkori kutatók nagy része a magyar feltalálóktól várta a válaszokat az atombombával kapcsolatban és tőlük tudakolták, hogy konkrétan milyen kutatásokat kellene végezni atombomba előállításához. Miután a magyar felfedezőink erre rámutattak, közösen álltak neki végrehajtani az atombomba első prototípusának elkészítését.

Megjegyezném, hogy Teller közben egy másik nagy felfedezést is tett. Ezzel párhuzamosan felfedezte a hidrogénbombát, amelyet a fejében már össze is rakott. Ezt el is mondta az akkori, atombombán dolgozó más tudósoknak is, de Teller Ede gondolatai olyan magasröptűek voltak, hogy az akkori tudósok nem értették meg a működési elvet, így lényegében csak azért nem tudták még a második világháborúban használni a hidrogénbombát, mert senki se volt képes felfogni azokat a hihetetlen találmányokat, amiket Teller már akkor papírra vetett.

Beszélő gép: a beszélőgép, amely Kovács Győző, a hazai informatikatörténetet feldolgozó írása szerint az első olyan informatikai eszköz, melynek a célja az ember-gép kapcsolatnak új alapokra helyezése volt. A beszélőgépet Kempelen évekig tökéletesítgette, megépítésének "mellékterméke" pedig az emberi hangképzést, valamint annak mesterséges megismétlését részletesen feldolgozó, korát meghaladóan modern tanulmány lett.

Otto motor: Igen a feltalálása Nikolaus August Otto nevéhez köthető aki közel sem volt magyar, de munkásságát közvetett módon a két magyar feltaláló géniusz, Bánki Donát és Csonka János is segítette, akik már akkor jól ismerték, hogy a motortérben a nyomás emelésével növelhető a motor hatásfoka, de a benzin nagy nyomás hatására meggyullad, így a nyomás nem növelhető tetszőlegesen a munkatérben. Ezért a két feltalálózseni olyan motort szerkesztett, amelynél vizet fecskendeztek a benzinbe, ezzel lehűtve a keverék hőmérsékletét, megelőzve ezzel a nemkívánatos korai gyulladást. Bár a magyar feltalálók motorja nagy sikert ért el (ma is a müncheni Deutsches Museumban van kiállítva egy példánya), mégsem az ő motorjuk terjedt el, hanem az üzemanyag-levegő keverék korai gyulladását más módon megelőző Diesel-motor.

Nos ezek után a többit nem elemezném. Úgyis akit érdekel, majd utánanéz. Akit nem érdekel, az meg eddig se olvasta el, vagy ha igen, akkor is szkeptikusan, szájhuzogatva olvasta soraim. Mindenesetre csak arra akartam rámutatni, hogy miért jó az embereknek, hogy ilyen hihetetlen találmányokra, ekkora zsenikre, azt mondja, hogy nem találtunk fel semmit, hogy csak "hungarista" szöveg az, hogy ha akarunk, akkor igen is tudunk nagyot alkotni. És még ő mondja, hogy nézzünk utána a dolgoknak. Most komolyan! Csak kicsit informálódottabbnak kéne lenni, és nem mindent torokra nyelni amit a média el akar velünk hitetni, és máris sok mindenben megjelenik az értelem. :D

És utólag egy kis lista a hivatalos, magyar feltalálók napja honlapjáról:

* 3,5" FDD (flopilemez) - Jánosi Marcell

* Atombomba – Szilárd Leó, Wigner Jenő, Teller Ede

* Basic nyelv – Kemény János

* Dinamó – Jedlik Ányos (a találmányt Ernst Werner von Siemens szabadalmaztatta)

* Eötvös-inga – Eötvös Loránd

* Golyóstoll – Bíró László József

* Hafnium, valamint az izotópok használata – Hevesy György

* Hangosfilm – Mihály Dénes

* Helikopter – Asbóth Oszkár

* Hidrogénbomba – Teller Ede

* Holográfia – Gábor Dénes

* Jendrassik-gázturbina – Jendrassik György

* Neumann-elvek – Neumann János

* Nukleáris láncreakció – Szilárd Leó

* Porlasztó – Bánki Donát és Csonka János

* Részecskegyorsító – Simonyi Károly

* Rubik-kocka – Rubik Ernő

* Szódavíz – Jedlik Ányos

* Telefonközpont – Puskás Tivadar

* Torlósugár-hajtómű – Fonó Albert

* Transzformátor – Bláthy Ottó, Déri Miksa, Zipernowsky Károly

* zajtalan gyufa – Irinyi János

* antimonos kéregöntés – Ganz Ábrahám

* hengerszék – Mechwart András

* sorvetőgép – Kühne Ede

* heliométeres szintezőműszer – Kruspér István

* oxigénmeghatározás – Winkler Lajos

* villamosvasút és fázisváltós villamosvontatás - Kandó Kálmán

* alumíniumléghajó – Schwarcz Dávid (Zeppelin által vált ismertté)

