Van valami bizonyíték rá, hogy a KÜLSŐ szépség valóban relatív?

Finom leszek és nőies, k rvajó ez a kérdés, most már csak azért is válaszolok még egyszer, mondjuk fészbukozhatnék is eddig... De az időmből kitelik.

Na szóval, kedves, édes, drága kérdező. :)

"A KÜLSŐ szépség valóban relatív", pszichológiai determinánsok különbözőségeitől függően, egyénenként különbözik. Ebben benne van, haladjunk belülről koncentrikusan, a legszűkebb környezet felől érkező hatások által - döntően gyermekkor során - kialakított személyes preferenciák. Az ellenkező nemű szülő is egyfajta szépségideál (sokszor a gyermekek azt állítják, "szerelmesek" az ellenkező nemű szülőbe) - minek következtében már kezdheted látni, hogy alapvetően differenciált lesz a korai élmények miatt, kinek mi a szép. Ehhez jönnek hozzá a család, nevelés által "betáplált" preferenciák ("nézd, az a nő/férfi milyen szép/csúnya", "én sosem hordanám úgy a hajam", "mekkora az orra!" stb). Ez után következnek az egyedül megélt élmények alapján kialakuló (akár nem is tudatos) preferenciák, amellyel a pozitív élményekhez tartozó emberek attribútumait a jövőben is pozitív élményekhez kapcsoljuk - ezáltal specifikus vonzalmak alakulnak ki. Emellett természetesen folyamatosan érkezik a társadalom, média felől egy túlzó, szürreális elvárásokat sugalló inger - amely viszont alapvetően az emberek nagyon nagy részénél nem valósul meg, ezért normális esetben a párválasztás során nem elsődleges tényező. Mindezeken felül pedig, egyfajta kordivat-szerűen módosul kisebb nagyobb mértékben az általános ideál, akár teljesen az ellenkezőjére pár évtized alatt - ezek tehát pszichológiai tényezők, melyeket a személyes történet határoz meg; a társadalmi preferenciák pedig pszichológiai-szociológiai bonyolult tényezők.

Ezen túl működik a genetika által sugallt párválasztási ösztön, melynek pontos működése még kutatás alatt áll ugyan, de azt már tudjuk, hogy elméletileg azon testi tényezőket preferálja, amely az utód megfoganását/kihordását/felnevelését segítenék, illetve egészségről és a túlélésre való alkalmasságról árulkodnak. Állítólag még mindig a kőkori preferenciáinkkal rendelkezünk, amely valójában szerintem nem sokat jelent, tekintve hogy a kordivat nőideálja mondjuk ezzel éppen ellenkezik, tehát én személy szerint túl sok figyelmet nem tulajdonítanék.

(Forrás lesz, ha te is akadémiailag alátámasztod "a csúnyákat 100-ból 100 nő kikosarazza..." kezdetű eszmefuttatásodat. Remélem enélkül is kielégítő volt, és hogy most ez a kívánságod is teljesült, őszintén mondom, kíváncsian várom, mi lesz a következő.)

Mindezeken túl viszont hozzátenném, hogy mivel a külső jegyek az intelligensen mérlegelő és tervező egyénnél nem jelentenek száz százalékos befolyást a párválasztás folyamatára - az után a keserű fröcsögés után, amit itt lenyomsz, akkor sem feküdnék le veled, ha úgy néznél ki, mint Ian Somerhalder. :)

U.i.: Az a köc sög ördög meg akkor legyen öt centivel kisebb, mint te. Csak hogy lásd, kivel van dolgod :)

"Látod, a pár soros beírásaimat se vagy képes megérteni, szal hiába is törném magam."

Teljesen érthető és világos az írásod, nem látom be, melyik részét nem értettem. Panaszkodsz, tekintet nélkül arra, hogy erre kíváncsi e valaki vagy sem.

Egy vita arról szól, hogy két ellenkező véleményt képviselő személy érvekkel és eszmefuttatásokkal támasztja alá a saját álláspontját, ezzel próbálva opponensét meggyőzni.

Ezzel szemben te dogmatikusan kijelented, hogy a saját tapasztalataid globálisan érvényesek mindenkor és mindenhol, az ebből leszűrt konzekvenciád pedig megkérdőjelezhetetlen. Ha valaki számonkéri rajtad, hogy ha mondandód van, akkor fenti metodika alapján tálald vagy inkább el se kezdd, akkor folytatod a mártír játékot, mondván téged senki nem ért meg.

