A vallástól való egyre erősebb eltávolodás okozza a nyugati népek morális, etikai hanyatlását?
Én nem vagyok egy vallásos személy, viszont elég egyértelmű, hogy egy elég komoly nevelő, művelő hatást váltott és válthat ki a vallásgyakorlat, még ha az ember nem is éli magát bele annyira az isten-hitbe, csupán az üzenetek, lényeg megragadásáért jár el különféle misékre, hittan órákra, vallás órákra stb.
Nos a liberális világban egyre kevésbé érzik szükségét az emberek a vallásnak, egyre több az ateista ember. És véleményem szerint az ateista gondolkodás elég veszélyes embereket szülhet, hiszen ugyebár tetteikért senki előtt nem kell elszámolnia ezek szerint az embernek, még csak egy természetfeletti, morális tekintetben tökéletes entitás előtt sem, így szabad mindent.
Azt is mondhatják, hogy nincs szükség hitre a morális értékek elsajátításához. Ez igaz is lehetne, viszont nincs semmi olyan alternatív művelő szerv, intézmény vagy bármi ami morális nevelés szerepét átvette volna az egyháztól.
válasza:A pewresearch oldalt nézegetve van pár érdekesség.
A muszlimokkal szembeni hozzáállás nem túl releváns nálunk.
A magyarországi muszlim népesség szinte nulla, a többség hozzáállása hallomásos félelem, nem pedig rasszizmus.
A többi pontban meg, ahogy írtam is, középmezőny, bizonyos szempontokból még jobb is.
"nem a toleránsabb végén vagyunk Európának."
Hehe, ez szép politikusi ferdítés volt. Igaz, de nulla cáfolat arra, amit írtam, mert nem is ezt írtam.
Középmezőny.
válasza:"A szöveg NULLA rangsorolást ad."
ÉS akkor miért azt linkelted be? Megtaláltam a grafikont, meg az eredeti forrást is hozzá. Ha csak az elutasítottságot (unfavorable) nézzük, akkor valóban kb. középmezőny (bár inkább kicsit felette, a medián 53%). Ha meg az elfogadást (favorable), akkor hátulról holtversenyes harmadikok vagyunk a görögökkel. A vizsgált közép-európai országokhoz egyébként kb. hasonló a viszony a romákhoz Magyarországon. A nyugat-európaiakhoz képest meg egyértelműen erősebb az elutasítottság.
válasza:"A muszlimokkal szembeni hozzáállás nem túl releváns nálunk."
Olyan szempontból nem, hogy nem túl sok van nálunk. Olyan szempontból meg marhára, hogy akkor miért is olyan elutasítottak? Biztos, hogy nem maguktól kezdenek el az emberek rettegni a muszlimoktól.
"a többség hozzáállása hallomásos félelem, nem pedig rasszizmus."
Ami volt már, hogy konkrét támadásban csapódott le.
"A többi pontban meg, ahogy írtam is, középmezőny, bizonyos szempontokból még jobb is."
Ezt azért vezesd már le. A pewresearch rendezése alapján (ami a favorable arány alapján rendezi az országokat) a muszlimok esetében tök utolsók vagyunk, a zsidók és a romák esetében hátulról a negyedikek (14 országból). Oké, hogy ezt némileg torzítja, hogy nálunk viszonylag sokan nem válaszoltak, de azért akkor is érdekelne, neked ebből hogy jön ki a középmezőnynél bizonyos szempontból jobb?
válasza:"ÉS akkor miért azt linkelted be?2
Isten bizony nem értelek.
Te magad is megtaláltad a grafikonokat, amik mondanak is valamit.
válasza:#54
ÉN nem értelek téged. Belinkelsz egy olyan részt a szócikkből, amiben a saját bevallásod szerint nincs releváns információ a kérdéssel kapcsolatban. Semmi utalást nem teszel, hogy arról a grafikonról beszélsz, ami három oldallal korábban van a szócikkben. Honnan kéne kitalálnom, hogy arra gondoltál?
