Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szerintetek, ha elkezdenék pszichológushoz járni, jobban megismerni önmagam, akkor ez az illető is máshogy tekintene rám?
Van egy srác, akit a barátomnak tekintek, ugyanakkor a legutóbbi beszélgetésünkből az jött le neki, hogy önismereti szinten én még nagyon el vagyok maradva, amiben amúgy van igazság.
Annyit kell tudni a kettőnk levő viszonyról, hogy először randinak indult, most már csak barátság az egész, ahol igazából mindkét fél köntörfalazás nélkül el tudja mondani a másiknak a nyers véleményét. Nekem mondjuk kicsit erős volt, amit mondott, de éreztem rajta, hogy csak javító szándékkal mondja ezt.
Erősödhetne köztünk a barátság, ha tényleg elkezdenék pszichológushoz járni, leírni neki hogy teszek az ügy érdekében? Tudom, ez kicsit úgy hangzik, mintha imponálni szeretnék neki, de ugyanakkor tényleg rávilágított pár gyengeségemre, amit szeretnék feljeszteni.
Az 1-es eltévesztette az ajtót.
Ha járnál és úgyérzed ez neked segít, akkor mindenkép javasolt. Csak azért, hogy a barátodnak megfelelj, az ugyan azt igazolja amit ő mondott, hogy mindenkinek meg akarsz felelni és várod a viszacsatolást. Most is járnál pszichológushoz, mert a barátod azt mondta és ha elkezded, várod a viszacsatolást tőle, hogy mit mond.
A barátod lehet jót akar. Őszintén gondolkoz el rajta. Keress magadban érveket amik igazolják amit mond és keres érveket arra amik megcáfolják a mondandóját. A lényeg, hogy magaddal őszinte légy és ha te belátod, hogy segítség kell, akkor menj szakemberhez. Utána mesélhetsz a barátodnak arról, hogy miért döntöttél úgy ahogy. De neked kell eldöntened.
Az a hátránya ugye a Gyakori kérdéseknek, hogy mindenki csak ugye néhány információ alapján tud véleményt mondani. Itt azért picit komplexebb a történet. Nekem az a megérzésem egyébként, hogy a srác itt nem manipulál, inkább csak rávilágított egy gyengeségemre, ami neki a több hónapja tartó beszélgetéseinkből, viselkedésemből lejött neki. Látja, hogy néha mást mondok, mint amit cselekszem, és hogy nem vagyok teljesen oké magammal. Itt nem neki akarok ebből a szempontból megfelelni, mert alapból én is szorongok, vannak olyan testi tüneteim, amik jelzik,hogy valami nagyon nem oké számomra. Magyarul tényleg muszáj magammal kezdeni valamit, nem okés az sem, ha előtte megjátszom, hogy oké vagyok magammal, miközben nem.
Nyilván azt nem várhatom el, hogy ő is ugyanúgy megnyíljon előttem, mint én.
Ugy erzem, hogy sok mindenben igaza van, de mivel nem a parom, csak baratom, ezert az o megitelese sem teljesen pontos, de sok mindenben az. Meg azt erzem, hogy o tenyleg olyan dolgokat meglat velem kapcsolatban, amiket en sem vallok be magamnak oszinten. Itt most nem isteniteni akarom, de sokan ezeket a dolgokat nem mondják ki, o meg ezt eleg nyersen de lenyegretoroen leirta. Ok, persze, mindenkinek a velemenye kulonbozo torzitasokon megy keresztul, hiszen mas az elettapasztalata, de de ezert sem mondta azt, hogy ezt meg ezt csinaljam, hanem hogy rgy pszichologussal beszeljem meg.
En meg regota gondolkozom mar azon, hogy valoban beszeljek egy pszichologussal, de sokszor valoban nehéz ezt meglepni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!