Az hogy a "Tini párkapcsolatok" egy külön kategória az azt jelenti hogy minden átlagos tininek van már párkapcsolata? 17/l

"Maga a cinizmus definicioja vagy"

Nocsak, nocsak! Előbújt a magát hű, de kedves, aranyos, szerénynek mutató lányból az arrogáns bunkó? Inkább nézz magadba! Tarts egy kis önvizsgálatot, mielőtt pont te beszólogatsz másoknak. Ezek után megérdemelnéd, hogy senki egyetlen rohadt szót ne szóljon hozzád. Segíteni egy ilyennek? Te egész egyszerűen nem fogod érdemelni a sorsodat. Ahhoz meg egész jó úton haladsz, hogy ugyanolyan legyél, mint apád.

"Csak a merciben több ezer rabszolgamunkás van köztük apám is..."

Senki nem fogja megölni, ha tovább nem dolgozik, ő választotta. Kereshetne más munkát is, ha neki nem tetszik. Vagy éhen haltok.

"Az tisztessegel tanult szerinted aki pont azt huzza?!"

Nem tök mindegy? Megint csak azt látom, hogy te egyfolytában másokkal vagy elfoglalva. Tudod, te miért nem leszel soha sikeres? Mert mindig irigykedsz, gyűlölködsz, és másokkal vagy elfoglalva. Én tudod, miért értem el azt, amit? Azért, mert nem azzal voltam elfoglalva, hogy mások tanulási szokásain, és vizsgaszerencséjén rugózzak naphosszat, hanem hanem azzal, hogy a reálisan tőlem elérhető teljesítményt nyújtsam. Te már jóval a vizsga előtt mentegetőzöl, már most arra keresed a kifogásokat, hogy miért fogsz megbukni. Én meg ehelyett tanultam. Nem csak a vizsga előtti pár napban, mert tudtam jól, hogy egy vizsga nem arról szól, hogy hány tételt tudsz benyalni, hanem arról, hogy amiket addig tanult az ember, azt mennyire tudta felfogni, megérteni, és mennyire tudja alkalmazni. Szerinted érdekelt engem, hogy az előttem vizsgázó az most a kedvenc tételét húzta-e vagy sem? Dehogy érdekelt. Én most ott tartok, hogy van diplomám, vannak komoly országos szakmai eredményeim, tanulóként országos döntős voltam szakmai versenyen, aktív dolgozó emberként pedig volt olyan szakmai verseny, amit meg is nyertem, sőt, még egy külföldi szaklapban is megemlítettek. Ami pedig a munkámat illeti, képzeld, milyen érdekes, hogy én nem egy betanított rabszolga vagyok a gyártósor mellett, hanem olyan munkám van, ahol megbecsülnek, és még a munkaidőm is részben kötetlen. Ha én tanulás helyett folyamatosan azt néztem volna, hogy ki hogyan tanul, és milyen tételeket húz, meg ha az lett volna az alapelvem, hogy a lehető legkevesebbet tanuljak, akkor az eredményeimből semmit nem értem volna el. Valószínűleg én is egy alulfizetett biorobot lennék. Csak én nem akartam az lenni. Sőt, egész egyszerűen: nem akartam buta lenni. Ezért tanultam, és akármilyen meglepő is, aktívan tanulok azóta is. Mert tudni valamit jó érzés, emellett pedig kevésbé lesz kiszolgáltatott az ember.

"De aki nem tanul annak is lehet szerencseje"

Szerencséje persze, lehet. De tudása nem.

"azt pedig csak lottón, bűnözessel vagy öröklessel lehet kezdeti tőkét"

Frászfenét.

Mondjuk való igaz, hogy sokat javít az esélyeken, ha az embernek van "hátszele". Ez tényleg igazságtalan dolog, de sajnos ez ellen nincs mit tenni. Attól nem lesz jobb, ha ettől most idegrohamot kapsz. De az, hogy az esélyek nem egyenlőek, az NEM azt jelenti, hogy csak azoknak lenne lehetőségük valamit elérni, akik milliárdokat örököltek. Ezért kéne tudatosan építened az életedet. Nézd meg apád testvérét! Ő sem úgy kezdte, hogy nyert a lottón. Ugyanonnan indult, ahonnan apád. Csak ő lustaság helett tanult, lógás helyett tudatosan építette a jövőjét, aminek az eredménye az lett, hogy végül lett egy jól fizető munkája, amiben tovább kamatoztathatja a tudását. Ugyanonnan indult, mint apád, csak míg ti már az ásványvízen is spóroltok, addig nekik simán belefér évente egy komolyabb nyaralás is. Azért, mert unokatesód apukája szorgalmas volt, tanult, nem a kifogásokat kereste, hanem tett azért, hogy jobb élete legyen. Apád meg ugyanúgy állt hozzá, mint most te. Nézd meg, hogy ki hová jutott. Mégegyszer mondom: ugyanonnan indultak...

"A munkas olyan keves bért kap hogy nincs lehetősége kitörni."

Ezért kell MOST megalapozni a jövőt. Tanulással. Persze, aki betanított munkásként, 30 évesen jön rá, hogy ez neki nem tetszik, akkor már gyakorlatilag késő. Akkor sem reménytelen még, ismerek olyat, aki 35 évesen érettségizett le, azóta szerzett egy sokkal jobban fizető, és kevésbé lélekölő szakmát, meg olyat is ismerek, aki 34 évesen kezdte el a főiskolát, és most diplomás értelmiségi. Csak sokkal nehezebb utólag (munka mellett) bepótolni azt, amit most kihagytál. Ezért kellene MOST ráállnod a tanulásra. 10-15 év múlva sokkal nehezebb lesz, főleg úgy, ha eleve egy csomó mindent ellógsz.

"Legqlizalni kell a prostituciot"

Mit kell azon legalizálni, ami eleve nem is illegális?

Megint indulatból hőbörögsz ahelyett, hogy utánanéznél a dolgoknak.

Persze, tudom, ez is csak egy kifogás akart lenni, hogy te emiatt nem tudsz érvényesülni. Semmi másnak nem kellett, csak kifogásnak. Ugyanis az, aki még a dugástól is fél, nem lesz prosti. És hiába gondolod azt, prostihoz nem társasozni járnak a férfiak.

"Amugy apukam 500 ezret keres"

Valahogy nem jön ki a matek. Ha ennyit keres, akkor hogy lehet, hogy még az ásványvízen is fukarkodtok? Félmillás fizetés mellett nehezen hihető, hogy már buszjegyre sem telik. :D