Van valami bizonyíték rá, hogy a KÜLSŐ szépség valóban relatív?

Ha nagyon érdekel, meg mutatom hogy nézek ki, és van 1-2 csaj, akinek tetszem, és 1-2 aki szeretett is, és a testemet is jónak tartotta meg az arcomat is.

(pasi vagyok)

Én vagyok az élő bizonyíték.

A csajok többségének nem tetszem, de azért akad, akinek igen.

Hogyne lenne. Haverom, amíg kereste a Nőt, mutogatta mindig, hogy most kit hívott el randizni. Bazz, OLYAN LÓFEJŰ LÁNYOKRA MONDTA, HOGY SZÉP.... Nem akartam mondani, hogy "randira vigyél zabot meg kockacukrot, tuti nyert ügyed lesz". A szépség relatív. Ha valakit százból száz nő kikosaraz, ott nem a külsővel van baj...

És ezek a "a kevésbé csúnyáknak összejön 100-ból 10-20 a jóképűeknek vagy gazdagoknak legalább a fele aki meg mindkettő egy személyben azoknak 100-ból 90." adatok honnan jönnek?

Akarsz bizonyítékot? Menj ki az utcára, és űlj le egy buszmegállóba. Nézd az embereket. Van, amikor egy elég csufi kislányt ölelget egy fiú. van, amikor egy krampusz alig tudja levakarni magáról a kis csajt, mert megjött a busz és fel kellene szállni. Ami nekem tettszik az másnak lehet visszataszító. Lillafüreden voltam a nyáron, és egy padon ült két lány és két fiú. A két fiú igazán jóképű gyerek volt, és az egyik lány is szép sportos volt. A másik lány, ahogy ült a padon, lefolyt a feneke, amit még a hatalmas csípőnaci is kevésbé takart és egy kis top volt ráfeszítve a testére. Olyan zsíros volt a csaj, hogy ránézni is csak uborkával lehetett. A fiú pedig oly szorosan ölelgette, és csókolgatta, hogy hihetetlen látvány volt.

Ennek a fiúnak ez a lány csak szép lehetett, mert látni lehetett a tekintetén, ahogy ránézett a lányra. És a lánynak nem voltak kisebbségi érzései a kövérsége miatt, mert az oldalán egy jó srác csimpaszkodott.

Groteszk jelenet ellenére öröm volt nézni őket.

Látszott, hogy dúl a szerelem. Kevés ember lehetett, akinek tetszett a lány. Tehát a szépség relatív.

Minden jót kívánok nekik így ismeretlenül is!

Erre nem kell semmilyen bizonyíték, csak meg kell tanulni értelmezni a szöveget. A nők ezzel csak azt mondják, hogy minden csajnak más a zsánere, nem, ismétlem: NEM azt, hogy akárhogy nézel ki, van a világon valaki, aki arról álmodik. Megfogalmazom másképp: a szépség relatív, de a csúnyaság egzakt fogalom. Azaz nagyon változó, hogy kinek mi a szép, de általában a csúnya (mármint a TÉNYLEG csúnya) az mindenkinek az. A

Miért is relatív a szépség? Azért, mert van, akinek a lányosabb, van, akinek a férfiasabb pasi jön be. Van, aki a jéghideg kék szemre bukik, van, aki a meleg barnára. Az egyik csajnak a szikár, izmos pasik fekszenek, a másiknak a kis nyeszlett aranyosak, a harmadiknak meg a termetes, szőrös grizzlymedvék. Ha leültetsz egy csaj társaságot, akkor tuti, hogy az egyiknek Orlando Bloom lesz a kedvenc, a másiknak meg Sean Connery, és ezek fix, hogy hülyének fogják nézni a másikat. Hogy miért? Mert az, hogy mi a szép, azt jelenti, hogy NEKEM mi tetszik. A félreértés ott van, hogy ezek mindegyike a maga nemében jó pasi, de Quasimodo ettől még nem kellene egyiknek sem - de ezt nem is mondta senki.

Ellenben mit is jelent az, hogy valaki TÉNYLEG csúnya? Tulajdonképpen hibákról beszélünk, amelyek többsége orvosolható. Ha az ember orra nem a homlokától az álláig ér, a fülébe nem kap bele a szél a biciklin, nincsenek oltári púpok, hegek, foltok az arcán, akkor eléggé korrigálható az összkép. Egy jó frizura, hízó- vagy fogyókúra, bőrápolás, fogszabályzás, egy jobb szemüveg és máris más az összkép. Ettől még persze nem lesz belőle sem Orlando Bloom, sem Sean Connery, de ÁTLAGOS lesz az ürge, és kinyílnak a kapuk. De persze, a válasz úgyis az lesz, hogy mit ugatok én itt, úgysem tudok én semmit sem.

Pedig de. Én 15 évesen abszolút elkönyveltem magamról, hogy a külsőm nem jön majd be egy csajnak sem. Túlsúlyos voltam, elég csóró családból jöttem így piacos kínai ruhákban rohangáltam, anyám nyírta a hajam (hagyjuk, milyenre), bazi nagy orrom van, a tartásom sem oké. Aztán valahogy magamra találtam: lett egy minimális stílusom, fogytam is, stb. Ezután már csak magamnak köszönhettem, hogy nem volt csajom, mert az önbizalmam nem nőtt arányosan az irányomban kialakult kereslettel, mert 16-17 évesen hirtelen folyton randiztam. Azóta sok év eltelt, nemsokára megnősülök, nincs okom panaszra. Ti csak panaszkodjatok...