Létre lehetne hozni olyan robotot, amelynek valódi öntudata és érzelmei vannak?
"Istennek nem az a célja, hogy minden ember tudja, hogy ő létezik, mert az már nem hit!"
Khmmm... az első teremtett világban hogy is volt? Tudsz ott valakit mutatni, aki nem ismerte SZEMÉLYESEN az istent?
Szóval, ez bukta.
"klínikai halál"
Azt ugye tudod, hogy ez NEM halál, hanem egy életjelenség? A fény, az alagút és a külső hang, meg a lények is. A tudósok egyre jobban ismerik a működését. Szerintem nézz utána.
"nem láthatjuk fizikailag Istent, mert ő jó és bűntelen, mi pedig mindig követünk el bűnöket"
Konkrétan ettől miért is nem láthatjuk?
Hiszen sokkal hasznosabb lenne - neki is, nekünk is.
"A fény hiánya a sötétség, a meleg hiánya a hideg, Isten hiánya pedig a bűn."
Hűha!
Na, te se nagyon álltál sorba, mikor az észt osztották.
"lelkiismeret furdalás"
Tévedsz, a tudomány remekül magyarázza ezt. Tudod, közösségi lények vagyunk. Aki eltér a közösségtől, az rosszul jár. Az eszünkön kívül (ami egy új dolog, régen nem volt ilyen) ez az érzés vezet vissza a közösséghez.
"Jézus létezése történelmileg bizonyított"
NEM, ez nem igaz. Hiába erősködsz. Az apostolok léte bizonyított, de Jézusé NEM.
"számos csodát tett"
Vagy nem. Ez aztán TÉNYLEG nem bizonyított!
"Azért jött a Földre, hogy az embereknek meg legyen a lehetőségük az örök életre."
Mert másképp az isten ezt képtelen lenne megoldani?
"Sem a napot, sem az órát nem tudjuk, de jeleket adott, hogy mikor fog eljönni"
Khm... ő egy szadista?
"Az utolsó időkben a Nap és a Hold elhomályosodik, háborúk fognak dúlni, az emberek olyanok lesznek majd, mint Noé idejében (gonoszak, hitetlenek)..."
Akkor vagy 10000 éve az utolsó idők mennek.
"Ezek azért vannak beleírva a Bibliába, hogy az okosak felismerjék a jeleket"
És felismerik?
NEM!
2000 éve folyamatosan, minden évben azt mondják, hogy ez az utolsó évek egyike!
"Az Arkangyalos példád viszont nem lenne jó, ha megtörténne, mert: Az emberek között pánikot keltene"
Te most komolyan azt mondod, hogy az isten képtelen lenne egy olyan követet küldeni, aki nem okoz pánikot?
Ne bántsátok egymást! Végigolvastam, amiket írtatok, és rájöttem, hogy tök fölöslegesen...
Az elején még a kérdésemmel kapcsolatos válaszok születtek, de most már olyan dolgokra fordítjátok az időtök és energiátok, amire nem kéne. kérlek, akkor már inkább az én kérdéseimre válaszoljatok.
"Ámde az energiamegmaradás nem igaz a tágulás miatt (izolált rendszerben csökken az energia)."
Na. És csökken az energia? Nem. Tehát izolált? Nem. Tehát energiaáramlás van, tehát valahonnan "szökik ide" az energia.
(Hol a hiba ebben a gondolatmenetben?)
Már régen megkaptad a választ: IGEN, megoldható.
NEM, nem holnap reggelre lesz kész.
Tévedsz, a tudomány remekül magyarázza ezt. Tudod, közösségi lények vagyunk. Aki eltér a közösségtől, az rosszul jár."
Nem minden esetben. Régebben is voltak emberek, akik a maguk útját járták.
"Az eszünkön kívül (ami egy új dolog, régen nem volt ilyen) ez az érzés vezet vissza a közösséghez."
A lelkiismeret nem feltétlenül vezet vissza a közösséghez. A lelkiismeret nem más, mint saját bűnünk felismerése és megbánása. De kérlek erre most inkább ne reagáljatok. Van még valami:
"Ha az Univerzum véges, akkor a kölcsönös gravitációs vonzás miatt a csillagok egy pontban egyesülve egy szupercsillagot alkotnak."
Nem feltétlenül igaz ez. A sötét energiát akkor még nem ismerték, amikor ezt az állítást kijelentették.
"Ha viszont végtelen, akkor az árapály erők is végtelen nagyok, amik szétszaggatnák a csillagokat."
De miért? A végtelen nagy árapályerők miért szaggatnák szét a csillagokat?
"Régebben is voltak emberek, akik a maguk útját járták."
Igen, de ez kivétel, nem szabály.
A közösségnek nem kell, hogy MINDENKI a tagja legyen. Elegendő, ha elég sok tagja van a túléléshez.
"A lelkiismeret nem feltétlenül vezet vissza a közösséghez."
Valóban, mert nem tökéletes eszköz.
Valahogy úgy, mint hogy nem lehet MINDEN kalapáccsal MINDENFÉLE szöget beverni.
"Ha az Univerzum véges, akkor a kölcsönös gravitációs vonzás miatt a csillagok egy pontban egyesülve egy szupercsillagot alkotnak."
Ha keringenek, akkor nem.
"Ha viszont végtelen, akkor az árapály erők is végtelen nagyok, amik szétszaggatnák a csillagokat."
