Miért gondolja azt sok természettudós, mérnök, hogy a bölcsészetnek, filozófiának, művészetnek semmi értelme nincs?
Szerintem ez nemcsak egy végtelenül primitív hozzáállás, de érthetetlen is, hiszen a mérnökök intelligenciahányadosa többnyire magasabb az átlagnál, ezért fura, hogy nem látják a nem-empirikus tudományoknak az értelmét.
Másrészt a tudománynak az a dichotóm felosztása sem túl szerencsés, hogy vagy humán vagy reál lehet.
válasza:
válasza:# 51
EZT ÍRTAD: "Most akkor Szókratész, Platón és Arisztotelész filozófus volt, de Lenin, Buharin vagy Lukács György nem?"
Ha nem tévedek, Lenin, Buharin és Lukács filozófiája nem állta ki a tudományos kritikát, elméletben és gyakorlatban is csúfosan megbukott.
Néhány szektás kommunistát kivéve ezen "gondolkodókat" már konszenzusosan nem sorolják, vagy soha nem is sorolták a filozófiai kánonba, ellentétben Szókratész, Platón és Arisztotelész esetével, akik máig részei a kánonnak, méghozzá a legnagyobb nevek között.
válasza:# 51
Az emberiség kultúrájának van egy szellemi és egy materiális alapja.
Te abba a hibába esel, hogy tagadod a szellemi alap fontosságát, márpedig a nélkül se kultúra nincs, se civilizáció.
Pedig a humán tudományoknak óriási ereje van.
A filozófia áttételesen a fejlődés egyik legfontosabb katalizátora volt az elmúlt 2500 évben a nyugati világban.
Nem jött volna létre soha Európában tudományos forradalom a filozófia nélkül. A nyugati tudományos forradalom olyan elindítói, mint Descartes, vagy Pascal filozófusok is voltak.
Magának a tudományosságnak, a tudományos módszertannak az alapjait, melyeken a műszaki tudományok is állnak, szintén filozófusok, humán gondolkodók találták ki. A filozófia által lerakott szellemi alapokra építkeztek a mérnöki tudományok is.
válasza:"A filozófia áttételesen a fejlődés egyik legfontosabb katalizátora volt az elmúlt 2500 évben a nyugati világban."
Igen, a FILOZÓFIA. Ami nem a filozófusokat jelenti, nem a filozófusok szakmáját jelenti és nem is az egyetemen oktatott 300 oldalas baromságokat, hanem az egyszerű ember gondolkodásra való képességét. A Bastille ostromlóinak közük nem volt a filozófia szakmához.
Szerintem ne essünk bele abba az érvelési hibába, hogy a saját nézőpontunk megvédése és kihangsúlyozása helyett a másikat próbáljuk meg foggal körömmel megcáfolni. A mérnöki munka gyakorlatilag nem tud haszontalan lenni, minden diplomás mérnök hozzájárul ahhoz, hogy a hétköznapjaink élhetőbbek legyenek.
A tudományt viszont nem érdekli az, hogy az ember vagy a társadalom számára mi haszontalan és mi hasznos. A matek szellemtudomány, ezért teljesen lényegtelen, hogy empirikus vagy nem-empirikus tudományra illeszthető. Egy filozófiadiploma nem azt a célt szolgálja, hogy egy olyan munkahelyet biztosítson, ahol majd szarrá keresheti magát az ember. Hanem leginkább arra, hogy kiszolgálja annak a kisebbségben lévő társadalmi rétegnek az intellektuális igényeit, akik szabadon akarnak gondolkodni. Ha hiszed, ha nem, tényleg vagyunk, akik több megközelítésből szeretnénk reflektálni a körülöttünk lévő világra, mert az áramkörök tervezése nem csillapítja ezt a szükségletünket. Amúgy kedves tőled, de amiatt ne aggódj, hogy a filozófiahallgatók melyik mekiben fognak dolgozni éhbérért, mert a legtöbb bölcsész alapból privilegizált helyzetben van, vagy továbbtanul, ezért megengedheti magának azt a luxust, hogy ilyen finomságokkal töltse az idejét. Tamás Gáspár Miklós az egyik interjújában úgy fogalmazott, hogy ő minden egyes nap hálás azért, hogy szellemi munkát végezhet, hogy könyveket írhat és gondolkodhat, mivel ezt a társadalom 99%-a nem engedheti meg magának. Ez tényleg így van, nem lesz több esztéta, filozófus. Mint írtam is, a filozófiahallgatók száma viszonylag állandó. Ezért ha nem puszta irigységből, akkor teljesen érthetetlen, hogy az egyébként intelligens mérnökök vagy természettudósok miért nézik le a bölcsészettudományt.
válasza: válasza:Elolvasva a teljes beszélgetést, nem is kell majd nagyon indokolnom a választ.
A kérdésben jelölt probléma oka a XX. században csúcsra járó két nagy izmus, a kommunizmus és a kapitalizmus. Látszólagos ellentétük dacára mindkettő mennyiség- és hasznosságelvű, ahol a mennyiség sokkal fontosabb a minőségnél.
Korcs gyermekük, a korunkban dúló dataizmus, a mindent virtualizáló és számszerűsítő felfogás a világos bizonyíték erre.
Az orrunk előtt nő fel az a nemzedék, akiknek a Valmar jobb zene, mint Mozart, mert több lájkja van. A youtube, a facebook, insta, tiktok alapvető üzenete ez: értékesebb a sok, mint a kevés! De ez a XX. voluntarizmusának egyértelmű öröksége, marxkároly víziója, mikor a mennyiség válik minőséggé. Ebből fakad, hogy a hülye az új okos, hiszen több a lájkja, több a követője, nagyobb az (üzleti) értéke.
Ez pontosan ugyanaz a felfogás, miszerint a bölcsészet kamu, a művészethez mindenki ért, bezzeg a mérnökök! Ők aztán hasznosak! Hiszen ki tervezné meg korunk fétiseit, a mobiltelefonokat, az autókat, az alkalmazásokat, a joghurtot megrendelő fridzsidert, a firmware-frissítést az árammal működő műcigarettához -- és persze a ledekkel díszített buborékfújó pingvint? Ezt a soooook HASZNOS dolgot, ami végtelen konténerkígyókon érkezik, és szebbé teszik az értelmetlen életen való átvergődést az idióták számára. Ez a hasznosság csúcsa! Igaz, hogy kissé kipusztult a bolygó, de van robotporszívó, meg buborékpingvin! Fő a hasznosság, a haszon, a mennyiség! Nem kellenek ide költők, majd azt is megoldja a AI.
---
Hasznos válaszomat az igazsága ellenére máris le lehet pontozni a dataizmus jegyében, hadd piruljon a valóság.
válasza:#57
Akkor módosítom magam. A mérnökök nem gondolják, hogy a társadalomnak meg kellene fizetnie a filozófusok személyes MÉLYEBB gondolkodását.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!