Az ANTANT már 1916 végére teljesen becsődölt volna ami totál gazdasági összeomláshoz vezetett volna ha Amerikából nem kap óriási kölcsönöket és materiális segítséget?

# 67

EZT ÍROD: "28.oldal NET COST azaz ténylegesen kiadott pénz, amiből leszámolták az államnak visszafolyt összegeket (vám illeték stb..) a költésből."

HÁT TELJESEN ROSSZUL LÁTOD! :DDDD

A 28. oldalon a 6. táblázatban szerepel: gross cost, advances to allies és net cost.

Talán végig kellett volna olvasnod a linkelt tanulmányt, ugyanis a 14. oldalon pontosan megmagyarázza, hogyan kell értelmezni a 28. oldalon a 6. táblázatot, ha annak adatai alapján az nem lenne világos a számodra. [link]

IDÉZEM: „Table 6 provides estimates of what Bogart (1920) labels “direct costs” of the war. These costs are calculated as the flow of spending by governments on the prosecution of the war, i.e. spending over and above normal prewar levels. Inter-allied transfers are subtracted from gross expenditures to arrive at net costs, which show the heaviest burden to have been borne by Britain and Germany, with France, Russia and the United States also bearing a substantial net cost on the Allied side and AustriaHungary amongst the Central Powers.„

LÉNYEG KIEMELVE: „Inter-allied transfers are subtracted from gross expenditures to arrive at net costs” VAGYIS: A szövetségeseknek nyújtott transzferek (támogatások) levonásra kerülnek a bruttó kiadásokból, hogy megkapjuk a nettó költségeket.

BRIT I. VILÁGHÁBORÚS KIADÁSOK:

Összes költség: 44 029 000 000

Támogatások a szövetségeseinek: 8 695 000 000 dollár

Nettó brit háborús költség: 35 334 000 000 dollár

NÉMET I. VILÁGHÁBORÚS KIADÁSOK:

Összes költség: 40 150 000 000 dollár

Támogatások a szövetségeseinek: 2 375 000 000 dollár

Nettó költség: 37 775 000 000 dollár

Vagyis a brit I. világháborús hadi kiadás egyértelműen nagyobb, mint a német, 44 029 000 000 dollár szemben 40 150 000 000 dollárral.

# 67

AZT HITTEM BEHALOK, AMIKOR EZT ÍRTAD: "EZT ÍROD: "28.oldal NET COST azaz ténylegesen kiadott pénz, amiből leszámolták az államnak visszafolyt összegeket (vám illeték stb..) a költésből."

Vám, meg illeték! :DDDDDD

IDÉZEM: „Table 6 provides estimates of what Bogart (1920) labels “direct costs” of the war. These costs are calculated as the flow of spending by governments on the prosecution of the war, i.e. spending over and above normal prewar levels. Inter-allied transfers are subtracted from gross expenditures to arrive at net costs, which show the heaviest burden to have been borne by Britain and Germany, with France, Russia and the United States also bearing a substantial net cost on the Allied side and AustriaHungary amongst the Central Powers.„

LÉNYEG KIEMELVE: „Inter-allied transfers are subtracted from gross expenditures to arrive at net costs” VAGYIS: A szövetségeseknek nyújtott transzferek (támogatások) levonásra kerülnek a bruttó kiadásokból, hogy megkapjuk a nettó költségeket.

AMIT TE VÁMNAK, MEG ILLETÉKNEK NÉZTÉL, AZ A VALÓSÁGBAN A SZÖVETSÉGESEIKNEK NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOK ÖSSZEGE.

BÁR NEHEZEN ÉRTEM, HOGY AZ "advances to allies" KIFEJEZÉS A TÁBLÁZATBAN NÁLAD HOGY A MANÓBA LETT VÁM, MEG ILLETÉK! :DDDDDD

# 67

DE A LEGVICCESEBB, HOGY A TANULMÁNY FEKETÉN-FEHÉREN LEÍRJA, HOGY AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG FEJLETTEBB VOLT NÉMETORSZÁGNÁL.

[link]

Vagyis az általad linkelt tanulmány engem támaszt alá.

LEÍRJA: „In adding up the resources available to each country we also compute the territories and income available per head of the population. Most important was average GDP per head, which reflected the country’s development level.” (3. oldal)

AZAZ: „A legfontosabb az egy főre jutó átlagos GDP volt, amely tükrözi az ország fejlettségi szintjét.”

GDP/FŐ:

Egyesült Királyság: 4921 dollár/fő

Németország: 3648 dollár/fő

(23-25. oldal, I. és II. táblázat)

VAGYIS AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG SOKKAL FEJLETTEBB ÁLLAM VOLT NÉMETORSZÁGNÁL.

A 13-14. oldalon ezt írja a tanulmány: „Germany has entered the economic history textbooks as a developed economic power, it should be noted that its modernisation was highly unbalanced. High levels of productivity in heavy industry co-existed with much lower productivity in light industry, and much of the service sector was also characterised by low productivity, despite Gerschenkron’s (1962) focus on the modernised railways and the universal banks (Broadberry, 1998). But perhaps the most obvious sign of Germany’s relative backwardness was the high share of the labour force engaged in low productivity agriculture.” ÉS: „In summary, to be poor when war broke out was to suffer the consequences of a peasant agriculture, which was essentially a dead weight on the mobilisation efforts of the country concerned.”

KIEMELVE A LÉNYEG: „ High levels of productivity in heavy industry co-existed with much lower productivity in light industry, and much of the service sector was also characterised by low productivity.” - „A nehézipar magas termelékenysége és a könnyűipar sokkal alacsonyabb termelékenysége párhuzamosan létezett, és a szolgáltató szektor nagy részét is alacsony termelékenység jellemezte.”