Ez meg nem igaz.
Nem veszik figyelembe a világ tágulását.
A táguló világban van olyan távolság, ahonnan már soha nem ér ide a gravitáció.
#48:
Newton idejében még nem tudták kezelni a végtelen fogalmát, se az univerzumot nem ismerték olyan szinten, mint amennyire ma ismerjük.
Tegyük fel, hogy az univerzum végtelen (nem így van, de tegyük fel a paradoxon kedvéért). Ez ugye azzal jár, hogy a benne található anyag mennyisége is végtelen, ami ugye a gravitációs vonzerő végtelen erejét is magában hordozza. Ez valóban azt jelentené, hogy végtelenül rövid idő alatt össze kéne zuhannia az univerzumnak egyetlen központi pontba. Csakhogy ez egy statikus világegyetemre igaz, amiben minden állandó helyet foglal el (így is gondolták még Newton idejében). Ez viszont nem igaz, mert univerzumunk dinamikus, minden mozog mindenhez képest, a legkevésbé sem statikus.
(Maga a mozgási energia is elég ahhoz, hogy ne zuhanjon minden azonnal egy pontba, lásd, a Hold sem zuhan bele a Földbe, hanem évmilliárdok óta kering körülötte a mozgási energiájának köszönhetően. Ez a keringés pedig igaz nem csak a holdakra, hanem a bolygókra a központi csillag körül, a csillagoknak a galaxisok magja körül, satöbbi. Gyakorlatilag minden örvénylik, kering valami még nagyobb, de lokális tömegközéppont körül.)
Másrészt, az univerzum a jelenlegi mérések szerint még csak nem is végtelen. Univerzumunk határtalan, de nem végtelen. Ez azt jelenti, hogy ugyan nem végtelen kiterjedésű, a benne foglalt anyag mennyisége sem végtelen, azonban még sincs határa. Nem tudjuk azt mondani, hogy a 3D-s terünkön (igazából 4D-s téridőnkön) kívül lenne valami, sőt, a jelenleg legelfogadottabb modell szerint nem is értelmezhető az, hogy a "téridőn kívül". Ezt leginkább úgy lehet elképzelni szemléletesen, mint azt a régi űrhajós játékot, amiben egy kis űrrepülőt kellett irányítani felülnézetben (kvázi 2D-ben). A képernyő tetejéről jöttek be állandóan a szétlőni való dolgok, a repülővel pedig ki tudtál menni a képernyő jobb vagy bal oldalán (más verzióban felül és alul is). Ilyenkor azonban csak annyi történt, hogy ha kimentél vele a bal oldalon, akkor megjelentél a jobb oldalon, ha kimentél alul, akkor megjelentél felül. Gyakorlatilag mintha egy bolygó felületén közlekedtél volna vele, aminek a felszíne ki volt terítve pont egy képernyőnyi területre (tkp. erről szól a rojtosra idézett lufis példa is).
Vagyis ha univerzumunkban elindulnál az egyik (szabadon választottan bármelyik) irányba, és folyamatosan csak egyenesen haladnál, akkor előbb-utóbb visszaérkeznél ugyanabba a pozícióba, ahonnan elindultál (mint a kis űrrepülő a játékban). Legalábbis elméletileg, mert univerzumunk LEGALÁBB fénysebességgel tágul, de ennél igazából gyorsabban - és mivel a fénysebesség egy természetes korlát az információ terjedési sebességére, amit soha nem lehet elérni, ezért a valóságban soha nem fogsz visszaérkezni ugyanabba a pozícióba.
(Ez a lufis példával annyit jelent, hogy egy légy elindul egy felfújt lufi felületén az egyik irányba, és mindig csak egyenesen megy, akkor elméletileg x idő múlva visszaérkezik ugyanoda, ahonnan elindult. Igen ám, de ha a lufit közben fújod, az ugye egyre nagyobb lesz, tehát nő a kerülete is, vagyis az annak az útvonalnak a hossza, amit a légynek be kell járnia. Ha ez gyorsabban nő a felfújás miatt, mint amennyivel a légy képes lépést tartani, akkor a légy soha nem fog visszaérkezni a kiindulási helyre, akármennyi ideig is mászik - a példa kedvéért feltételezzük, hogy ez egy "szuperlufi", ami soha nem durran ki.)
Ez ugye egyben azt is jelenti, hogy az univerzumban foglalt anyagmennyiségnek igazából nincs is tömegközéppontja (más értelmezésben bármely pontja egyben a tömegközéppontja is). Ezért is nem történik meg az, hogy összezuhanjon egy pontba (a tömegközéppontba), hiszen nincs neki kitüntetett tömegközéppontja, így "nem tudja", hogy hová is kéne összezuhannia.
Szóval ezek miatt nem valós, csak látszólagos paradoxon a Bentley-paradoxon. Amikor Bentley felvázolta, akkor még olyan ismeretek birtokában volt a tudomány, hogy ez valóban paradoxonnak tűnt. Mára viszont már érvényét vesztette, hiszen sokkal jobban ismerjük univerzumunkat. Tulajdonképpen ennek a látszólagos paradoxonnak is része volt abban, hogy felismerjék, az univerzumról akkoriban alkotott kép, modell nem fedi a valóságot, tehát valamit változtatni kell rajta.
Mindenesetre már jól eltértünk az eredeti kérdéstől :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!