Hogyan tudnám megértetni az emberekkel, hogy nem vagyok LMBTQ tag?
Nyíltan meleg/biszexuális vagyok. A nézeteim - bármilyen hihetetlen - sajnos épp alig összeegyeztethetőek az a mai melegmozgalmakéval. Az elfogadást önmagában még erősíteném is, de a tendenciák amik egyre inkább megjelennek az ízlésem ellen valók, és a melegházasságot sem támogatom. Pride-on se jártam 2007 óta.
Ennek ellenére azt látom, hogy rendre "LMBTQ-személyekként" hivatkoznak kollektívan az összes melegre, beleérve engem is, akit soha nem kérdeztek meg, hogy szeretnék-e velük sorsközösséget vállani. A leszbikusokkal, biszexuálisokkal, melegekkel (gay) még tudnék egy húron pendülni, de a transzok már kifejezetten bőszítenek főleg az utóbbi időben, a queer meg hasonló állatfaj kifejezésektől meg a falra mászok.
Így tehát max. az LGB betűkhöz lehetne sorolni, de semmiképp nem lehetek "LMBTQ-személy".
Viszont az LGB-ről sem lettem megkérdezve, pedig ez állításuk szerint egy közösség. A közösségnek pedig úgy tudom nem úgy lesznek tagjai az emberek, hogy rámutatnak az meglévő tagok, hogy te márpedig az vagy.
Ezt az egyszerű tényt viszont úgy látszik, hogy - főként a melegjogi aktivisták - nem akaják megérteni. De miért?
Én 2018-ig voltam egy vidéki szervezet önkéntes közösségi vezetője, ország második legnépesebb településén, de jól tettem, hogy kiszálltam ebből, mert a körülöttem lévő féltékeny fogcsattogtatást sose szerettem igazán.
Nézzük csak mivel nem értek egyet.
Nem értek egyet azzal, hogy bojkottálja az egész LMBTQI mozgalom a partizánt a transzfóbiája miatt, szerintem érdemesebb volna transzfób és transz-befogadó aktivisták között párbeszédet kialakítani.
Azonos nemű polgári házassággal egyetértek, és aki itt kardoskodik amellett, hogy de hát ez egy Keresztény ország... annak javaslom, hogy menjen el az Ír Köztársaságba, ahol népszavazáson szavazták meg ezt, vagy Svájcba ami nem tisztán katolikus, de ott népszavazás útján döntötték el, hogy legyen-e joga az azonos nemű pároknak a polgári házasságra. Spanyolország megint csak katolikus...
Hidd el, nem mi ássuk alá a keresztény értékrendet, az maguk is megteszik a keresztények, akik mondjuk katolikus egyházon belül évtizedekre eltusolnak pedofil-eseteket, mondom én ezt lengyel-magyar kettős állampolgárként, aki vallásos három generációs nagy családba nőtt fel..
Transzok nem és jogi nemváltásával is egyetértek.
A középiskolától kezdve érzékenyítéssel is egyetértek, egyébként vannak Emberi-jogi foglalkozások, vannak zsidó civil szervezetektől származó trénerek is, van roma aktivisták is, sőt valamilyen fogyatékossággal élők is, akik bemennek érzékenyítő tréninget tartani, és ezt jobb hamarabb megtanítani a gyerekeknek, hogy ne fordulhasson elő, amiatt kiközösítésen át csoportos lincselésig azért mert Pistáról kiderült, hogy a fiúkat kedveli, vagy ami az én általános iskolás koromban történt, hogy a 7. osztályos fiúk és lányok egy tolókocsis bácsit dobáltak meg... aki éppen ott kerekezett el...
Nem egyértelmű? Kampány van! Jönnek a választások!
Mégis, mit akarna elérni ez a kamubzi?
#40
Ha neked ebből csak annyi jött le, hogy történelem lecke a Pride-ról, akkor tényleg vannak problémáid a szövegértéssel is.
#41
A helyzet az, hogy bármit is írsz le neki, úgysem érti, mert láthatóan nem tud szöveget értelmezni. Amikor leírom, hogy mivel nem értek egyet és mivel értek egyet, majd a végén belemegyek a Pride múltjába, akkor mit ért meg belőle a drága, hogy "történelem órát tartok a Pride-ról".
Az érzékenyítéssel magam nem értek egyet, viszont azzal igen, hogy ne csak a heteroszexuális kaphassanak szexuális felvilágosítást és a nemi élet megéléséhez tanácsokat, hanem a homoszexuálisok, biszexuálisok is. Ha ezt veszik érzékenyítésnek, hát lelkük rajta.
#42
Éppen te vagy az, aki képtelen vagy szöveget értelmezni és többszörösen bizonyítod, hogy fogalmad sincs semmiről.
#43
Vélhetően nem unja az önlejáratást.
#44
Nekem is van ilyen érzésem!
Mi ebben a sablon szöveg kérdező? Szerinted olyan átlagos egy lengyel édesapával felnőni melegként egy Kelet-Magyarország területén fekvő fürdővárosban? Olyan átlagos vagy az aktivizmus olyan átlagos?
Én úgy gondolom, hogy én talán az, hogy ilyen intenzíven reagálok mindenfajta diszkriminációra részben a családomból jött. Lengyelek a magyarokkal ellentétben sose a passzív ellenállást vagy a beletörődést választották, hanem kimentek tüntetni, aztán elsöpörték a diktatúrákat és kivívták a függetlenségüket.
Az is a családból jött, hogy én toleráns vagyok, anyum ugyanis tanítónő, de mondjuk ki, mozgáskorlátozott, csípőficamos (most már két csípőprotézissel), és még a gyermekbénulás is maradandó nyomott hagyott a lábain.
Idősek tiszteletét is innen hoztam, ugyanis nekem 12 éves koromban hunyt el az utolsó nagyszülőm, a nagyapám aki 88 volt.
Részben a katolikus hitem során is elsajátítottam némi szociális érzékenységet.
Plusz mikor kamasz lettem, akkor úgy a történelemből is azok a korszakok érdekeltek, mikor forradalmárok kivívták a szélesebb szabadságjogokat... háború sose érdekelt, de pl 48,56, 68, stb érdekelt. Sőt a hippi korszak történelme is érdekelt.
Sablonosság nem jellemző életemre, mert kicsit mindig más utat akartam bejárni, más dolgok érdekeltek mint a kortársaimat, komolyabb dolgokon törtem a fejem, stb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!