Kertész Ákos múltheti írásában szépen levezette, hogy a magyar ember kétéltű, konkrétan béka. Békák vagyunk? A béka is 'genetikailag alávaló' (bármit is jelentsen)?

Idézet a művész úrtól,

"Az eredmény kettős. Ez akadályoz minden lényeges fejlődést, minden igazi mélyreható változást és haladást, minden valóságos reformot, de ugyanakkor ez tartja életben egy alacsony, mozdulatlan szinten a magyar társadalmat. Az ember sokszor nem érti: hogy-hogy ez az ország, ez a nép, ez a nemzet még létezik?! A „magyar genetikusan”, mondhatnám egy korábbi írásommal összhangban, az állandó pocsolyaléthez kétéltű szerveket fejlesztett ki. A turulmadarat tartja szimbólumának, afféle totem-állatának (mintha a szárnyalás lenne rá jellemző, nem a pocsolyából kipislogó mozdulatlanság), holott egyetlen méltó szimbóluma, totem-állata lehetne csak: a béka."

"Felhördülni szavak láttán, pusztán, mert nem tetszik."

A béka kifejezetten tetszik. Az is kérdés, hogy ezzel alázni akart vagy dicsérni? :-)

Miért baj, ha békák is élnek a földön?

Ákos bá lassan átmegy náciba.

"Tudom, hogy ez nagyon bűvösen hangzik, de nem szó szerint kellene próbálni értelmezni az írást.

"

Ne nevettess, ilyen közhelyekkel. Ez az írás nem elvont kategória. Itt szépen leírta, hogy az életmódunk olyan, mint a békáé, kétéltű és pocsolyából kipislogó. Saját magát magyarázta.