Melyik kung fu stilust válasszam?

Volt egyszer egy ismerősöm, aki Wushu-zott.

Tehát Shaolin Kung-Fu-zott.

A Wushu ugyanolyan gyűjtőnév mint Japánban a Budo.

Így az nem egy stílus.

Maradnék a Shaolin ismertetésénél.

Szóval igazat adok annak a válaszolónak aki azt mondja, hogy igazi Shaolin csak a templomban van. Az igazi Shaolin nagyon-nagyon bonyolult. Az ember a saját fején forog közben, dupla szaltókat nyomat hátrafelé, felakassza magát egy fára (így erősítve a nyakizmait). Szóval az igazi Shaolin az nem olyan mint a K1-ben az a bohóc. Hogy a Thai Box-ost megrúgja, az meg meg se érzi.

Szóval... ott tartottam hogy a haverom is idehaza "Shaolin"-ozott... én már csak így hívom. :D Egyszer hazafele tartott és pár cigány megagyalta. Nem azért de egy igazi Shaolin-t nem fog pár írni és olvasni, verekedni meg még úgyse tudó ember szétverni.

Ha egy Shaolin-ozó ember idejön elém és nap mint nap levágja azt a formagyakorlat-sorozatot amit Kínában is szoktak és aminek hatására a talaj behorpad akkor azt mondom oké. De az nem Shaolin hogy elmutogatod a tornateremben a sas, kígyó, párduc, bakkecske mozgását. Ennyi erővel én meg veszek egy Bokken-t vágok vele párat és azt mondom, hogy 10. danos Kenjutsu-s vagyok.

A Kung-Fu sajnos mindenhol a Karate szintjén van.

Jajj nézd milyen szépen rúgok és forgok a levegőben. Ha bekerülök K1-ben akkor meg az ellenség a pofámban van és csak védekezni tudok vagy azt se.

De hogy ne legyek köcsög segítek kérdező!

Jelenleg idehaza egyetlenegy Kung-Fu stílus van amit azért a boxolók is elismernek javarészt. Ez pedig a HUNG GAR. Egy kéz alapú kemény külső stílus. A Déli Shaolin egyik legkeményebb stílusa. Ezt azért is merem ajánlani mert a Magyarországi mester Kínában tanulta egy kínai mestertől mivel a munkája Kínába kötötte ott tanulta meg. Ha a harcolni tudás a fontos és nem az ugrabugra akkor ezt ajánlom.

Tiszteletem!

Engdelmeddel összefoglalnám az én tapasztalataimat. Igazából elhangzott már majdnem minden, amit érdemes megfodani.

Shaolin Chung Hop Quen-t és Wing Tsun-t is tanulok néhány éve és én is azzal találkoztam (igaz eleve nem is gondoltam másképp), hogy nincsen "rossz" stílus vagy küzdősport... csupán "rossz" és/vagy"meglepett és/vagy valamilyen egyéb oknál fogva "szerencsétlenebb" (pl.: télen, hó alatt jégre lépett) harcos.

Minden azon a két fő dolgon múlik, hogy kinél tanulsz és milyen a hozzáállásod. Míg előbbi a "hitelesebb" - igazi tapasztalattal rendelkező tudás és annak átadásának képessége miatt lényeges, utóbbiban a tanulás gyorsaságának és mélységének mértékében játszik szerepet... (és ebben benne van az, hogy a metrón kapaszkodás nélkül gyakorlod az állásokat, vagy hogy egy hasonló beállítottságú edzőtárssal kipróbáltok és begyakoroltok mindent "élesben" is...)

A fentiek alapján minden kizdőstílusnak megvan az előnye és hátránya... a preferált küzdőtávtól az alkalmazott koncepción át egészen a sajátos - meglepetés szerű támadás fajtákig, légzéstechnikák, bármi...

...kérdés, h az alkalmazó mennyire van birtokában tudásának - harckész leltárának és azt mennyire tudja ráerőltetni az ellenfélre.

Bármit is válassz is, megfelelő tapasztalattal rendelkező oktató mellett kellő hozzáállással az alap, hogy egy képzetlen valaki nem lehet ellenfél. (akár már 2-3 év után is, de persze elszántság kérdése)

Az pedig a legtöbb esetben film, hogy egy valaki 3-5-10 embert is megagyal... persze minden emberőltő alatt akadhat 1-2 kivétel... de általában megegyezik abban a "szakvélemény", hogy a futás a legjobb megoldás több ellenfél ellen. (vagy fegyver, de az már egy másik szemlélet)

A kungfu stílusok sokféleképp csoportosíthatóak, ma már azt szokták mondani, hogy az északi és látványosabb körívesebb mozgáskultúrát felvonultató technikái látványosabbak, de kevésbé oly hatékonyak... sok energiát emésztenek, kellő erőnlét kell hozzá és esetlegen lassabbak... szemben a déli stílusokkal, amelyek kevésbé akrobatikusak, inkább kéz technika orientáltak és nagyobb ugrások helyett stabilabban vannak a földön...

...de nézhetjük úgy is, hogy vannak kemény / külső / buddhista szemléletűbb stílusok... a shaolin hegyi stílusok

...vannak a lágy / belső / taoista gondolkodású stílusok... ezek a wudang hegységi stílusok

...és vannak a kevert stílusok, ezek leginkább az omei hegyi stílusok...

...a kemény stílusok az erőnléttől - kívülről - a test felől haladnak befelé a technikák és szellem felé... (a "tűz chi" alkalmazásával, ami az érzelmi energiák robbanásszerű és koncentrált módon mondjuk légzéssel az ütésekbe visz)

...míg a belső stílusok a technikák csiszolásával és a szellem edzésével kezdik és ennek mintegy következménye a test felé történő erősödés... (víz / levegő chi jellemzi, higgadt és nyugodt gondolkodással, légzéssel elvezetni az ellenfél támadását, illetve visszahatni rá)

Szeretném jelezni, hogy mindezek csupán észrevételek - tapasztalatok, tévedhetek is és fejet hajtok, valamint megköszönöm ha kijavítjátok.

Tisztelettel,

fuj

Futás helyett 2 viperát és Kali botharcot ajánlanék.

Mellé Sambo-t.

A wing tsun valóban brutális forma, ha jó mester tanítja. Ajánom Drusza Tamás, Hubert Norbert és Szabó Csaba mestereket.

És ha esetleg ezt kezdenéd el, akkor előre is szólok hogy az első négy hónap nagyon nehéz és néha kicsit unalmas is lesz, de ez pont azért van, hogy eltávolítsák a gyengéket.