Kezdőoldal » Politika » Hadsereg, hadvezetés » Miért él még ma is sokakban...

Pro Patria kérdése:

Miért él még ma is sokakban az a tévhit, hogy a középkori Magyar Királyság egy másodrangú, szürke középhatalom volt?

Figyelt kérdés

"1308-ban egy francia domonkos barát járta be Kelet-Európát, a látottakról készült útleírása szerint 'Magyarország királysága földje terjedelmének mértékében a világ legnagyobb országainak egyike; általában pedig azt mondják, hogy hosszában negyvennapi járóföld és szélességében ugyanennyi. Földje legeltetésre alkalmas és rendkívül gazdag kenyérben, borban, húsféleségekben, aranyban és ezüstben, a halak bősége pedig meghaladja csaknem az összes országot, kivéve Norvégiát, ahol kenyér gyanánt vagy kenyér helyett is halat esznek. Földje általában sík, apró dombok tarkítják, helyenként pedig igen magasak hegyei. Az erdélyi részeken hatalmas sóhegyek vannak, és ezekből a hegyekből mit követ, úgy fejtik a sót, és szállítják szerte az egész országba és valamennyi környező országba.'

Leírása megfelelt a valóságnak: a Kárpátok koszorúzta ország (amelyhez délről a melléktartományok: Szlavónia, Horvátország, Dalmácia csatlakoztak) területe a legnagyobbak közé tartozott a 14. századi Európában, egy gyalogosan utazó szerzetes számára pedig mind az országot széltében átszelő Pozsony-Brassó, mind az észak-déli irányú Bártfa-Zágráb közti útvonal megtétele körülbelül negyven napot igényelt.

A gazdag ország számos kincse az I. Károly uralkodásának második felére biztonságossá váló utakon egyre több külföldi, elsősorban német és olasz kereskedőt vonzott. Érdeklődésüket különösen a magyar nemesfémek keltették fel, ugyanis Európa évi ezüsttermésének negyedét, aranytermésének csaknem az egészét Magyarországon hozták felszínre. [megj.: a magyar aranybányászat az európai összaranytermelésnek 80%-át adta.] Az évi 10 ezer kilogrammnyi ezüstmennyiség nagy része a Garam-vidék és a gömör-szepesi érchegység bányáiból származott, a magyarországi aranybányászat 1000 kg éves hozama elsősorban az 1328-ban alapított Körmöcbányán került a felszínre, de több kisebb jelentőségű bánya mellett a Szepességtől Erdélyig számos folyó fövenyéből is nyertek aranyat. Több helyen bányásztak rezet és vasat is, ezek mennyisége és értéke azonban messze elmaradt mind a nemesércek, mind a só mögött. A királyi sómonopólium következtében az uralkodói jövedelmek jelentős része származott sóeladásból. Az erdélyi sóbányák (a legnagyobbak: Dés, Torda, Vízakna) egy része már a honfoglalást megelőzően is működött, a máramarosi sókitermelés a 14. század elején bontakozott ki. A kifejtett kősót kockákra vágva, elsősorban vízi úton szállították az ország belsejébe, a belföldi kereslet kielégítése mellett szerény mennyiséget vittek ki Szerbiába, valamint a határ menti osztrák területekre.

A magyar mezőgazdaság termékei már jóval kisebb mértékben kerültek külföldre, elsődleges szerepük a belső piac ellátásában volt. A belföldi forgalom legkeresettebb árucikkének a bor számított. A korszakban a legjobbnak a szerémségi bort tartották, ismertek voltak még a Pozsony, Sopron környéki, valamint a Balaton-vidéki borok, a később jelentőssé váló hegyaljai szőlőművelés viszont még csak ekkortájt vette kezdetét. [megj.: az 1562-ben a tridenti zsinaton egy ebéd alkalmával tállyai borral megkínált IV. Pius pápa elragadtatásában így kiáltott fel: "..patrem sanctum talia vina decent!" (lefordíthatatlan kettős jelentésű szójáték: A pápához ilyen borok illenek - A pápához tállyai borok illenek)] Az állattartás jelentősége Magyarországon mindig is meghaladta az európai átlagot, különösen nagy volt az állatállomány a városok közelében fekvő falvakban. Legkeresettebb az épp ekkortájt tenyészteni kezdett nagy testű szarvasmarha volt, amelyet a század végétől egyre nagyobb számban hajtottak a délnémet városok piacaira is. [megj: A német városokban törvény mondta ki, hogy amikor megérkeznek a magyar gulyák a piacra, akkor a mészárszékekben máshonnan származó húst kimérni tilos, nehogy rossz minőségű kerüljön a kiváló minőségű, és éppen ezért drága szürkemarha-hús közé.] Jóval kisebb távolságra szállították a lakosság mindennapi ellátásához nélkülözhetetlen kenyérgabonát, az országban ugyanis szinte mindenütt termelték, a hegyvidéki erdősségektől frissen elhódított irtásföldeken is. A gabonatermelés hozama - elsősorban a fejlettebb dunántúli területeken - a 14. század elején elérte az elvetett mag három-négyszeresét, azaz maradt felesleg.