* elektromos fogyasztásmérő – Bláthy Ottó

* kéziöltést utánzó varrógép – Kiss József

* stencil sokszorosítás – Gestetner Dávid

* Wolfram-szálas izzó – Just Sándor, Hanaman Ferenc, Bródy Imre

* légmotoros kerékpár – Vedres András

* bolygóműves sebességváltó – Galamb József (Ford T-modell)

* organoterápiás és szintetikus gyógyszerek – Richter Gedeon

* világvevő rádió (forgókondenzátor) – Korda Dezső

* félautomata fényképezőgép – Mihályi József és Riszdorfer Ödön

* filmfelvevőgép – Mihályi József

* Telehor, az első tévéadó – Mihály Dénes

* televízió-képcső (modern nagyfelbontású televízió) – Tihanyi Kálmán

* színes televízió és mikrobarázdás hanglemez – Goldmark Péter Károly

* gázok cseppfolyósítása – Freud Mihály 1934-ben, első felhasználás 1959-ben

* Zemplén-féle elszappanosítás és Zemplén-féle cukorlebontás – Zemplén Géza

* hexuronsav C-vitamin– Szent-Györgyi Albert

* elektronsokszorozó-cső – Bay Zoltán

* légkondenzációs hűtőtorony – Heller László és Forgó László

* Pattantyús-módszer – Pattantyús-Ábrahám Géza

* sokszögeszterga – Gellért Károly

* Béres-csepp – Béres József

* allergofilter – Vajai László

* üvegbeton – Losonczi Áron

* TBK (új típusú biodízel) – Thész János, Boros Béla, Király Zoltán

* biogázreaktor – Kiss Péter

* direkt metanolos tüzelőanyag-cella – Oláh György

* transzverter – Magyar László és Csefkó Pál Tamás

* tű nélküli oltókészülék – Lindmayer István

* polarizált fényterápia (lágylézer) – Mester Endre és csapata

* humanoid látómodul (PAL-optika továbbfejlesztett változata) – Greguss Pál

* szintetikus vér (művér) – Horváth István

* analogikai számítógép – Roska Tamás

* sakk-gép- Kempelen Farkas

* Nyugtató – Sellye János

* Az űrhajózásban alkalmazott térgeometria – Bolyai János

* kettős objektív, Binokuláris távcső és diavetítő – Petzval József

* Floppy őse – Szentiványi Tibor

* Forgókondenzátor, világvevő rádió – Korda Dezső

* Lőelemképző – Juhász István

* A Föld alakjának meghatározása – Izsák Imre

* Villa és kanál – Az európaiak bizonyítottan nem ismerték a hús megfőzésének titkát és minden ételt kizárólag késsel ettek a magyarok megjelenése előtt.

* Fehérnemű és ing – A magyarok megjelenése előtt az európaiak nem ismerték a fehérnemű fogalmát.

* Nadrág, zakó, hosszú kabát és háromnegyedes cipő – A magyarok hozták be Európába a nadrágot, a zakót (kazak), a hosszú kabátot (kaftán). Amíg Európa a tógához sarut, csizmát, bocskort viselt addig a magyarok háromnegyedes félcipőt.

* Gomb – A magyarok megjelenése előtt ismeretlen volt Európában a gomb, mint ruházati eszköz.

Tehát, hogy tisztázzuk a fogalmat, igen a tudás népének tartottak/tartanak minket azért, mert a népességünkhöz, és történelmünkhöz képest mégis mi nyújtottuk a legtöbb és legnagyobb felfedezéseket a világnak. Nem tudsz egy egyszerű napot leélni úgy, hogy ne használnál valami olyan találmányt, amit nem magyar talált volna fel. És még ha valamilyen szabadalom más neve alatt is futott volna be, akkor is mindig magyarok kísérik az ilyeneket, mint segédkutatók vagy bármi. És ez a mai napig így van. Jelenleg CERN tele van magyarokkal.

Te tudtál róla?