Miért becsüli le mindenki a bölcsészeket?!
Nyilván megbélyegezni valakinek az elmebeli képességeit aszerint, hogy mit tanul: no comment. Nézzünk be a középiskolákba, hogy vajon mennyit láthat onnan valaki, aki mondjuk a 12. évében egyszerre hajt mint egy versenyló az érettségire, csinál nyelvvizsgát, jogosítványt, s persze mellette válasszon pályát egy életre, ugye?
Az osztályfőnökök többsége - tisztelet a kivételnek - akiknek feladatuk, hogy kellően informálják a diákjaikat a nagybetűs életről, legtöbbször csak pár sablonos dolgot ismertetnek, ők is főként csak a divatszakmákról rendelkeznek információval, s azt a fatális tévedést plántálják, hogy a középiskolai teljesítményed alapján kell pályát választanod.
Ha jól ment a töri, akkor jog, ha a matek, akkor közgáz, ha a fizika is, akkor mérnök, ha a biosz, akkor orvos, ha a magyar, akkor bölcsész, ha jól rajzolsz, vagy énekelsz, legyél művész.
Azt egy gimnáziumban senki nem mondja Neked, hogy ne tanulj tovább, hiszen a diploma ...állítólag... a minimum belépő az emberszámba vételhez. Ehhez képest nem találsz egy szakembert, aki képes párhuzamosan kicsempézni a fürdőszobád, aki megszerelné becsülettel az autód, aki felépítené rendesen a házad... Már fizetnéd a dupláját is az amúgy is igen drága szolgáltatásoknak, ha akadna valaki, aki képes normálisan bekötni a telefont, megvarrni az öltönyöd, stb. Senki nem tanul szakmát, hanem inkább tömegesen szenvednek bent a felsőoktatásban, szereznek diplomát a képzési idő duplája alatt, s azután csodálkoznak, hogy hoppá, még sincs rám szükség? Ezt nem mondta senki! De hol lehet hibáztatni egy 17-18 évest, hogy nem nézte egy 30 éves tapasztalt álláskereső szemével a lehetőségeket?
Szerintem nyugodtan el lehet felejteni az az alapján való pályaválasztást, hogy mi ment jól középiskolában. Láttam én már mérnökhallgatókat vért izzadni az első félévben matematikán, akik azért mentek erre a szakra, mert jók voltak matekból, s láttam olyanokat könnyedén lediplomázni, akiknek egyáltalán nem mentek a reál tárgyak középfokon. Láttam elkeseredett bölcsész államvizsgázót, aki mehetett volna bármelyik reál szakra is, mert szerette és tudta azt is, de a tanára azt mondta, hogy döntsenek a szívük szerint... Láttam egy ritka mérnöki szakon, hogy öt éve egy cégvezető személyesen ment munkaerőt fogni az államvizsgára, aztán hopp, jött egy gazdasági válság, létszámstop és másfél éve munkanélküli pályakezdők.
És igen, senkinek ne legyenek illúziói, hogy a termelés értékes, a szellemi munka pedig értéktelen. Hiszen minél fejlettebb a technológia, annál kevesebb emberre van szükség a teljes egész számára szükséges anyagi jószág megtermeléséhez. :)
Gondolom lehetnek gazdasági érdekek is amögött, hogy az egyetemek nem különítik el az egyes humán tudományterületeket. Társadalomtudományként szokták számba venni a politológiát, szociológiát, kulturális antropológiát egyértelműen, aztán a néprajzot, pszichológiát, kommunikációt, még a közgazdaságtant is. Ehhez képest pl. az MTA-n több osztály is osztozik ezeken, az egyetemeken pedig kapják a Bölcsészettudományi Karok őket, az idegen nyelvekkel együtt, ami szintén teljesen más tészta.
A pejoratív "bölcsész" elnevezés alatt értik még a tanárokat, tanítókat ("tékás"), és igen, sokszor a jogászokat is. Szerintem mindenki megnyugodhat, az utóbbi tudományban is nagy a túlképzés, s sajnálatos, hogy a mai napig a középiskolákban a jogi pályát választani nagy divat, mert szegények 5 éven át veszettül tanulnak a szinte semmiért, teljesen alulról kell kezdeniük a munkaerőpiacon, mert az elismert jogi pályák betöltéséhez további gyakorlati évek, pénz, s kapcsolatok kellenek.
kérdező:
"Nem hiszem hogy csak az hasznos tagja a társadalomnak aki termel."
Mi az a "hasznos tagja a társadalomnak"? Ha ezt a fogalmat egyáltalán használod, már rossz úton jársz.
Egyébként a valóságosan termelők (elektronikai gyári és élelmiszergyári szalagmunkások, földeken és építkezéseken dolgozók) a társadalom legmegvetettebb és legrosszabbul fizetett tagjai.