A tejjel-mézzel folyó Kánaán érzetét keltették a külföldi utazóban a vadban gazdag erdők, a jóízű halakban bővelkedő folyók. [megj.: a Dunán évente kétszer úsztak fel ívni Európa legnagyobb édesvízi halai, a vizák, melyeknek súlya 5-600 kg között mozog, de elérhette akár az 1500 kg-ot is.] Magyarország népe a Nyugat-Európában gyakorta vendégeskedő éhínséget csak hírből ismerte."

Az Új Képes Történelem könyvsorozat 3. kötete.


III. Béla király bevétele 1185 körül összesen 156 ezer ezüst volt, ezt csak a francia, az angol király, és a bizánci császár érte be.


II. András király vezette a legnagyobb kereszteshadat a Szentföldre (összesen 32 ezer katonát mozgósítottak az európai uralkodók). Magyarország volt az egyetlen államalakulat Kelet-Európában, ami keresztes hadjáratot tudott indítani.


A Magyar Királyság hűbérre kényszerítette államait az Anjou-korban Horvátország, Bosznia, Szerbia, Havasalföld, Moldva, valamint Halics alkották.

I. Lajos legyőzte, és adófizetésre kötelezte a gazdag adriai nagyhatalmat, a Velencei Köztársaságot.


Magyarország a kontinens két uralkodóállama, a Német-római Császárság, és a Bizánci Birodalom között helyezkedett el, ám egyiknek sem sikerült bekebeleznie az évszázadok alatt.

III. Henrik német-római császár egymaga öt hadjáratot vezetett tíz év alatt a Magyar Királyság ellen, ám - Csehország, Morvaország, és Lengyelország meghódoltatásával ellentétben - nem ért el sikereket.


A sor hosszasan folytatható lehetne, de ennyi is elég szerintem.


Szóval? Ennyire hatásos volt talán a szocializmus évtizedei alatti agymosás a "bús ezer évről"?


2011. nov. 26. 14:34
❮❮ ... 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16
 151/158 A kérdező kommentje:

Bumbi02:


Mégsem ártana nyomon követni a vitát. Ugyanis azóta tisztázódott, hogy Dantes állítása eleve hibán alapult, mert a 4 millió livre (ami egyébként is csak Hunyadi uralkodásának utolsó éveiben jött létre) ezüstpénz volt, nem arany!

Másfelől azt is bemutattam, hogy a vásárlóértéke eleve sokkal kisebb volt, mivel Nyugat-Európa földművelés, termelés szempontjából elmaradottabb volt Magyarországhoz képest, így ott az alapvető megélhetés is jó 2-2,5x-ese volt az itthoninak.

Ezeket mind leírtam a válaszaimban.


A forrásaim és bizonyítékaim pedig 90%-ban az Új Képes Történelem könyvsorozatból származnak.

2011. dec. 7. 18:46
 152/158 bumbi02 ***** válasza:
47%

Igazad van, rá se hederíts azokra az ellentmondásokra amiket mutattam:) Nem lényegesek:)


Az se lényegesebb hogy az általad felhasznált oldalon is írják hogy 1 angol font akkoriban kb 10 aranyforintnak felelt meg.. Lényegtelen..


A livrét én nem is emlitettem ha jól emlékszem, de ez az oldal nem a livrével hanem a többi európai aranypénzzel hasonlítja össze..Ergo ha már forrásként használtad ezt az oldalt, akkor fogadd el ezt is, hogy nem volt lényeges eltérés az aranypénzek közt, illetve amennyi volt, annál nagyobb volt a hibaarány is...



Nyomon követem a vitát, amennyire időm engedi, de tejlesen fölösleges.. most is kb 5 ellentmondásra (ha nem többre) mutattam rá, egyikre se reagáltál...



