Mi a véleményetek arról hogy LMBTQP rendezvényt szervez diákoknak a Momentum,ráadásul közpénzből?

#80

Két dologról szemmel láthatóan nem tudsz semmit.

1. szociológia

2. marxizmus.

A tanárom szerint egyébként nem szereti annyira a baloldalt, ő ilyen zöld filozófus, Marx írta le a legjobb a közgazdasági folyamatokat, ami meg utána jött az még éppen nem az, amire Marx gondolt.

Mondjuk engemk kifejezetten szórakoztat, mikor egy mérnök vagy más végzettségű nekem jön amiatt, hogy büfészakon tanultam, és mondjuk szinte rám parancsol, hogy tanuljak értelmesebbet, amúgy lehet sőt biztos fogok tanulni mondjuk informatikát, ugyanis részben kapcsolódik a terveimhez.

Egyébként nem azért tanulok, hogy pénzt keressek vele, ugyanis tudom, hogy ha meghalok, akkor előtte szeretnék jó életét élni, ez részben az anyagiaktól függ, de részben meg attól is függ, hogy jól érzed magad abban amit csinálsz. Viszont ha már meghalok, akkor már tökmindegy, hogy mit halmoztál fel, max a gyerekeid,unokáid fogják élvezni.

Viszont a humánökológia szak azért érdekesebb, mert én tényleg a jövőért szeretnék dolgozni, a jövő nemzedékéért, hogy lássanak még a természetben élő orangutánokat az unokáim vagy hogy ne váljon egy sivataggá a Kárpát-Medence...

Leírtam, amit leírtam... lehet, hogy programtervező informatikusnak fogok tanulni, mert azzal is jól kereshet az ember fia...

Amúgy képzeld el szakmunkásképzőben kezdtem, de a történelem tanárnőm észrevette, hogy értelmesebb vagyok annál, hogy bolti eladónak tanuljak vagy azzá váljak, így elküldött közismereti versenyekre amit 10.-ben megnyertem, így átkerültem egy vendéglátós szakközépiskolai osztályba, ahol aztán leérettségiztem.

Utána én döntöttem el, hogy most vagy szakácsnak tanulok 2 évig, vagy 1 évig valami vendéglátós menedzseri szakmát.

Így aztán inkább intézmény kommunikátor szakra mentem, de a mai fejjel ifjúságsegítő szakra mennék, de előbbinél is sok értelmes pl független újságírást tanító tanárom volt, meg volt egy jófej pszichológus tanárnőnk is, akinek kisujjában van a tudás.

Aztán szociológiára mentem, de mehettem volna történelem és valamilyen osztatlan tanárképzésre, ami akkor jött be 2013-ben, de szociológiára mentem, amit szintén nem bántam meg, mert ennek köszönhetően teljesült egy álmom, hogy édesapám szülőhazájában Közép-Európa második legrégibb alapítású egyetemén a Jagelló Egyetemen tanulhattam Krakkóban.

Utána nehezen jött össze a nyelvvizsga, és emiatt beiratkoztam egy turisztikai szervező és értékesítő képzésre, ami jó volt, de nem túlzottan érdekelt, kb úgy voltam vele mint 2011-ben amiért nem maradtam ott abban a középiskolában ahol érettségiztem.

Humánökológia szak, kb általános iskoláskoromban, de lehet gyermekkoromból jött egyfajta ökológiai felelősség tudat, az átlagosnál jóval idősebb nagyapám is kertészkedés szerelmese volt nyugdíjas iskolaigazgatóként, így sokat mindent tanított 12 éves koromig, míg el nem hunyt. Plusz maga az általános iskolám is ökosuli volt, plusz mivel jártam gyógyúszásra és a gyógyuszoda pl geotermikus enerigiával működött, így elkezdett érdekelni a megújuló energia források, plusz még erre rájött, hogy Csernobilról és Aral-tóról, meg Kilimandzsáró tetején összezsugorodó hóról is értesültem, ezek úgy mond felébresztették bennem a környezetvédőt, ja meg kisiskolásként ember által kihalt állatfajokról is olvastam. A szüleimmel meg gyakran kirándultunk csodás helyeken... pl lengyel-szlovák határ közelében lengyel oldalon mindig piknizeztünk egy patak mellett...