Ezért mondom azt, hogy vita szempontjából teljességgel inkompetens vagy, ennek semmi köze ahhoz, hogy egyetértek veled, vagy sem. A kérdezővel sem értek egyet, de ettől függetlenül azért még tudunk vitatkozni, érvelni. Te csak rinyálsz.

"Én pedig a MIÉRTRE lettem volna kíváncsi, nem a "ez márpedig nem igaz" kinyilatkoztatására. "

Egész végig a miértekről beszélek...

"Minden ember más és más, nincs két egyforma."

Ez így van, de hasonlóságok akkor is vannak. Csakhogy te csak a különbségekre mutatsz rá, pedig a hasonlóságokat kellene keresned.

Ismerem ezt a fajta gondolkodást, azért mondom, amit mondok. Egy csaj haverommal szakasztott ilyen vitákat játszottam, amikor állást keresett, és a világot okolta a kilátástalannak tűnő helyzetéért. Elmondtam neki, hogy szerintem hogy kellene csinálnia a dolgokat, erre a képembe vágta, hogy én könnyen ugatok, nekem jó állásom van. Elmondtam neki, hogy tudom, miről beszélek, mert átéltem ugyanezt az önértékelési válságot. Erre azt mondta, hogy az totál más volt, mert én fiatalabb voltam három évvel, neki most sokkal szarabb.

Az igazság az, hogy ha nekem van jó állásom, azt szereztem valahogy, tehát pontosan ezért kellene hallgatnia a szavamra. Az, hogy én fiatalabban éltem meg ugyanezt, az annak volt köszönhető, hogy sokkal előbb kezdtem el a jövőmet építeni és szembesülni a hibáimmal, ezért gyakorlatilag előtte jártam pár lépéssel, így megint csak releváns a véleményem. Ő csakis arról beszélt, hogy én sokkal jobban érzem magam, nincs jogom megszólalni sem.

Az az igazság, hogy ha semmivel sem lennék szebb nálad, és lenne csajom, akkor sem fogadnád meg a szavam, mert könnyen ugatok, ha van csajom, mennyivel jobb nekem. Nem azt nézed, mit lehetne eltanulni tőlem, hanem, hogy mivel lehet elutasítani, amit mondok. Ez borít ki! Teljesen jó szándékkal írok, de te meg sem fontolod.

"Ezt sosem mondtam, hogy kizárólag. Arc + pénz + valami extra. VV Bandi is a mai napig az lenne ha akkor nem égeti le magát egy egész ország előtt. Se szebb nem lett, se gazdagabb tőle, csak ismertebb."

Pontosan: mindenki azzal operál, amije van. Ha valakinek szép a pofázmánya, akkor azzal. Ha sok pénze van, akkor azzal. Ha ismert, akkor azzal. Neked ezek nem adottak, de még lehetsz lenyűgöző személyiség.

"Ingyen nő nincs. Kivéve azoknak, akiknek a nő fizet a szexért, de azok nagyon jól néznek ki és nagyon kevés olyan van."

Ezt nem kommentálnám...

"Az okos ember tudja, hogy minimális az esélye arra, hogy a második csoportba kerüljön, ezért inkább mást csinál azzal a pénzzel, minthogy a szerencsejáték RT-t gazdagítsa. "

Eszetlen rossz párhuzam. Ismét a fent említett csaj haverom jut eszembe: elmondtam neki, hogy az álláskeresés és a dolgozó élet tele van pofonokkal, amiket muszáj begyűjteni. Erre ő azt mondta, hogy ő nem akar pofonokat kapni az élettől, mire mondtam neki, hogy muszáj. Erre ő azt mondta, hogy ő okosabb annál, hogy ilyen pofonokba szaladjon bele. Erre ugyanazt kérdeztem tőle, mint tőled: ha annyira okos ember vagy, miért tartunk itt? Nem gondolod, hogy oltári banális nálad sikeresebb emberekre azt mondani, hogy ez kvázi azért van, mert ostobábbak nálad?