"Hiszen akkor ki fektetne pénzt egy gyönyörű épületbe?"
Nehogy azt hidd, hogy az "ingatlanfejlesztőket" érdekli az épületek kinézete. Nekik megtérülő befektetés kell, és néha megtérül egy szebb épület. Ha a közönség prosztó ízlésű, akkor meg strici-rokokót és gagyiműanyagot építtetnek.
"Akkor nem lenne ilyen a parlamentünk, nem lenne Notre-Dame."
Mostanában nem is épül ilyen, van ellenben Duna Plaza, Westend City Center, és a többi ilyesmi.
19:46
"Nyilván megbélyegezni valakinek az elmebeli képességeit aszerint, hogy mit tanul: no comment."
Hiába van igazad, az emberek már csak úgy működnek, hogy pfuj, hülyebőcsész, aztán kész. A hülyebőcsésznek meg nem lesz munkahelye, mert hülyebőcsész, függetlenül a képességeitől. Ez egy tény. Ezért hiába nem hülye elvileg valaki attól, hogy bölcsész, senkinek sem javasolnám, hogy bölcsésznek menjen, mert utána egy élet alatt nem vakarja le magáról, hogy ő nem ember, csak egy nyomorult bölcsész.
"Azt egy gimnáziumban senki nem mondja Neked, hogy ne tanulj tovább, hiszen a diploma ...állítólag... a minimum belépő az emberszámba vételhez."
TÉNY, hogy diploma nélkül az ember nem számít embernek. A diplomások átlagkeresete a diplomátlanokénak duplája. A nemdiplomás a mai Magyarországon nagyon kevés kivételtől eltekintve rabszolga, ugyanis a 80-90 ezres kereset, ami épp hogy elég az életben maradáshoz (= másnap is be tudjon menni dolgozni), az rabszolgaság. Ezért hasznos tanács az, hogy BÁRMILYEN (persze lehetőleg ne bölcsész) diplomát szerezzen meg a gyerek, mert a legrosszabb diploma is jobb, mint emberszámba sem vett rabszolgának lenni. Ez sajnos tény.
"Ehhez képest nem találsz egy szakembert, aki képes párhuzamosan kicsempézni a fürdőszobád"
Nem, mert ők már Angliában vannak. Hülyék lesznek itthon 90 ezerért dolgozni. Itthon csak a diplomás kávékavargatóknak indul 250-ről a fizetésük. Egy szakmunkás 20 év tapasztalattal fog feleannyit keresni, mint egy kezdő hr-es.
"s azután csodálkoznak, hogy hoppá, még sincs rám szükség?"
Még így is sokkal alacsonyabb a diplomás munkanélküliség, mint a nemdiplomás.
"Szerintem nyugodtan el lehet felejteni az az alapján való pályaválasztást, hogy mi ment jól középiskolában."
Ez biztosan így van, viszont az, hogy mindenki menjem mérnöknek, azért nem jó tanács, mert egyszerűen nem tud mindenki mérnöknek tanulni. Ezért aztán a butábbak bölcsésznek mennek, mert bölcsész = akinek nem megy a matek, ezért nem mérnök. Ezért tartják butának a bölcsészeket.
"bölcsész = akinek nem megy a matek, ezért nem mérnök"
Ezen jót mosolyogtam.
Én világéletemben jó voltam matekból, mégis a bölcsészkarról választottam szakot. Ráadásul egy mindenki által lenézettet: könyvtárosnak készülök.
Nem értem, miért kell ezt lenézni. Jártam egy évet mérnöki szakra is, simán meg tudtam volna csinálni, csak egyszerűen nem érdekelt. Pontosan azért mentem oda, hogy piacképes diplomám legyen, de nem találtam meg a szakma szépségét, untam. Elgondolkoztam, hogy ér-e nekem annyit az a diploma, hogy utána egy olyan területtel foglalkozzak, amit már egy év alatt unok. Nyilvánvalóan nem.
Viszont háromévesen tanultam meg olvasni és onnantól imádtam a könyveket. Az óvodában amíg a többiek játszottak, én inkább olvastam. Aztán kisiskolás koromtól alig lehetett kirobbantani a könyvtárból.
Kipróbáltam egy csomó egyéb dolgot, de igazán ez az, ami vonz. Én ezt hivatásnak tekintem, hiszen a könyvtárban őrzik az emberiség szellemi hagyatékát.
Tény, hogy ezen a szakon feleannyit sem kell tanulni, mint az előzőn. Tény, hogy sok olyan évfolyamtársam van, hogy sírni tudnék, mennyire nyilvánvalóan csak a diákigazolványra hajt.
De emiatt valóban le kellene nézni ezt a szakmát? Én nemes dolognak tartom és szerintem semmivel nem rosszabb, mint egy ács munkája, akit pedig divat itt nagyra tartani.
