A barátom megcsalt, szerintetek szakítsak?

"Szerinted egyirányú a szeretet nem kölcsönös?"

Szerintem kölcsönös a szeretet. Csak a kérdező egy ábrándot húzott rá a párjára. És ha valamiért hirtelen az nem egyezik az illető egyéniségével, akkor rögtön letargiába esnek az emberek. Hiba. De a hibákból tanul az ember. Okos ember a sajátjából, a buta máséból sem.

"A kérdező már nem is szereti a párját csak azért mert haragszik a megcsalásért?"

De, de már nem úgy, ahogy előtte, mert összeomlott az illúzió.

"A másik fél szerette a kérdezőt azért csalta meg?"

Ez független a szeretettől. Ezt szajkóztam eddig.

"Úgy látom a bárányból csinálsz farkast és fordítva."

Ezt fejtsd ki kérlek.

"Ennyi erővel a te értékrendedet nézve nincs értelme a párkapcsolatnak, mert bárkivel szexelhetek, aki tetszik és bárkihez vonzódhatok érzelmileg is, lehetne egyszerre több szeretőm is és felesleges csak egy feleség vagy csak egy férj."

Legjobban csak egyvalakit tudsz szeretni :) Ennél kevésbé már csak másokat tudsz szeretni. Mivel feleséged csak egy lehet, ezért nyilván őt fogod a legjobban szeretni. Viszont a házasság ne birtoklási vágyról, ábrándok másikra erőltetésével és elvárásokkal teli legyen. A másikat elfogadod és egymás tiszta szívvel való segítése az értelme szerintem egy kapcsolatnak. Ha ez hiányzik, akkor nincsen értelme a kapcsolatnak.

Van olyan ismerősöm akinek van felesége, gyerekeik, meg van egy barátnője, meg a feleségének is van egy barátja. Van hogy közösen járnak bulizni, van, hogy külön, de mindig tudja a másik, hogy ki merre jár, mit csinál, milyen bulin vagy koncerten vannak, mikor mennek haza. Egy ideig nem tudtam róluk, csak mikor egy partira hozta a barátnőjét a srác. Először azt hittem, hogy gondok vannak odahaza. Egy fenét, náluk boldogabb párt/párokat én még az életben nem láttam. Már annyira profi szinten vannak a birtoklási vágy és a féltékenység mellőzősében, hogy ez már nekem is magas, hogy hogyan vannak meg ennyire jól. Volt olyan parti, ahol mindenkinek mindenkije ott volt és eszméletlen jó volt a hangulat :) Régen velem is előfordult, hogy egyszerre két lányba is voltam szerelmes, csak valakibe mindig jobban :) (nem voltak a barátnőim, mielőtt még leoltotok :D)

"Minden szeretőmet elfogadnám a maga hibáival a legnagyobb szeretetben."

Helyes! :)

Egyébként meg, ha miután a feleségem egy este elmesélte, hogy volt egy-két dolog, amit napközben kipróbált mással, akkor én lettem volna a legnagyobb ökör, ha felmerül bennem a szakítás gondolata. Olyan dolgot próbált ki amit én nem tudok neki megadni. Ezért miért haragudjak rá? Meglepődtem persze, de egyáltalán nem arról van szó, hogy kevésnek éreztem magamat, csak olyan dolog volt, amibe én amúgy sem mentem volna bele, mert nem hozott volna izgalomba és nem az én stílusom. De mivel segítjük egymást mindenben, mindkettőnknek megvan a maga kis bakancslistája, hogy mit szeretnénk még átélni, megélni, amíg még van rá lehetőség és míg még nem tervezünk gyereket, mert aztán már kevésbé lesz rá lehetőség, meg kapuzárási pánikot megelőzzük, stb. Mindenben a másik mellett vagyunk.

Ennyit arról, hogy empatikus sem vagyok :D

""A másik fél szerette a kérdezőt azért csalta meg?"

Ez független a szeretettől. Ezt szajkóztam eddig."

Úgy látom hatalmas értékrendbeli különbségek vannak. Erre értem, hogy bárányból csinálsz farkast (a kérdezőből), a megcsalás meg elnézendő. Ha tudom, hogy a másiknak ezzel szomorúságot fogok okozni, azt nem csalom meg, kivéve, ha megbeszélem a párommal, hogy mit szólna hozzá. Fogadd el, hogy különbözőek az emberek, bár nagyon felvilágosultnak hiszed magad, a te véleményed is csak egy szubjektív vélemémy. Nem azért van valakinek egy felesége, mert azt szereti a legjobban, hanem mert egyet enged a törvény. Valahol poligámia van. Kérlek fogadd el, hogy nem mindenki egyforma és mindenkinek megvan a szubjektív véleménye. Van, aki tud élni úgy, hogy házstárs mellett szeretője van, van, aki nem. És ez senkinek nem a hibája. A kulcs a kommunkáció és hogy nem hazudunk egymásnak és megbeszéljük egymással a vágyainkat, ha valamelyik félnek valami nem fér bele, akkor max különválnak az útjaik és békében elválnak.