Pl itt írják hogy melyik királyunk korában mennyi volt a bevétel...Ha elolvasod - a saját linkedet - láthatod hogy igazából Mátyás korában volt csak kiemelkedő, (főleg ha többször szedték a hadiadót) a többi elég szegényesnek mondható, talán még Béláé, de az se egy megbízható adat.. De ott van az Oszmán bevétel, ami 1,8 millióra tehető egy szegényebb évben!!! Mátyásnak jobb éveiben is maximum 1 millió volt...(az Oszmánok 1,8 milliós bevétele aranyforintban értetendő)

A francia 1 milliós bevétel is aranyban értetendő - eszerint a link szerint, én pedig nem értek hozzá olyan mélységben, de ha már ezt a linket te adtad, gondolom csak hiszel neki -

2011. dec. 7. 19:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 153/158 A kérdező kommentje:

De, reagáltam. Az aranypénzeket összehasonlítani hibás, mivel a francia bevétel livre-re vonatkozik, ami pedig ezüstpénz.


De nézzünk akkor ellentmondásokat!


A 13-15. század meghatározó aranypénzei hasonló értéket képviselnek, így nem is érdemes megkülönböztetni ezeket az alábbi adatok szempontjából.

A 15. századi angol (ezüst)font vásárlóértékét az egyszerűség kedvéért

vehetjük 10 aranyforintnak, és ezzel nem járunk túl messze a valóságtól:

1 font = 10 af"

- Először vehetjük egyértékűnek, aztán meg a font tízszer annyit ér, mint a forint?...


"Te Velencét egekig magasztalad MO-val szemben:

Andrea Vendramin velencei dózse, 1475: 170 ezer af vagyon."

- Ha annyira jártas vagy történelemből, akkor azt is tudod, hogy Velence milyen gazdag és befolyásos ország volt.

Mellesleg Velencét Anjou Lajosnál hoztam fel, (1360-as, 1370-es években háborúzott velük), amit te felhoztál, az 120 évvel(!) későbbi. De lényeg, hogy én nem tartom magamat az időhöz, mint ahogy azt folyamatosan hozzámvágod...


Városállamokat azért felesleges felhozni, mert Itália egyik felét a Pápai állam foglalta el, másikat a Nápolyi királyság fogta le. Nápolyt megverni, mint a legnagyobb itáliai államot, a legnagyobb teljesítmény.

Egy város talán tud annyi katonát kiállítani, mint Nápoly, ami fél Itáliát beterítette?


"Ansaldo Grimaldi, Genova, 1522: a kor leggazdagabb genovai kalmára, és a kor leggazdagabb magánemberének tartják. Ekkor már Genova számít Róma után a leggazdagabb itáliai városnak, megelőzve Velencét."

- Nyilván azért hangsúlyozták ki itt, hogy "Róma után a leggazdagabb, megelőzve Velencét", mert annyira jelentéktelen volt. Bár szerintem ez nyelvtanilag inkább azt jelenti, hogy megelőzte Velencét, ami ADDIG Róma után a leggazdagabb volt.


A gazdag magánszemély(!) önmagában nem jelent semmit. Az egyik leggazdagabb ember a világon mexikói...


Na, ennyit az ellentmondásokról.

2011. dec. 7. 20:12
 154/158 bumbi02 ***** válasza:
6%

látom el se olvastad.. angol EZÜST fontról beszéltünk, míg az európai összehasonlítás az aranypénzekre vonatkozott...


Genova Róma utána leggazdagabb városállam, velencét beelőzve, ezen nincs mit vitatkozni. Te azt állítodtad hogy 4 állam van Itáliában, én felhoztam csak 5öt Észak-Itáliából és azt mondtad rájuk hogy jelentéktelen városállamkák.. Igazad lehet, bizonyosan.


De pl megint "elfelejtettél" reagálni arra hogy Mátyásnak legjobb éveiben volt 800-900 ezer arany bevétele, míg az oszmán birodalomnak a legrosszabb évében is 1,8 millió környékén volt (aranyforintban értve! tehát meg se próbálj azzal jönni hogy a milyen erősebb valuta volt:))


Igazából ha lenne annyi időm hogy végig olvassam minden írásodat hasonló logikai ellentmondásokat találnék, de van jobb dolgom is, meg látom hogy Dantes ezt megteszi .

2011. dec. 8. 00:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 155/158 A kérdező kommentje:

"látom el se olvastad.."

-De, elolvastam, különben nem tudtam volna rá válaszolni...


"angol EZÜST fontról beszéltünk, míg az európai összehasonlítás az aranypénzekre vonatkozott..."

- Anglia nem Európában van? Láttam azt, hogy ezüstöt ír, de azt gondoltam, elírás

Az ugyanis nem tűnik túl ésszerűnek, hogy 1 ezüstpénz 10 aranypénzt ér...


"Genova Róma utána leggazdagabb városállam, velencét beelőzve, ezen nincs mit vitatkozni."

