Hogy lehetnék újra önmagam?

Az élettől sok pofont kaptam, persze mint mindenki más. Feltudtam dolgozni anyámon kívül az egész családom elveszítését, feltudtam dolgozni hogy sokat kellett kiskoromban utcáznom, feltudtam dolgozni a barátok elveszítését, de most nem. Volt egy idegösszeomlásom egy bizonyos eseménysorozat felénél, és ez kiváltotta a másik felét ami nem segített a helyzeten.. Nem fogom most ecsetelni. Pszichológushoz/pszichiáterhez már kaptam időpontot, már egy hónapja várom, egy hét van hátra. De ez idő alatt nem mozdultam ki a sötét szobámból csak ha muszáj volt.. Mindenkit kizártam a környezetemből, és mivel alkalmi munkákat végzek, az elmúlt időkben egyet se vállaltam. Depressziós vagyok, elég durva hullámvölgyekkel. Nem segít már se egy kikapcsoló kosarazás(kedvem sincs hozzá), se zene hallgatása/csinálása, a kedvenc könyvemet se tudom elolvasni, a kockulá se segít, és a tény hogy több mint fél éve párom sincs, megint cska nyomaszt, mert társas lélek vagyok.. Igazából nem maradt barátom se akivel a "Szia, mizu?"-n túljutnék, senki akiben megbíznák.. Se edzeni, se futni sincs hangulatom.. A "legjobb" tanács amit kaptam az az hogy ismerjek meg új embereket. De azt se tudom hol kezdjem. Mindig egy zárt körben mozogtam, legjobb barátommal, akit elveszítettem az eseménysorozat végén. Mit tegyek? Árnyéka s evagyok magamnak.. 18/F