"Miért gondolja úgy néhány ember, hogy ha ő megdugott már több száz nőt, akkor az jóval nagyobb minta lesz, mintha valaki egyet sem, de helyette elemzett több milliót? "

Egyrészt te nem elemeztél több millió nőt (még több százat sem), így érvelésed megbukott. Másrészt annak a néhánynak az elemzésével sem jutottál messzire, mert csakis az általános negatív sztereotípiákig jutottál. Látsz egy viselkedést, összekombinálod a saját kudarcaiddal, és leszűröd, hogy a nők idióták. Én nem dugtam meg több száz nőt, de eggyel leéltem tíz évet, van egy rakás bizalmas csaj haverom, és kvázi laktam is együtt nem egy nővel. Én TÉNYLEG elemeztem a nőket, tudom miről beszélek, és veled szemben nem is haragszom rájuk; akárhogy is nézzük, szerintem minden racionális érv szerint objektívabb és tapasztaltabb vagyok a témában, mint te. A baj annyi, hogy te csak akkor lennél hajlandó hallgatni a szavamra, ha rusnya lenne az arcom, 26 éves koromig szűz lettem volna, nem lenne pénzem, alacsonyabb lennék. Persze ekkor is azt mondanád, hogy kizárólag mázliról volt szó, vagy csak olyan helyen élek, ahol több a nő, mit tudom én...

"Eddig ez az egyetlen hasznos mondatod. Köszönöm! "

Örülök, hogy valamiben tudtunk közös nevezőre jutni :) - bár sajnos ez is csak a "mit ne csinálj" témakörben jött össze, remélem konstruktívabb téren is lesz majd egyezés. Egyébként egyáltalán nem igaz, hogy ez volt az egyetlen hasznos mondatom, mindegy.

"Teljesen pontos képet csakis akkor kaphatnál, ha minden párt egyenként, külön-külön leültetnél egy pszichológushoz és mindenki elmondaná, hogy miért van a másikkal, eközben pedig fMRI-vel elemeznék az agyi aktivitását, hogy mikor hazudik illetve mikor melyik receptorok mutatnak fokozott aktivitást. "

Na erre megint nem mondok inkább semmit...

"Egyébként beleképzeltem már magam a nők helyébe is. A bőrömből is kiugranék örömömben, ha valaki odajönne hozzám. "

Na itt látszik, hogy nem tudod magad beleképzelni a helyükbe! Te itt egész pontosan a SAJÁT helyedbe képzelted magad! Én sokat buliztam csajokkal, egyszerűen dögkeselyűkként lepik őket a pasik. Vadidegenként odamennek szarabbnál szarabb dumákkal, meghívásos ajánlatokkal. Egyszerűen egy csajnak általában nincs olyan szórakozás, hogy ne kezdene ki vele valaki. Ha egyfolytában jönnének hozzád a csajok, akkor te mi alapján szelektálnál? Naná, hogy a külsejük alapján, mert ha nincs vonzalom, akkor mi a szarnak hitegetnéd őt tovább, vagy nem?

Magadból kiindulva mondjuk képzeld el, hogy odamegy hozzád lesütött szemmel egy borzasztó csúnya, frusztrált lány. Az eddig leírtak alapján te is alapjáraton azt feltételeznéd róla, hogy csak azért jött oda hozzád, mert azt gondolja, egyformán csúnyák vagytok, így ha ló nincs, te leszel a szamár. Egy nagy szart gondolnád azt, hogy "juhé, neki tényleg én kellek", helyette akkor éreznéd csak igazán szánalmasnak magad. Persze, ha ez a csaj mosolyogva menne oda hozzád, hogy nagyon megtetszett amit az előbb látott, hogy csináltál (tudom is én, mi volt az), és szeretne megismerni, na AKKOR ugranál ki a bőrödből. Kíváncsi lennék, te hogyan ismerkedsz, de talán ugyanígy kellene tenned neked is.

"Ezek szerint te nem vagy intelligensen mérlegelő és tervező, mert akkor tudnád, hogy sehol nem írtam semmilyen 100%-ról."

Vérlázító az, ahogy a szavakon lovagolsz. Végig azon pattogsz, hogy a külső mennyire számít, aztán ha erre ragálnak, akkor belekötsz a számadatokba. Nem, nem mondtál 100%-ot, igazad van, bocsáss meg, a hozzászóló volt a hülye. Fel tudnék robbanni...

"De ez minden kétséget kizáróan jobb kitérő-duma a -5 centis ördöggel, mint az, hogy "Találkozzunk és adok neked esélyt.""

Na ez már tényleg szánalmas... Eleve, hogy éppen te jössz a mellébeszéléssel, de, hogy még a hozzászóló ellen fordítod a lelki terrort, miszerint ha nem lenne ilyen felszínes, akkor ad egy esélyt... Itt most nálam leállt az agyi működés...