Fiúk! Mit gondoltok az olyan lányokról, akik várni szeretnének házasságig?

Szia!

Szerintem nem érdemes a házasságig várni. A világ közel sem olyan tökéletes, hogy házasság során találhasd meg tényleg az igazit. És erről nem te tehetsz.

Mi van akkor, ha már iskolás korodban megtalálod a lelki társadat? Hagynád szegényt szexuálisan éhezni egészen addig, amíg nem lesz megnyugtató anyagi helyzete?

Attól, hogy mindenki sokan korán elvesztik a szüzességüket, még te élhetsz normális nemi életet, nem kell fűvel-fával nyomulnod.

Had küzdjenek meg érted, de te se vidd túlzásba, pláne ha egyszer látni fogod valakin, hogy tényleg csak te érdekled.

Szerintem érdemes ezeket a dolgokat megtanulni házasságra, hogy aztán minél boldogabb lehessen később a nemi életetek is.

Persze, nem tagadom, hogy szép eszme a házasságig tartani, de szerintem te is még át fogod ezt gondolni.

" Tegyük fel,hogy a szex "jobb" lenne,de ti tényleg nyugodtak lennétek,ha tudnátok,hogy nem ti vagytok az egyetlenek,akik "boldoggá" tettétek."

Igen, kérdező. Tudod miért? Mert VÁLASZTANI csak többféle opcióból lehet. Ha valaki engem választ, az ne azért tegye, mert nem ismer mást, hanem azért, mert én vagyok számára a legjobb.

De nem erről akartam mesélni neked, hanem arról, hogy az élet nem holdfényes lányregény. Kegyetlen evolúciós törvényszerűségek irányítják, amelyeknek nem az a dolguk, hogy téged boldoggá tegyenek. A szerelem egy hormonokból kevert mix, ami fél-két év alatt lebomlik. Hogy mi lép a helyébe, az a lényeg!!! A legtöbbször semmi, csak a nagy kiábrándultság. Az, hogy anyukádék együtt vannak és szeretik egymást, annak köszönhető, hogy az ő fiatal korukban még nem volt elfogadott dolog a válás. Együtt maradtak tehát, és megpróbáltak összecsiszolódni. Ápolni kezdték a szerelmet, ami ilyenképpen egy sokkal erősebb összetartozást eredményezett, mint a lángoló szerelem. Ez egy letisztult, de iszonyatos erős kapocs, amire nincs külön szó, ezért hívjuk ezt is szerelemnek. A valóságban ezt csak úgy éri el egy pár, ha napi szinten tesznek a kapcsolatukért, ha ápolják azt. Mint egy törékeny kis virágot! Nincs hátradőlés, hogy majd a szerelem mindent megold. Semmit sem old meg! Problémákat generál, amit nektek kettőtöknek kell megoldani. De ezt tanulás nélkül nem tudja az ember. Ehhez tanulni kell a szerelmet, és sokat tapasztalni. Szerelembe esni, csalódni, pokolba kívánni az összes férfit, aztán újra belendülni, szerelembe esni... stb., amíg meg nem találjuk a személyt, aki minden tekintetben bele tud simulni az öntőformánkba, és akinek mi is maximálisan megfelelünk. Anyukád nyilván nem sorolja neked elő a felmerült problémákat, hiszen nem a szerelemtől akar elriasztani, hanem a korai, meggondolatlan szextől. Óvja a kis lelkedet. Úgy gondolja, ráérsz még megtapasztalni az élet keményebb oldalát. Én ezt nem tartom helyesnek. Saját gyerekeim (akik egyébként mind legalább kétszer olyan idősek, mint te) esetében sem tartottam helyesnek, és nemüktől függetlenül arra neveltem őket, hogy keressék meg az igazit. Mert csak úgy érdemes!

Csakhogy a szerelem olyan kis álnok, hogy mindig azt hiszed, hogy ez az igazi. Hogy ennél szebb, jobb nem létezik széles e világon. Aztán amikor elmúlik (mert megteszi!) akkor döbbensz rá, hogy felejthető kis momentum volt csupán. Aztán jön valaki más, és megint úgy érzed, aztán az is elmúlik, stb. Az okos ember tanul ezekből, és a házasságba már ennek a tudásnak a birtokában lép bele. Mert ott már nem csupán a saját boldogságod a tét, hanem azé az emberé is, akit elvileg a legjobban szeretsz, és akinek mindenben jót akarsz.

Nincs igazad, utolsó. Szerintem olvasd el

http://www.gyakorikerdesek.hu/felnott-parkapcsolatok__egyeb-..

kérdés alatt a témakör két nagy öregjének a vitáját.

Ez mind szep es jo, de nem tamogatom az ilyet, mivel egy kapcsolat alapja a jo szex, es nem mindenkivel jo, ossze kell szokni ea mi van ha hazassag utan derul ki, hogy allergias vagy a spermajara? Na az cumi, de elofordulhat. Viszont ez a te dolgod, de nem lesz hosszu az a hazassag.

En sem vesztettem el koran, na de az,hogy olyasvalakivel eljem le az eletem, akivel akkor szexeltem eloszor... Nem.. Kell a tapasztalat, hogy kicsit kield magad. (Nem kell ahhoz 10 pasival lefekudni) en sem bantam meg,hogy nem a parommal veszitettem el. Egy olyan emberrel vesztettem el anno, akit szerettem, sokaig egyutt ia voltunk, 5 evig, de hazassagig hulyeseg varni!