A feleségem a házsaságba nem hozta csak a szekrénysorát. A lakásunk az én hozott vagyonomból van. Az ingóságainkat közösen szereztük. A válás után miből mi jár neki?

A szekrénysora és az ingóságok fele.

A lakás kinek a nevén van, ill. házasság előtt/után lett véve?

Tudod igazolni, hogy a bele fektetett pénz a te különvagyonod volt? Mert ha nem, és közös névre vettétek a házasságkötést követően, akkor bebuktad a felét. ha tudod, akkor nincs probléma, de nyilván lemondani nem fog a feléről, így majd a bíróság előtt kell bizonyítani, hogy miből volt, és akkor van esély, hogy a bíró a tulajdoni hányad ellenében figyelembe vegye, egyébként úgy is minősítheti, hogy azzal, hogy a felét a fele a nevére került, beforgattad a közösbe a különvagyonodat. Remélem, volt akkor annyi eszed, hogy csak a hozzájárulása mértékében lett tulajdonos.

Mi van utolsó, te valami nagy marhaságot álmodtál.

Kérdező házasság előtt szerzett vagyon különvagyon.Házasságban pedig minden közös kivéve a névre szóló ajándék illetve az örökség.

MINDEN, amit a házasságotok alatt szereztetek, és nem csak az ingóságok, akkor is, ha csak neked volt munkahelyed.

Ami a házasság előtt az övé volt, az különvagyonnak számít, de ha nincs róla papír, és nem lehet bizonyítani, hogy ez vagy az övé volt, ez vagy az a tied, akkor mindent feleznek (nem fűrészelik el a sezkrényt, hanem eladják és az árát osztják el).

Bankbetét esetén is bizonyítani kell, hogy mire fordította, nem elég vélelmezni, hogy volt x összeg, most nincs meg, de van hűtő, mosógép stb., azt biztos abból vette, ezért a különvagyon értékén vett tárgy és így az is különvagyon.

A pénzt fel lehet élni, kölcsön lehet adni, el lehet ajándékozni megszorult szülőnek, kirabolhatnak, mikor éppen viszed hazafele a bankból, stb. 100 módja lehet, hogy hogy lesz egy házasság előtt meglévő bankbetétből semmi a házasság alatt. Nyilatkozat kell, amiben a házastárs elismeri, hogy igen, ez és ez a vagyontárgy csak a férjemé, mert ezt ő vette a különvagyonából. Erre nyilván a legkisebb az esély. Biztosabb, ha van róla névre szóló számlád, mert kértél a vásárláskor. Erre sem sokan gondolnak vagy ha kártyás fizetés volt, és még megvan a számlatörténet (azt hiszem, térítési díj ellenében 5 évre visszamenőleg ki tudja adni a bank), akkor nyomon követhető a pénz útja, hogy mikor, hol fizettél vele és mennyit, és ha megvannak a dolgok papírjai, akkor azon is ott van, hogy mikor, mennyiért és hol vették, na, meg hogy mit! Ezek párban bizonyíthatják, hogy kinek a pénzéből mi lett véve. Egyéb esetben gyakorlatilag lehetetlen bizonyítani, hogy a pénzen mit vettek. Volt előttem egy ügy, amikor a nő lakásának az árát (különvagyon volt) beleforgatták a közösen vett házba, a fennmaradó összegre meg közösen hitelt vettek fel. Hát nem kis procedúra volt, mire elfogadta a bíróság, hogy akkor neki ennyivel több a bele fektetett pénze, mert nem volt egyértelmű, hogy tényleg az az összeg ment-e bele, vagy felélték az egészet/részét, és közös megtakarítás is volt benne.

Vacak egy ügy, mert hogy lehet úgy élni, hogy házasság esetén is mindig agyalni kell, hogy ha bekövetkezik a kapcsolat megromlása, akkor is bizonyítani tudjam, hogy mit adott bele az én nagyim (ajándék), mit vettem én a megtakarításomból (különvagyon), örököltem és abból miket vettem (szintén különvagyon), mert nyilván ezeket az ember szeretné értékben visszakapni, és nem a másik jövendőbeli életét finanszírozni vele. Én jogászként - nem emberként...- azt tanácsolnám, hogy ha válást fontolgatsz, akkor előbb tegyél rendet a pénzügyekben és csak akkor hozd a másik tudomására a szándékodat, ha bebiztosítottad magad anyagilag. Nem lopni kell a másiktól (bár, az se kizárt), de a fenti példáimból látszik, hogy sokszor nehéz kivenni azt, amit az ember jó szándékkal belerakott, és lehet akár 150 oldalas házassági szerződésed is, mindenre nem lehet felkészülni.