Kertész Ákos múltheti írásában szépen levezette, hogy a magyar ember kétéltű, konkrétan béka. Békák vagyunk? A béka is 'genetikailag alávaló' (bármit is jelentsen)?

"Elolvastam az esszét, ha neked az egészből csak a béka jött le,"

A marketinges ösztön vitt rá, hogy feltegyem a kérdést, mi egy ilyen cikk utóélete. Mégis csak egy szellemi termékről van szó. Ha jóindulatúan azt feltételezzük, hogy Áki bácsi nevelő szándékkal írta a cikket, akkor baj van, mert nem találta meg a megfelelő eszközöket. Ne írjon, mert nincs tehetsége, nem ért hozzá! Viszont, ha "korszakos elménknek" az volt a célja, hogy kielégítse elvtársai és saját magát, akkor ez az írás tökéletes volt. Nem azért, mintha többet vártam volna tőle, a legtöbb ember ilyen egyszerű. Remélem, hogy én 80 éves koromra nem ezen a színvonalon leszek.

"És a kérdező még mindig kerül... Pedig ma más kérdésre válaszolt..."

Mit kerülök?

Olvastam, már akkor is. Az a véleményem róla, hogy ez már túlmutat a szélsőjobb kifigurázásán. Jelzem a szélsőjobbal az a legkisebb probléma, hogy a turult tartja totemállatnak, sőt ezt a természetét nyugodtan békén lehet hagyni, mert nem ez a probléma forrása.

A demokratikusan megválasztott legitim kormánnyal szembeni ellenérzése miatt pedig társadalom kritika, ami a stílus miatt már magyarozásnak tekinthető.

Tartalmilag pedig nincs igaza. A fejlett nyugati gondolkodás és a feudális Magyarország meséjét csak olyan embereknek lehet beadni, akik keveset jártak a nagyvilágba. Usa-ban pl 3 hónapot laktam, ami olyan sűrű volt, hogy több évnek felel meg(ráadásul nekem Kertésszel ellentétben nem kellett a kezdő nyelvtanfolyamra járni). Alapvetően ugyan olyan emberek élnek itt és ott is, gondolkodásban is. Persze néhány különbség létezik a körülmények miatt, de nem szó sincs olyanról amit Kertész ír. Nyugat-Európában pedig teljesen otthon vagyok és természetesen abszolút cáfolható Kertész fikciója. Ugyan azzal a trükkel él, ami a századforduló irodalmára jellemző. Aki már egyszer kint volt Párizsba az nyugodtan oszthatta az észt.

Kertész, ha nem lenne náci észrevenné a hasonlóságokat, nem keltene feszültséget és megtalálná a megfelelő hangot. Így viszont csak egy megvadult emigráns, aki kurucinfó testvérlapjába a amerikai népszavába publikál.

Ráadásul most már olyan pozícióba kerítette sajt magát, hogy ennél távolabb nem lehetne az áhított Szabadságtól.

"Kertész egy rétegre szólt be, teljesen jogosan."

Az a gond, hogy a többségi társadalomhoz szólt, aki hozzá hasonlóan gondolkodik az nem túl nagy százalék. Ők még az ellenzéken belül is egy radikális táborhoz tartoznak.(Most tekintsünk el attól az apróságtól, hogy nincs igaza). Lehetne toleránsabb, elfogadhatná a máshogy gondolkodót, esetleg megérthetné. Vagy akár, ahogy említettem foglalkozhatna hasonlóságokkal, mert az több van az emberek között.

(ha van kérdésed jövőhéten folytatjuk)

Ha a "turulmániásokhoz" szólt, akkor az nagyon alja hozzáállás, saját magát sem veszi komolyan. "A nacionalista önimádat és mások lenézése ugyanarról a tőről fakad."

Ennyi erővel bármelyik nép flórklórjába belegyalogolhatott volna. A valódi liberális elfogadás rá is vonatkozik. Miért kell neki menni egy sima hagyományőrzésnek?

Én nem vagyok mániákus művelője, de engem nem zavar.

Inkább ez a népi-urbánus vitára hasonlít. Az is arról szólt, hogy az egyik társaság megmondta a másiknak, hogy hogyan kellene gondolkozni. Mondjuk annak legalább volt valami színvonala.