Ja és azt ne gondold, hogy szociológia alapszakon vagy humánökológia szakon csak úgy puszira adták meg a jegyeket nekem, volt, hogy megbuktattak, és újra kellett ismételnem a tantárgyat és vizsgákat, de ez azért volt mert lusta voltam, de ugyanakkor volt eszem, csak hát nem jóra használtam, utána jó eredményt értem el második neki futásra..

Amúgy érdekes mód apám hütőipari technikus volt és sokáig lengyelként a cukorgyárban dolgozott, Kabán, no nem az építésénél, hanem jóval utána, csak hát leépítés volt és elbcsátották, anyám meg tanítónő volt, de ha apám még élne, vagy ott van anyám aki még él, érdekes mód mikor 1 évre hazakerültem a pandémia miatt és párszor behallgatott a szakalapító tanárom online előadását, és érdekesnek találta 68 éves kora ennek ellenére és nagyon örül, hogy itt kötöttem ki és azt tanulom amit szeretnék. Tudod ismertem a volt városi könyvtárosom lányának a tragédiáját, a nyugdíjas könyvtárusunk fiatalon hozzáment egy orvoshoz, aki elhatározta, hogy mindhárom lányából orvost farag, de az egyik lánya zenetanár vagy művész szeretett volna lenni, apja nem engedte meg, úgy tünt teljes az élete, aztán 40 évesen öngyilkos lett..

Pszichológusom is egy hasonló történet mesélt el, hogy elvárták a család lányától, hogy ügyvédnek tanuljon, de nem bírta, mert ő jobban szeretett volna cukrász lenni, végül mindenfajta rosszul létek után, engedtek neki a szülei és azóta boldog...

Én is boldog vagyok, pl most emiatt külföldön vagyok egy hosszútávú önkéntes programban...

Mennyi közöd van a vendéglátáshoz? Mert én dolgoztam benne ideig órákig, apám is, bátyáim is, Magyarországon nincs a klasszikus értelemben vett vendéglátás, Magyarországon idegenforgalom van.

Idézek egy hosszút, figyelj, ez a tanáraim és egykori humánökológus hallgatók tollából származik: [link]

"VI. Idegenforgalom helyett vendéglátás

A két kifejezés mindent elárul: a vendéget ellátják, az idegen csak mint forgalmi tényező számít. Ahol a vendéget idegenként kezelik, mindenki rosszul jár. A lelketlen és színvonaltalan tömegturizmus kiszolgálása tönkreteszi a természeti és az épített környezetet, túlterheli a forgalmat, zavarja a városlakók nyugalmát, s az ebből származó bevétel nem áll arányban az okozott kárral. A világjárványok arra figyelmeztetnek, hogy ideje véget vetnünk ennek a mesterségesen gerjesztett konjunktúrának. Ha így teszünk, azzal a minőségi vendéglátás helyzetén javítunk: az emberek azért utaznak majd, hogy olyasmit lássanak, tapasztaljanak, ami egy-egy országban, tájegységben egyedülálló, legyen szó természetélményről, népszokásról, sportról, műalkotásról, gasztronómiáról, rendezvényekről vagy gyógyvizekről és medicináról.

Fenntartható csak az a turizmus lehet, amely képes megóvni, esetleg gyarapítja is azokat a természeti és kulturális értékeket, melyekre épül. A vendéglátás szervezésében, irányításában a helyi közösségnek jusson a fő szerep, és a fejlesztés bevételeit fordítsák legalább részben helyi, közösségi és természetvédelmi célokra. A látogatók száma pedig igazodjék a terület terhelhetőségéhez. Hazánkat kultúrája, természeti értékei, földrajzi adottságai teljes mértékben alkalmassá teszik arra, hogy a fenntarthatóságra építse országimázsát, és ezt a turizmusban is kamatoztassa."

Arra jöttem rá mikor apámat láttam, lengyel állampolgárként dolgozni mint tolmácsot, amit inkább hazafias érzületből végzett, és nem kereste magát halálra vele, meg viszonylag korához képest fiatalon hunyt el. Nos mikor látták, hogy apám becsületes kétlábbal álló ember, és valamit érzékelt, bár nem volt feljelentős típus, de volt egy erős igazság érzete, szóval volt, hogy akivel jó barátok voltak, és akik meghívták inni, bár azt se mondanám, hogy apám olyan haverozós lett volna, nos azok amint valamit éreztek apámból, hogy esetleg sérülhet az ő üzletük, a becsületessége miatt, akkor megváltak tőle.

