Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ti hogyan döntenétek: együtt maradni vagy külön folytatni?
10 éve vagyunk együtt. Mindig is nagyon különböztünk, én társasági, ő magányos típus. Én városi, ő falusi. Én határozott véleményű de meggyőzhető, ő makacs de minden mindegy típus.
Van már 2 gyermekünk, ebből fakad az állandó vita, illetve folyton pocskondiázza (ok nélkül) a családomat. Szorgalmas, házias, bármire megkérhetem, amit intézni kell, megcsinálja, de magányos vagyok lélekben. Ha hozzám jön vki, ő elmegy itthonról, mondván, úgy sem érti-érdekli a vendégem.
Én szülőként türelmesebb vagyok és fontos a gyerekek lelke. Ő ha behergeli a 4éves kisfiunkat és a gyerek megüti játékból (hiába mondtam korábban, hogy ne engedje), vissza adja erőből a gyereknek. Folyton feszült, ilyen alapból, és már az oviban is mondták, hogy látszik a gyereken ki foglalkozott vele többet mostanában (2 hónapja szültem).
Hálás vagyok a sok segítségért, de ő nem akar fejlődni sem a gyereknevelésben, sem másban. Szerinte el kell fejben dönteni, hogy együtt maradunk és elfogadni a másikat. Naponta többször beszélek magamban, hogy elhagyom és jobb mintát mutatok a gyerekeinknek, de mivel bosszúálló, egy helyen dolgozunk, félek a következményektől.
válasza:Állj elé két kikötéssel:
- nincs családfikázás. Kifejezheti magát úgy pl. hogy, mennyivel jobban esne, ha... stb., tehát normálisan, de trágárkodás, fikázás NINCS.
- nincs gyerekütés/verés és csúnyán beszélés.
Ha ezeket a feltételeket el tudja fogadni, akkor együtt. De mutasd meg neki, hogy komolyan gondolod,és kész vagy elhagyni, ha nem változik, csak bólogat, és ugyanúgy folytatja.
válasza:Voltunk már párterápián, átmeneti javulást hozott, így lett a második babánk.
Van hova mennem a gyerekekkel, anyagilag is jól élnénk nélküle is.
A 10 év alatt a béke kedvéért mindig engedtem a makacsságának, de ha a gyerekeinkről van szó, megrémiszt, hogy rosszul neveli őket.
Sokat segít, fürdet, játszik, pelust cserél... de nem következetes, így mikor helyre kell hozni egy viselkedési mintát a gyereknél, sok büntetés és sírás az ára (bünti a sarokba állítás), ami elkerülhető lenne, ha hallgatna rám.
Nincs üvöltés vagy veszekedés, de csak azért, mert próbálok rá lelkileg hatni és türelmes lenni. Meddig lehet ezt így csinálni? Hogyan sérülnek jobban a gyerekek, ha egy szerető, ám de következetlen apukával együtt vagy ha külön nevelkednek fel?
válasza:Lehet a szülés után kicsit depressziós lettél, azért látod ilyen borúsan a helyzetedet.
Vannak a tiédtől sokkal szomorúbb kilátástalanabb történetek, hidd el!
Abban nincs semmi rossz, hogy különböző a vérmérsékletetek. Írod, hogy szorgalmas, házias, társad mindenben. Vannak ilyen magányos farkasok, akik ha vendég jön inkább elmennek otthonról. Ezt már elfogadtad. Mivel lenne neked jobb ha otthon tv-t néz közben? Ha látod, hogy feszült, javasolnod kellene, hogy oldja azt valamilyen hobbival. Más családok sem élnek felhőtlen boldogan, ezért mondta a párod is, hogy el kell fogadni egymást. Most szültél neki egy másik gyermeket. Azzal, ha elhagyod az apjukat nem biztos, hogy boldogabb gyermekkoruk lesz. Két kicsivel később egy számukra idegen pasival szerinted több esélye lesz a boldogságodnak? Az élet kiszámíthatatlan, és mindig mindent megold, csak ki kell várnod. Ezt is megfogja, de amíg nincs nagyobb bajod kár volna elébe menned az ismeretlennek.
válasza:Szívesen meghallgatnám őt, de ő nem szeret beszélgetni. Sokat próbálkoztam, hogy megnyiljon előttem, de szerinte a beszélgetés idegesítő, mert ha finoman beszélek azt nem érti, ha egyszerübben fogalmazok akkor megsértődik. Nincsenek barátai, nem is hiányzik neki.
Tervezem, hogy elmegyek egy gyerekpszichológushoz, kikérem a véleményét, hogy a gyerekeknek hogyan jobb.
Köszönöm az eddigi válaszokat.
Nagynénim szerint maradjunk együtt, mert becsületes, hűséges, dolgozik és törődik velünk, és nem várható el egy férfitől, hogy hallgasson a nőre. Kicsit régimódinak érzem a megközelítést.
én itthon vagyok a 2 hónapos kislányunkkal.
A fiuk lementek a Balcsira 1 hetet hetfőn.
Kedden csak fagyit és palacsintát evett a gyerek, este az étterembe, vacsinál az asztalra hányt. Fáradt is volt, utána rohangált a folyosón, hogy az apja kergesse, de apuka ellökte és a gyerek nagyot esett. A szobába, míg apuka fürdött, a gyerek lepisilte a falat és apuka szandálját.
Döbbenet, mert egy kedves, nyílt szívű kisfiú, az oviban és a környezetünkben is nagyon szeretik. Tisztelettudó, szeret segíteni, mindent megtesz egy pici dicséretért. Apuka szerint ha nem vagyok ott, nem lehet vele bírni, de szerintem nem a gyerekben van a hiba, hanem egész nap minden meg volt engedve és mikor apuka elfáradt estére, jöttek a büntetések, a gyerek pedig túlpörgött és védtelen volt.
Apuka rá vette a gyereket, hogy kérjen bocsánatot, de ő ezt nem tette meg a gyerek felé.
Döbbenet, ezen újra kiborultam.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!