Az európai küzdősportok (boksz, birkózás, savate, sambo) tényleg sokkal többet érnek az ázsiaiaknál (karate, kungfu, aikido ju jitsu stb. )?

Ha küzdősportot heti 4-5 alkalommal, alkalmanként 2-3 órában gyakorolják jó edzővel akkor az többet ér, mint egy ázsiai harcművészet amit mondjuk csak heti 2x1,5 edzés keretében, ügyetlen edző rossz edzésmódszerekkel oktat.

És fordítva.

Nincs különbség "küzdősport" és "harcművészet" között, ez ilyen magyar találmány, hogy magyarázzák a sz@rt a palacsintában.

Rossz hírem van kedves "harcművészek":

- Angolban minden "martial art", nem tesznek különbséget (naná)

- A box is művészet, de még mennyire! És iszonyúan kifinomult.

- Az európai harcművészetek (birkózás, ökölvívás, vívás) jóval régebbiek és ezért jóval letisztultabbak és ezért jóval hatékonyabbak, mint az ázsiaiak. Európában már i.e. 1700-ból van boxolókat ábrázoló vázafestmény a minoszi kultúrából, birkózást ábrázoló barlangrajz meg 6000 éves... Erről ennyit.

- A box, birkózás képezte a világ legrégebbi szuperhadseregeinek kiképzési rendszerét (akkád, perzsa, méd, pun, római, görög stb.), ahogyan a gladiátor-küzdelmek alapját is

- A box jóval kifinomultabb, letisztultabb, célratörőbb és hatékonyabb mint jóval fiatalabb távol-keleti társai -- akik 100 éve még mindig csak katázgattak, amikor Európában már réges-régen zsákoltak és sparringoltak

- A birkózás terén is jóval később éledt fel a Távol-Kelet: Jigoro Kano csak az újkorban alapította meg a judót, miközben Európában már sokezer éve birkóztak

Technikailag pedig:

- Az igazi küzdelmi készségeket teljes erővel végrehajtott gyakorlással lehet szerezni, ez pedig csak védőfelszereléssel (nagykesztyű, fogvédő) lehetséges. Fekete öves karatésok béna kezdőként szoktak beállni boxedzésre (és ők még az őszintébbek, mert a legtóbben le se mernek menni boxedzésre, mert félnek az igazságtól).

- Az aikido, ju jutsu stb. karfeszítéses technikái pedig baromi jók, csak élesben nehéz őket megcsinálni, mivel nincsenek full contact küzdelemben kipróbálva (és például a Tomiki-ryu valami borzalom)

- Emiatt a judósok/birkózók/BJJ-sek iszonyú fölényben vannak az aikidosokkal szemben, mivel nekik van meg a szükséges testi erejük és küzdelmi rutinjuk.

Hát sajnos ennyi a valóság.

"Ha küzdősportot heti 4-5 alkalommal, alkalmanként 2-3 órában gyakorolják jó edzővel akkor az többet ér, mint egy ázsiai harcművészet amit mondjuk csak heti 2x1,5 edzés keretében, ügyetlen edző rossz edzésmódszerekkel oktat.

És fordítva."

Hát, nem. Heti 2x ökölvívó edzéssel, simán gyorsabban lehet fejlődni, mint mondjuk heti 3-4x karatéval. Mert heti 4x karatéból 3 az oxigénkékítés, míg heti 2x ökölvíváson legalább tanul is bunyózni.

10-12 év karate/kung-fu/aikido az még semmi, ekkor még csak ALAPszinten tud valamit az illető. 6-8 évnyi boksz/thai box/savate/birkózás/BJJ az már igen jó, ott már van küzdelmi képessége az illetőnek, nem is kevés. 25-30 évnyi karate/aikido/kung-fu az már valami, az úgy már hatékony. Viszont aki 10-15 éve bokszol, az simán megagyalja azt, aki 20-25 éve kung-fuzik. Az ázsiai harcművészetekben 20 évből 12 év az levegőkékítés, ha úgy nézzük.

Ha valaki ázsiai harcművészetben akarna kemény lenni, annak gyakorlatilag úgy kellene edzenie mint a shaolin papoknak a kolostorban. 5 éves kortól 30 éves koráig. Heti 7x, napi 8 óra edzéssel. Na igen, így már más.

Mellesleg az ázsiai harcművészetek kizárólag Ázsiában voltak hatékonyak, ázsiai emberek ellen, abban a korban, abban az adott kultúrkörnyezetben, abban a típusú hadviselésben. Két 160 cm magas 50 kg-os szotyihuszár kínai egymást püfölgette, úgy hogy az egyik daru akart lenni, a másik pedig majom. Okinawa-n is a parasztok oké kifejlesztették a karatét, egy kis törpe japó le tudott b***ni egyet a másik kis japókának.

Anno az 1980-90-es években, mikor még az UFC-ben nem a klasszikus muay thai+BJJ hibrid kombókból álltak a harcosok technikai repertoárja, hanem tényleg "XY stílus vs YX stílus" csapott össze egymással, ezekben a harcokban nem volt még MMA-kiskesztyű sem, csupasz ököllel verekedtek, sőt lehetett tökön rúgni és hajat tépni is. Ezeken a viadalokon is indultak igazi japán karatemesterek és más ázsiai harcművészek, érdekes módon az európai/amerikai fehér vagy néger bunyósok mindig szarrá verték őket. Az ázsiai harcművészetek nem működnek a fehérek vagy a négerek ellen, mert más a fizikum, a csontozat a testarányok...stb.