Én lengyel-magyar kettős állampolgárként nem is tudnék úgy recepciósként, vagy szakácsként dolgozni, mert mindkét hazámhoz kötödők, sőt van bennem litván és orosz vérvonal is, szóval egyszerűen ha azt látom, hogy a főnököm tiszteletlenül beszél a lengyelekről, hogy majd jól összeveri a kidobókkal, ha megmeri jegyezni, hogy zavarja a szálloda mellett és szállodahoz tartozó diszkó monoton zakatolása. Nos akkor ez nem vendéglátás, hanem aranyásás...

Én tisztelni, szeretni, barátkozni, és megakarom ismerni a vendégeim országát és nem pedig egy aranyat tojó tyúkot látok benne, akit majd jól hülyére vehetek.

A másik, hogy észrevetted, hogy újra berobban a járvány, tudod mennyien hagyták ott pl a szoboszlói gyógyfürdőt és váltottak más munkára? Plusz tudod milyen mikor napi bejelentéssel dolgoztatnak? Akik pandémia szakaszában dolgoztam mondjuk biciklis ételfutárként azok se jártak jobban, mert vállalkozói státuszban dolgoztak és null egészségügyi biztosásban részesültek, a kis szünetekben meg épp hogy csak lélegzethez jutott a turisztikai szektor.

Egyik testvérem váltani készül, pedig lojális volt eddig a céghez, másik nem, harmadik meg szintén külföldön él és mindhárman turizmusban éltek.

Nekem meg amolyan kényszer pálya lett volna, tudod én nem szeretnék burn out vagyis kiégési szindróma tüneteit megtapasztalni magamon, én tudod akkor működök jól, ha azt csinálom amit szeretek.

Amúgy 27 éves koromig aranyifjú voltam, mert tényleg keveset dolgoztam, utána 27 évesen mikor vettem egy levegőt miután meglett a nyelvvizsgám a második szakmám, meg a szociológusi diplomám, és közben beadtam az ELTE-re két szakra is TÁTK-ra a jelentkezésemet, nos mindkét helyre magas számmal vettek fel, engem akinek volt egy erős aktivista háttere LMBTQI témában, a gender szakra, de azt hittem ez nem elég. 98 ponttal vettek fel ide.

Vagy engem vettek fel a humánökológia szakra, és nem azt akinek a családja már rendelkezett valamilyen környezetvédelmi múlttal, őt egyébként heves zárt ajtós kiabálások között kizavarták, engem 96 ponttal vettek fel. Végül is a sors úgy hozta, hogy én valami okból első helyen jelöltem meg.

Amúgy a humánökológia mint interdiszciplinális terület felfutóban van, ha hiszed, ha nem, akkor most már egyre inkább megtapasztaljuk a globális felmelegedés még Magyarországra gyakorolt hatásait is.

Egyébként mérnökécském igazán ritka egyszerű szürke gondolkodású ember lehetsz, ha nem érted, hogy miért nem tudnék olyan munkát végezni, ami mondjuk a személyiségemmel teljes egészében összeegyeztethetlen, hidd el sok helyen dolgoztam, van ahol nagyon jó munkaerő voltam, sőt fel is ajánlották OTP-ben állandós Host, és belső képzési lehetőséget, de nekem fontosabb volt, hogy ez a szakot amit elkezdtam ez befejezzem.

Nem a kőszívű ember fiait éljük, ahol te mint felsőbbrendű fehér férfi kitalálod, hogy mit tanuljak a fiaid. Különben is ez eléggé toxikus, már ne haragudj, mint leírtam az előbb a volt nyugdíjas könyvtárosom lányának a történetét, engedett az apja nyomásának orvos lett, látszólag meg volt neki minden, de mégse volt meg, mert nem orvos, hanem zeneművész szeretett volna lenni. Ha én egy átlagos magyar turisztikai területelen dolgoznék, akkor pillanatok alatt kiégnék..

Egyébként meg life-long learning van, és ezért szeretném diplomaszerzés után, meg 1 év erasmus internship után még 3 évet programtervező informatikai alapszakon eltölteni, mint hallgató, érdekel is, modern is, plusz jól keresnék vele és tudnék home officeban is dolgozni, plusz megalapoznám vele a jövőmet, közben meg azt támogathatnám és azt csinálhatnám mellette, ami érdekel és ami 100% kielégíti az életemet és nem érezném azt, hogy egy poshadt vízű medencében fuldoklok...

Anyum se szól bele a 4 gyermeke életébe, ad tanácsokat, de azt is tapintatosan teszi,