Nem csinálok belőle farkast. Ez kicsit durva lenne.

Egy kérdés: a melegek/bi-k stb. KMBTQXYZ..stb. közösségek zászlaja a szivárvány, nem? Na most, ha valaki behoz ebbe pluszba egy olya színt, ami nincsen benne, mondjuk a fehéret vagy a fekete árnyalatot, akkor rögtön az van, hogy az a személy nem azt fújja amit a közösség minden tagja egymást ámítva, akkor az egy intoleráns, nem empatikus kinéznivaló egyén. Nem vagyok híve a vélemények homogenizációjának, mert az előre sose vitt semmit. Felvilágosultnak érzem magamat, mert nem azt fújom, mint a többség. Sosem csak eg forrásból szerzem a tudást és a tapasztalatokat, hanem minden véleményt és információt átlagolok, mert a legtöbb igazságot ott lehet meglelni, mert sajnos a végletek világát éljük. Ahol minden közösség nagyon egyik véleményen van, másikuk pedig nagyon másik véleményen van. Mindegyik részigazságokat kiabál, én ezekből rakom össze az átlagoltat, ami eddig mindig előrébbmozdított. Igazad van, szerintem is sz...rul csinálom :D

Elfogadom azt is, hogy amit mondasz, azt úgy gondolod, nem is kételkedem abban, hogy másként gondolnád. Csak ha valaki egy kicsit más véleményt hoz be, annak azonnal takarodót kiáltanak. Ez is hiba, nem? :) Csak rossz nézni, hogy a fura módon, meleg topikban is konzervativizmus dívik és itt is el kell magyarázni, hogy a birtoklási vágy csak megmérgezi a kapcsolatokat. Szóval elfogadom, hogy Te ezt így gondolod, de úgy gondolom, hogy az általam képviselt véleményből is volna mit népszerűsíteni. Szóval elfogadom azt is, hogy különbözőek az emberek, de akkor a közösségek is, mert a konzervatív hozzáállás még mindig többségben van és pont, hogy az arányosságra kellene hajtani, nem? :)

Másik, ha tudja az egyik fél, hogy a másiknak valamivel szomorúságot fog okozni, akkor az a legokosabb, hogy nem mondja el, mert azzal meg fogja bátani a másikat és még vele akar maradni, pláne, ha csak egyszer történt meg a dolog. Midenkinek vannak titkai és magánszférája. Nekem konkrétan nincsen, mert munkán és itthonléten kívül másra nincsen időm, csak nagyritkán sörözni a kollégákkal. Évek óta mondja, hogy ismerkedjek, éljem meg a vágyaimat, el sem kell neki mesélnem utána. De mindig mondom, hogy kedves a felajánlást, de nekem erre nincsen időm :)

Remélem, hogy a kérdező a szubjektív véleménye szerinti legjobb döntést fogja hozni. Remélem, hogy legközelebb már nem a GYIK-et fogja megkérdezeni, hogy mennyire szeresse a párját :)

Azt nem veszed észre, hogy te a saját nézeteidet akarod ráerőltetni a másikra és azt állítod, hogy amit a nagytöbbség mond, az rossz csak azért, mert társadalmilag az elfogadott. A gyilkosság is elítélendő és rossz dolog, a legtöbb így gondolja.

"Másik, ha tudja az egyik fél, hogy a másiknak valamivel szomorúságot fog okozni, akkor az a legokosabb, hogy nem mondja el, mert azzal meg fogja bátani a másikat és még vele akar maradni, pláne, ha csak egyszer történt meg a dolog. "

Ez a legeslegrosszabb forgatókönyv. A legtöbb ember nem azért hallgat, hogy a másiknak ne legyen rossz, hanem, hogy mentse a saját bőrét. Ha én tudni szeretnék valamiről ami engem érint és elhallgatják, az még rosszabb szerintem, mint a megcsalás. Én inkább szeretném tudni az igazságot még ha fájdalmas is, minthogy annak a tudatában legyek, ami nem az igazság. A legtöbb ember, sőt minden ember így van ezzel szerintem. Előbb utóbb minden kiderül és ha később derül ki más forrásból az igazság, akkor sokkal nagyobbat fog koppanni. Szerinted sem a megcsalás sem a hazugság nem baj, te tényleg troll vagy.

Légyszíves ne erőltesd rám a véleményedet. És hidd el, hogy én tudom a legjobban, hogy trollkodom-e vagy sem. Nézz magadba légyszíves ezek után.

Erről a "ha nem azon a véleményen vagy mint én, akkor troll vagy" dologról írtam eddig, úgyhogy légyszíves olvasd vissza az egészet. Az értő olvasás mindig hasznos, élj vele hát!

Trollkodni nincsen időm, azt ráhagyom másra. Sorry, ha csalódást okoztam a megállapításoddal. A legegyszerűbb valakire rásütni, hogy troll, szexuális zaklató stb. Annyival bonyolódott mára a helyzet, hogy a középkorban, amit emlegettetek az elején, elég volt valakit egyszerűen boszorkánynak titulálni és máris ment a mágjára, ha nem zavart a véleménye....