Aztán meg beírod, hogy "de ha megnézed fentebb a grafikont", mintha már nem írtam volna róla korábban én is. És most meg beírod, hogy magam is megtaláltam...
válasza:Itt egyesek a "régen minden jobb volt" alapról indulnak ki, amire viszont nincs bizonyíték. Sokan valamilyen ködös, homályba vesző, idealista társadalmi erkölcsről fantáziálnak, de ennek nincs igazán alapja. A szocializmus idején például kevesebb volt a válások száma. Tehát akkor a szocialista életfelfogás erkölcsösebb volt? Vagy csak egyszerűen arról volt szó, hogy a faluban mindenki mindenkivel, alkalomadtán még a kecskével-tehénnel is, csak nehogy be kelljen adni a válókeresetet, mert az milyen ciki már?
Régen kevesebb volt a tanárverés? Igen, mert régen a balhésakat szó nélkül kivágták az iskolából, mert megtehették. Manapság ez közel sem olyan egyszerű, sok esetben lehetetlen az általános tankötelezettség miatt.
Én egyáltalán nem látom azt a nagyon nagy erkölcsi zuhanást, amiről itt sokan beszélnek, sőt.
Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy minél nyugatabbra mész az emberek (talán a kapitalizmus korábbi bevezetése miatt) az emberek annál ateistábbak, annál kevésbé spirituális lények, inkább a materializmus jellemző rájuk, vagyis az anyag felsőbbrendűsége a lélekkel szemben.
Ezzel szemben itt Kelet-Európában és még keletebbre (Ázsia) az emberek sokkal spirituálisabbak, hisznek a lélek felsőbbrendűségében az anyaggal szemben és talán ebből fakad más ember iránt tanusított tisztelet, ami túlmutat azon amit az illető ember elért az életében és csakis azzal van összefüggésben, hogy ő egy emberi lény.
Igen, a vallásosság és erkölcs szerintem nagyon is kapcsolatban van, hiszen a vallás bizonyos lelki gyakorlatokra, technikákra tanítja az embert, segít elmélyülni önmagában, megismerni saját bensőjét, lelkét és megtanít olyan technikákat amelyek ha automatizmussá válnak akkor a hétköznapi életben is sokkal etikusabban, másokra való tekintettel fog cselekdni az ember.
Egy sima illemtan óra (bár jobb mint a semmi) ennyire erős hatással talán nincs, mert megtanítja a szabályokat, de a beleélés, az átérzés talán annyira nem valósul meg, mint egy istentiszteleten vagy lelkigyakorlaton.
A lélek ha fejlesztva van abból következik a morális, etikus magatartás és viselkedés. Viszont ha csak a viselkedés van fejlesztve nem biztos, hogy az visszahat a lélekre, tehát a szabályok enyhülésével nem marad tartós a pozitív magatartás és a szabályoktól fog függni.
válasza:#57! Mire alapozod, hogy a lélek létezik? Egyáltalán hogy definiálnád ezt a fogalmat? Mivel magyarázod azt, hogy a materialista felfogás (az idealizmussal szemben) összeegyeztethető a meglévő ismerteinkkel és megfigyelésinkkel? A természetfeletti és spirituális elképzelések ugyanakkor megrekednek a bizonyítatlanan tézisek szintjén...
Mi indokolja azt, hogy komolyabban kell venni az emberek önkényes elképzeléseit a természetfelettiről ahelyett, hogy a világot megismerjük és olyan elméleteket gyártsunk, amik összeegyeztethetőek a megfigyeléseinkkel?
58
Azért mert a túlságosan anyagias szemlélődés pont arra a szintre degradálja az embert is, egy anyagmassza szintjére és ezáltal a bánásmód amit érdemel is csak annyi lehet mint amit egy anyagmassza megérdemel.
Egyébként a fizika még nem bizonyította, hogy a tudat volt előbb vagy az anyag, így nyugodtan hihetünk bármelyikben, a tudományunk még gyerekcipőben jár ahhoz, hogy megcáfolhatatlanul bizonyítsuk bármelyiket is. Plusz sokkal humánusabb a tudat felsőbbrendűségében hinni mint amint írtam, ledegradálni az embert egy anyagmassza szintjére.
58
Ja és hogyan definiálom? Nem feltétlen ezotérikusan, nem olyan lélekként amely halálunk után kiszáll a testünkből, és más élőket zaklatni fog.
Inkább az ember mélyebb oldalaként értelmezem, önismeretként, lelkiismeretként, felettes énként!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!