Bruce Lee is hiába volt Yip Man tanítványa, hiába vert el a wing chun tudásával pár 50 kilós szotyihuszár kínait a hongkong-i utcákon, mikor Amerikába került egyetemre, akkor az ottani testnevelés órákon ökölvívóedzéseken megagyalták őt, nem ért a kung-fuja semmit sem. Lee rájött, hogy az amerikai focin megedződött hústornyok ellen nem igazán működik a mókusbox csingcsung. Nem véletlenül bokszolt utána 3 évig!

Amúgy pedig, azt a dumát is el lehet felejteni, hogy " Nincsen jobb és rosszabb harcművészeti stílus, minden a használóján múlik."

Egy fenéket! Igenis vannak hatékony és kevésbé hatékony küzdőrendszerek.

A tradicionális harcművészetek mozgási rendszere elavult, retrogárd, életszerűtlen, korlátozott, túlságosan követik a tradíciókat, a többségük nem nyitott a módosításokra/változásra, nem alkalmazkodóképes, egysíkú.

Elhiszem, hogy régebben abban a korban, abban a kultúrkörnyezetben működőképesek voltak, de ma már nem. Régen a ballista, a katapult biztos kiváló ostromgépeknek minősültek, de ma már rakétákat használunk a harcászatban.

Az európai küzdőrendszerek egyértelműen sokkal jobbak, egyszerű technikák, organikus mozgás, hatékony edzésmódszer.

Nincs ilyen hogy küzdősport, harcművészet vagy önvédelmi rendszer. Mindegyik koordinált harci mozgás, az hogy mellé milyen vallási hovatartozást, filozófiát, rituálét, etnikai tradíciókat társítunk mellé, az csak egy dolog.

Minél túlbonyolítottabb egy küzdőrendszer mozgásrendszere, annál több kinetikus IQ kell hozzá, aminek gyakorlásához rengeteg idő kell, és akkor még csak a mozgást tanulta meg. A reális küzdelmi rutin, a tapasztalat a technika valódi harcban való alkalmazása még sehol sincsen.

Ott van például az ökölvívás és a birkózás. Mindegyik jó formán ösztönös küzdési forma (hiszen ütni és birkózni tulajdonképpen mindenki "tud"), némi technikai tudással felspékelve. Egyszerű és normális mennyiségű technikák, sok küzdelemmel = könnyen tanulható technikák + valós küzdelmi rutin.

A tradicionális harcművészetekben fölösleges mennyiségű technikák vannak, amiknek a többsége bonyolult is. A formák megtanulásához sok idő kell, ez idő alatt a küzdelmi képesség alig-alig fejlődik. Még hosszú évek gyakorlása során sem lesz kellően hatékony. Több időt fecsérelnek el a filozófiai/tradicionális dolgokkal.

Jobb edzővel több gyakorlás többet ér mint ügyetlen edzővel a kevesebb gyakorlás.

Mintha ezt még mindig nem értenék néhányan, és esetlen, szubjektív (és lényegtelen) szösszenetekkel akarnának általános igazságokat szülni.

Ne írjátok már át a valóságot a szubjektív képetek alapján.. vagy mert csak olyan karatésokkal találkoztatok, akiknek eleve nincs közük sem a harcművészetekhez, de még a karatéhoz sem.

10 év kungfu pont annyit jelenthet, mint 10 év ökölvívás. Vagy többet, vagy kevesebbet, attól függ milyen az edző.

Valaki írta, hogy az aikido azért nem hatékony, mert nincs full contact gyakorlás, brazil jitsuval szemben. Mi?

Egy önvédelmi technika azért nem hatékony.. egy fegyver azért nem hatékony.. hmmm egy rohadt késszúrás nyakra azért nem hatékony, mert amúgy edzésen nem áldoznak be minden nap 1 embert.

Nem azért lesz hatékony valami, mert ringben gyakorolják, hanem azért működik ringben, is, mert hatékony. Hogy ki hogyan edz, az edzők kérdése. Aikidosok is grapplingelhetnének úgy mint brazil jitsusok, használhatnának olyan edzésmódszereket is a technikáik csiszolására. És bármikor mondhatja egy aikido edző, hogy ő használ full contact küzdelmi gyakorlatot. Na bumm, más edzés módszer, és? A technika ugyan az marad, ami jó ha jól megtanulják. Nehéz? Igen, szarul csinálni mindent könnyű, jól csinálni meg nehéz. Ez sok mindenről elmondható, nem csak a bunyóról.

https://www.youtube.com/watch?v=KYRNt0TBZFo

Gladiátorok :)

Miért lenne bármely martial art martial artabb mint más martial art?

Melyik küzdőrendszerben nem a fizika és a biológia szabályai a lényegesek? Mozdulatok vannak, amik vagy becsapódva okoznak sérülést (sebesség, távolság, szögek, erők nagysága, reakciók gyorsasága..) vagy fogsás közben ízületeken okoznak sérülést. Vagy.. a többi egyéb technikák, ezek függetlenek attól, hogy valaki boxol vagy kungfuzik, ugyan úgy vérzik mindenkinek az orra, ugyan úgy meghal mindenki akár öregségben, akár ha eltörik a nyakát. Miért lenne különbség?

Edzésmódszerek között van különbség, küzdelmi taktikák között van különbség, persze. Két harcstílus között is van különbség, de minden lehet jó. Egy boxoló is kiüthet egy grapplingest (mégis milyen fizikai törvényszerűség miatt ne tehetné?) ugyanakkor egy grapplinges lefojthat egy ökölvívót, alakulhat így sőt alakul is így. És egy karatés is lehet erősebb mindkét előbb felsorolt stílus képviselőjénél, adott helyzetben.

Értelmetlen szerintem eleve alá-fölé rendelni stílusokat. Előnyeiket lehet ismerni, többi már edző és befektetett munka kérdése az elérhető eredmény.