Miért engedi a jog, hogy kifosszon a feleségem?
Akkor én valamit nem látok tisztán itt. Mi volt külön vagyon, ami mégsem bizonyult annak?
Nem hinném, hogy volna ember, aki a különvagyonod elszedését jogszerűnek gondolná!
Egyébként az életközöséggel mi van?
Van egy lakásom, amiben az anyám lakik az élettársával, akinek van egy felesége. Csak azt ne mondd, hogy az én lakásom azé az idegen házaspáré!!!...
Nem ezt mondtam.
Nem a külön vagyon lett az övé, de a lakás után, ami a különvagyonom, kapott egy rakás pénzt lakhatási jog címén, mert benne lakott és a feleségem volt. De akkor is kapta volna, ha csak életközösségben éltünk volna. Ha ezt nem tudod kiperkálni, add el a házat, és fizesd ki abból.
Nem vagyok jogász, fogalmam sem volt, hogy ilyesmi létezik. Azt hittem, a különvagyonnal nem lesz problémán. Hát lett.
Úgy tűnik, nem érdemes, ugyanakkor mégis hol legyen bejelentve a feleségem, ha nem a "közös" lakásban?
Sz@r a törvény is, illetve kell még a másik fél nagyfokú sértettsége és önzése. Nekem nem lenne pofám olyat követelni, ami nem az enyém, de biztos én vagyok naiv.
Kissé utólag, a témához...
A 6. oldalon idézi valaki:
"Miután tehát a lakáshasználati jog ellenértéke vagyoni hátrány mérséklésére szolgál, így értelemszerűen csak vagyoni értéket jelentő használati jogosultsághoz tapadhat, és pl. családtagi szívességi lakáshasználathoz nem fűződhet (lásd a Bírósági Határozatok -BH- 1989/107. számát)."
"A lakáshasználati, lakásbérleti jognak jelentős vagyoni értéke van, így a házastársi közös lakást elhagyó (illetőleg elhagyni kényszerülő) házastárs a lakás kizárólagos használatához jutó házastárssal szemben jóval hátrányosabb vagyoni helyzetbe jut, aminek mérséklését szolgálja a lakáshasználati jog ellenértéke, illetve a többlethasználati díj. Miután tehát a lakáshasználati jog ellenértéke vagyoni hátrány mérséklésére szolgál, így értelemszerűen csak vagyoni értéket jelentő használati jogosultsághoz tapadhat, és pl. családtagi szívességi lakáshasználathoz nem fűződhet (lásd a Bírósági Határozatok -BH- 1989/107. számát)."
Tehát a kérdésfeltevő felesége ezek alapján nem kaphatott volna a bíróságtól lakáshasználati jogot. Úgy érzem, hogy megvezette az ellenfél ügyvédje, és az általa felkeresett ügyvédek pedig talán nem a konkrét szituáció alapján adtak választ, hanem csak úgy, hogy "lakáshasználati jog" márpedig van.
Igen van, de valószínűtlen, hogy a 2 évig együtt lakó feleségnek valamilyen alapon a bíróság a "házastársi használati jogot" adott volna. MIlyen alapon adott volna a bíróság vagyoni értékű jogot, visszamenőlegesen a feleségnek?? Ő csak családi szívességi használó volt valójában, és nem kellett albérletben laknia, mert a férje befogadta a saját lakásába.
Szerintem összekeverték azzal, amikor valaki úgy vesz lakást saját magának, (pl együttélés, élettársi kapcsolat során- mikr nincs vagyonközösség), hogy közben közösen keresnek, közösen tartják a gyermekeiket, de neki még van félretett pénze, és abból , mint külön vagyont vásárolja a lakást , az élettársi kapcsolat során.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!