Vagy bennem lenne a hiba? Szégyen, hogy azt tanulom, amit kicsi korom óta szeretnék, annak ellenére, hogy nem divat?
Nem értem...
ma 23:06
Szóval még diák vagy. Ugye van pár eset, amikor a választásod helyes:
1) Ha nő vagy, tehát nem lesz szükséged sok pénzre, mert az lesz a "pasidnak",
2) Ha férfi vagy ugyan, de a szüleidnek köszönhetően gazdag vagy, anyagliag független,
3) Ha egyéb okból anyagilag független vagy legalábbis szilárd helyzetű vagy, pl. van jól menő vállalkozásod vagy egyéb munkahelyed, vagy kilátásod van rá, hogy a szüleidtől kapsz lakást (nagyszülőkét) vagy egyéb hasonló okokból nem lesz szükséged sok pénzre ahhoz, hogy elérj egy tűrhető életszínvonalat.
Minden más esetben tévedés áldozata vagy, amely tévedésbe sok huszonéves beleesik. Ugyanis egy 20 éves egyszerűen nem érzi a pénz jelentőségét, hogy mennyire a pénz MINDEN. Csak elméletben tudja, hogy a pénz fontos, de nem érzi át igazán. Amikor majd orvos és pénzügyes barátaid megszakítják veled a kapcsolatot, mert nem vagy képes lépést tartani a nyaralási szokásaikkal, vagy a nők nem állnak szóba veled, akkor fogod ezt megérteni. De ez 25-30 felé válik érezhetővé. Az a kínos, hogy a diplomaszerzés ideje előbb van, mint ez a nagy kijózanodás, amikor kiderül, hogy az élet tartalma semmi más, mint az, hogy kinek mennyi a fizetése és van-e már gyereke.
"Én nemes dolognak tartom és szerintem semmivel nem rosszabb, mint egy ács munkája"
Biztos nem rosszabb, de nem ez a lényeg. Az emberek nagy része lenéz érte, mert a könyvtárosságban nincs sok pénz. Az ácsokat is lenézik, mert azoknak is kevés a pénzük, ráadásul alávaló a munkájuk (térdelnek, másznak, piszkos lesz a kezük, izzadnak - aki ilyen munkát végez, azt a feudális országokban, tehát Magyarországon is, megvetik).
09:10 nem hivatássá teszem, hanem ez valóban hivatás. Kb. annyira, mint egy tanáré.
Egyébként nem várom el, hogy megéljek belőle, mert szerencsére van egyéb bevételi forrásom is. Csak nem tudom, hogy képzeltek el egy könyvtárosok nélküli világot. Ki gondozná azt a rengeteg értéket, ami egy-egy komolyabb könyvtárban összegyűlt? Mert oké, hogy egy iskolába be lehet ültetni egy rajztanárt vagy akárkit, aki kiadja a kötelező olvasmányokat a gyerekeknek, de mi a helyzet az OSZK-val vagy az MTA könyvtárával? Oda talán nem egy hobbikönyvtárost kellene ültetni, mert annak semmi értelme nem lenne. Kb. az történne, hogy bejön egy kutató, hogy erről vagy arról az extra szakterületről keres ezt vagy azt és a könyvtáros széttárja a kezét.
A másik dolog, hogy lehet, hogy egy kétkezi munkás létrehoz valami kézzelfoghatót ("termel"), de hol lenne az emberiség, ha nem lennének könyvtárai, tudástárai? Lóháton utaznánk a burkolatlan utakon, ahogy sok száz éve tették... mert nem lennének olyan tudástárai, amik felgyorsítják a fejlődést.
Ugyanolyan dolog, hogy ha belegondolsz, egy fuvarozó sem termel a világon semmit. Csak épp biztosítja a termeléshez szükséges anyagokat, vagy hogy a késztermék eljusson a fogyasztóhoz. Nem termel, de kikerülhetetlen láncszem.
Azt én értem, hogy szét kell választani a munkát a hobbitól, DE ez nem megy úgy, hogy a munkád olyan ami egyáltalán nem érdekel. Én nem tudom elképelni azt, hogy elvégzek egy pénzügyi valamit és ülök egész nap az irodában és olyasmivel foglalkozzak ami nem érdekel és amit én nem tartok olyan hasznosnak.
Persze lehet ilyen világban élni ahol mindenki csak a pénzre hajt, de akkor hol lennének az értékek??
Lehet olyan munkát végezni ami sokat ér a munkaerő piacon, de ha az illetőt nem érdekli egy idő után teljesen belefásul a munkájába.
Csak ügy hozhatja ki magából az ember a maximumot, ha érdekli is az amit csinál, nekem ez a véleményem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!