Második deriváltban miért tűnik el a nevezőből egy differencia?
első derivált: dx/dy.
második derivált: d(dx/dy)/dy
ez pedig ddx/dydy kéne hogy legyen,
mégis ddx/dyy.
Hová tűnik a függvényérték második differenciája?
magyarázzátok el légyszi.
dydy miért egyenlő dy^2-tel.
továbbra is ez a kérdés.
> „a zárójelet nem lehet elhagyni.
> hogy zárójel nélkül elvontabb mennyiség???
> A zárójel nélkül nem elvontabb mennyiség hanem egy másik mennyiség könyörgöm.”
A zárójel egybetartozást akar jelölni. Olyan, mintha bekarikáznád, ami benne van, csak ugye aláhúzni meg föléhúzni nehéz, ezért csak a karika elejét és végét írjuk ki.
Amikor behelyettesítek egy képletbe, például a^2, a = x + y-t, akkor azt úgy csinálom, hogy az x + y-t zárójelbe teszem, mert az egybe tartozik: (x + y)^2. Viszont ha az x + y helyébe írok a-t, akkor azt felesleges zárójelbe tennem, mert látod rajta, hogy az egyetlen betű. Persze írhatom (a)^2-nek, sőt (((a)))^2-nek is.
Ugyanígy a dy is egyetlen, összetartozó szimbólum lett, tehát a (dy)^2-et az teljesen ugyanaz, mint a dy^2.
********
> „és még mindig nem mondtátok meg, hogy akkor mi?
elvontabb mennyiség?”
JELÖLÉS. A felső d betűvel együtt arra a határértékre, amit úgy csinálunk, hogy az f(x + h) – f(x) különbséget elosztjuk h-val, és h-val tartunk a 0-hoz. (Legalábbis a deriválásnál).
> „vagy a differenciálhányadost emiatt vágtad a fejemhez? mert ezt elfelejtetted hozzátenni.”
Ejnye! A személyeskedést hagyjuk, kérem!
********
> „dydy miért egyenlő dy^2-tel.
> továbbra is ez a kérdés.”
Ezt fogalmazgatom, csak gyorsan röpködnek itt a hozzászólások…
az y egy időegység. pl. 1sec.
d az én kis nullához tartó mennyiségem.
a kettő szorzata a két szám szorzata, d*1sec.
d*1sec*d*1sec=d*1sec^2. nem=(d*1sec)^2
mindenre figyelek amit mondotok. de egyszerűen hiányos.
jaj fordítva a fenébe.
d*1sec*d*1sec=(d*1sec)^2. nem=d*1sec^2.
> „és akkor ddx miért szorzat?”
Nem szorzat.
> „mert ugye d(dx/dy)/dy-ban egyszerűen beemeltük a zárójelbe. ha a differencia nem egy tényező volna, akkor d(dx/dy)-tagot sem vonhatnánk össze”
Messziről szorzatnak látszik, és formálisan szorzatként kezelik. De a rendes matematikusok a definíciókból tudják, hogy ez egy függvény deriváltjának deriváltját jelöli.
Lehet jobban jártál volna, a Leibniz-jelölés helyett a vesszős jelöléssel tanultad volna a deriválást…
"d az én kis nullához tartó mennyiségem.
a kettő szorzata a két szám szorzata, d*1sec. "
Mintha említettük volna, hogy NEM SZORZÁS! :D
Én azt gondolom, hogy tényleg ideje lenne valamelyik javasolt könyvet kinyitnod, mert régen rossz, ha fölmerül, hogy szorzásról van szó.
dy^2=dy*dy kérdés: dy az nem szorzás, az kb olyan mintha azt mondanám, hogy "deltaT" (mondjuk hőmérséklet változás) ennek a négyzete remélem szerinted sem delta^2*T^2... hanem sokkal inkább deltaT^2...
Vagy mondjuk ott van a kettes test sebessége
V2 ahol a 2 alsó index... na ezt is simán négyzetre lehet emelni, mert egy mennyiség és nem szorzat.
Zárójelezni természetesen lehet, de tökéletesen fölösleges mindhárom esetben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!