28 évesen még mindig nincs barátnőm, jegyesem és esélyem sincs náluk. Miért?

Eddig szerintem te vagy itt a legintelligensebb, aki ilyesmit kérdezett itt.

Nem lehet, hogy csak az a baj, hogy annyira félsz már a csalódástól, hogy egyszerűen fel se ismered már, ha lehetőség adódik?

Azok alapján, amiket leírtál elég szomorú lenne, ha egy ilyen ember nem találna társat.

Szerintem vedd észre, hogy viszonylag jó helyzetben vagy. Ha 3 diplomád van, az esélyesen azt jelenti, hogy WC papír helyett is pénzt használsz, hiszen ingyen nem tanítanak. Éppen ezért megvan a lehetőséged, ami sokunknak nem adatik meg, hogy kimozdulj, elmenj szórakozni és ismerkedni. Kb. ez minden, amit tenned kell.

Ha önbizalom kell, akkor először ismerkedj úgy, hogy kikötöd magadnak, hogy nem lesz belőle semmi, csak az ismerkedést gyakorlod. Utána egy kis gyakorlattal lehet tovább is menni. Arra vigyázz, hogy ha szívatsz, akkor csak partyr*bancokat szívass, rendes embereket ne.

A 7-esnek adok igazat, amúgy én is hasonlótól félek, jelenleg 23 vagyok de még mindig tanulok és szerintem ez egy darabig így is marad. Szeretnék egy jó anyagi hátteret, olyan melót amit tanultam, ami érdekel, amit szeretek csinálni. Csak félek, hogy ez mind felesleges lesz ha mellette nem lesz időm egy normális kapcsolatra :P

Nem tudom, hogy nálad hasonló-e a helyzet, de szerintem kis ismerkedés legyen legelőször, lány barátokat próbálj meg szerezni, de azt el kell fogadnod, hogy velük nem tudsz a mindenféle szakmai dolgokról beszélgetni mert nem érdekli őket. Én már most rájöttem. Pedig néha aztán jó lenne ha el tudnám magyarázni egy lánynak mit is csinálok amikor megkérdezi. De mire elmondanám, a felénél megunja xD Szóval egy elég más hozzáállás kell ehhez a dologhoz, vagy ha tudsz akkor melóhelyen/szakmán belül keress valakit akinek hasonló végzettsége van mint neked, hívd meg kávézni, ebédelni, moziba vagy ami épp jön.. beszélgessetek, ismerjétek meg egymást, légy vele figyelmes, kedves, előzékeny aztán majd alakulnak talán a dolgok ;)