ÉS: „But perhaps the most obvious sign of Germany’s relative backwardness was the high share of the labour force engaged in low productivity agriculture.” - „De Németország relatív elmaradottságának legszembetűnőbb jele az alacsony termelékenységű mezőgazdasággal foglalkozó munkaerő magas aránya volt.”

VAGYIS IGAZ A KORÁBBI ÁLLÍTÁSOM, HOGY A NEHÉZIPAR KIVÉTELÉVEL A TÖBBI GAZDASÁGI ÁGAZATBAN NÉMETORSZÁG FEJLETLENEBB, EGYES TERÜLETEKEN RELATÍVE ELMARDOTT VOLT AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGHOZ KÉPEST. TOVÁBBÁ NÉMETORSZÁG MEZŐGAZDASÁGI TÁRSADALMA MÉG PARASZTI JELLEGŰ, ELMARADOTT VOLT.

# 74

EZT ÍROD: "Szerintem te egy párhuzamos univerzumban élsz."

CSAKHOGY ÉPPEN A TANULMÁNY ÍRJA: „In adding up the resources available to each country we also compute the territories and income available per head of the population. Most important was average GDP per head, which reflected the country’s development level.” (3. oldal)

AZAZ: „A legfontosabb az egy főre jutó átlagos GDP volt, amely tükrözi az ország fejlettségi szintjét.”

VAGYIS AZ ÁTALAD LINKELT TANULMÁNY ÁLLÍTJA, HOGY ÉPPEN A GDP/FŐ TÜKRÖZI EGY ORSZÁG FEJLETTSÉGÉT.

# 74

EZT ÍROD: "Miben volt fejlettebb? Nagyobb GDP (kereskedelem miatt) de kisebb és elmaradottabb gyáripar és gyárak, valamint lemaradás a tudományos kutatásokban és innovációkban Németországhoz képest..."

Érdekes, metrt az általad linkelt tanulmány alapján a nehézipart kivéve Németország mindenben elmaradott volt a britekhez képest, így könnyűiparban, pénzügyi és szolgáltató szektorban, kereskedelemben, mezőgazdaságban, sőt a német társadalom mezőgazdaságból élő része kifejezetten paraszti társadalom volt.

CSAKHOGY ÉPPEN AZ ÁLTALAD LINKELT TANULMÁNY CÁFOL SZÉNNÉ TÉGED.

A 13-14. oldalon ezt írja a tanulmány: „Germany has entered the economic history textbooks as a developed economic power, it should be noted that its modernisation was highly unbalanced. High levels of productivity in heavy industry co-existed with much lower productivity in light industry, and much of the service sector was also characterised by low productivity, despite Gerschenkron’s (1962) focus on the modernised railways and the universal banks (Broadberry, 1998). But perhaps the most obvious sign of Germany’s relative backwardness was the high share of the labour force engaged in low productivity agriculture.” ÉS: „In summary, to be poor when war broke out was to suffer the consequences of a peasant agriculture, which was essentially a dead weight on the mobilisation efforts of the country concerned.”

[link]

KIEMELVE A LÉNYEG: „ High levels of productivity in heavy industry co-existed with much lower productivity in light industry, and much of the service sector was also characterised by low productivity.” - „A nehézipar magas termelékenysége és a könnyűipar sokkal alacsonyabb termelékenysége párhuzamosan létezett, és a szolgáltató szektor nagy részét is alacsony termelékenység jellemezte.”

ÉS: „But perhaps the most obvious sign of Germany’s relative backwardness was the high share of the labour force engaged in low productivity agriculture.” - „De Németország relatív elmaradottságának legszembetűnőbb jele az alacsony termelékenységű mezőgazdasággal foglalkozó munkaerő magas aránya volt.”

VAGYIS IGAZ A KORÁBBI ÁLLÍTÁSOM, HOGY A NEHÉZIPAR KIVÉTELÉVEL A TÖBBI GAZDASÁGI ÁGAZATBAN NÉMETORSZÁG FEJLETLENEBB, EGYES TERÜLETEKEN RELATÍVE ELMARDOTT VOLT AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGHOZ KÉPEST. TOVÁBBÁ NÉMETORSZÁG MEZŐGAZDASÁGI TÁRSADALMA MÉG PARASZTI JELLEGŰ, ELMARADOTT VOLT.

# 74 # 75

Azt még nem sikerült megmagyaráznod, hogy hogy lett nálad az "advances to allies" kifejezésből vám és illeték.

:D:D:D:D:D:D

# 79

EZT ÍROD: "Na ne hazudozzál. Az első kettő csak a 19.század végén vált szakközépiskolából egyetemmé. Gondolom a cikkeket amiket belinkeltél el se olvastad. Tehát Jó 100 évvel volt lemaradva műszaki egyetemek terén Csehország."

Érdekes, mert a Wikipedia cikke szerint Csehországban 1707-ben indult meg a mérnökképzés, márpedig mérnököket szakközépiskolában nem képezhettek.

LÁSD: "LÁSD: "It was established as the Institute of Engineering Education in 1707, but as a secondary education (high school) instead of a tertiary university, by Emperor Joseph I[3] as a response to Christian Josef Willenberg's petition addressed to preceding emperor Leopold I. In 1806, the institute of Engineering Education was transformed into Prague Polytechnical Institute (or Prague Polytechnic)..." [link]

LÉNYEG KIEMELVE: ""It was established as the Institute of Engineering Education in 1707..."

A magyarországi selmecbányai iskola sem volt formálisan soha egyetem, mégis képzett mérnököket.