- Semmi gond, akkor leírom újra:

Amit te hoztál, az 120-140 évvel Anjou Lajos UTÁNI adat.

A mondat, amit idéztél, azt írja, hogy ekkor Genova megelőzte Velencét, ÍGY Róma után a második leggazdagabb itáliai állam lett.

Szerinted ez nem azt jelenti, hogy előtte Velence volt a második leggazdagabb?... Egyszerű nyelvtan.


"Te azt állítodtad hogy 4 állam van Itáliában, én felhoztam csak 5öt Észak-Itáliából és azt mondtad rájuk hogy jelentéktelen városállamkák.. Igazad lehet, bizonyosan."

- Nézz meg egy korabeli térképet:

[link]

A kérdés: Mekkora részét teszi ki a Nápolyi Királyság egész Itália területének?

B kérdés: Mekkora Genova viszonyítva Nápolyhoz és Velencéhez?


Nápoly kb. a felét teszi ki a földrésznek, és Anjou Lajos kétszer is meghódította. Első alkalommal csak a pestisjárvány mentette meg az államot.

Velencét pedig háromszor győzte le.


Ennyit erről.


"De pl megint "elfelejtettél" reagálni arra hogy Mátyásnak legjobb éveiben volt 800-900 ezer arany bevétele, míg az oszmán birodalomnak a legrosszabb évében is 1,8 millió környékén volt"

- És? Ez több volt, mint bármelyik európai nagyhatalom bevétele, eszerint Európában a törökök mellett senki sem volt az?

A török birodalom ekkora már világhatalom volt, hiszen három kontinensre terjedt ki területe. Tehát az európai nagyhatalmak sorrendjét (így pl Franciaországot, Angliát, stb.) nem befolyásolja, mert ő egy külön kategória.


Másfelől a török birodalom fenntartása terjedelmével arányosan hatalmas összegeket is emésztett fel. A szultán például csak a magyarországi török hódoltság fenntartására 1552-53-ban mintegy 22 millió akcsét, azaz 440 000 aranyat küldött Isztambulból, békeidőben! (A tizenöt éves háborúban nyilvánvalóan még ennél is nagyobb összegeket emésztett fel a terület.)


"aranyforintban értve! tehát meg se próbálj azzal jönni hogy a milyen erősebb valuta volt:)"

- Mit kell ezen gúnyolódni? Dantes hülyeséget mondott, én pedig megcáfoltam.


"Igazából ha lenne annyi időm hogy végig olvassam minden írásodat hasonló logikai ellentmondásokat találnék"

- Nyilvánvaló. Ha úgy állsz hozzá, hogy eleve nem igaz, amit mondok...

2011. dec. 15. 13:20
 156/158 bumbi02 ***** válasza:
4%

A valuta az nem gúnyolódás, itt leírták - te is forrásként használtad ezt alinket, azért ezt használom én is most - hogy nincs jelentős eltérés az aranypénzek közt hiszen a hibahatár nagyobb volt mint maga a névleges eltérés...



A kérdés: Mekkora részét teszi ki a Nápolyi Királyság egész Itália területének?

B kérdés: Mekkora Genova viszonyítva Nápolyhoz és Velencéhez?


Linkeljek egy Európa térképet, megmutassam rajta hogy mekkora Svájc Lengyelországhoz képest? Vagy mondjuk Szlovénia Magyarországhoz képest?


Az állításod egyszerű volt: 4 állam volt Itáliában.. Nem azt mondtad hogy 4 nagyobb állam volt.. 4 államot mondtál (különben is mi számít nagyobb államnak, terület, vagy bevétel?) Mert ilyen megközelítésből Európában van Anglia,Franciaország,Lengyelország, Németország, Spanyolo, meg Olaszország.. a többi ezekhez képest kis területű, ergo nem létezik?



Tedd már meg, ha tévedsz legalább elismered hogy bocsi, igazad van, tényleg ennyi állam volt ott ( a linkelt térképeden is ha jól számolom 14 állam van..)


Oszmánoknál kiemeled a kiadásokat.. Emeljük ki Mátyásnál is.. Egy gyalogos katona havonta 2 forintba került Mátyásnak. (egy lovas 3ba) 15-20 ezer főre becsülhető a legnagyobb száma a Fekete Seregnek . Számoljunk csak 15 000-el, és csak gyalogosokkal (nehogy azt mondd hogy túl becsülöm az adatokat, direkt nagy számot kihozva)

2 (havi bér) x12 (hónapok száma) x 15 000 = 360 000.. és ez csak akkor lett volna, ha csak gyalogosokból áll a sereg..

2011. dec. 15. 15:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 157/158 A kérdező kommentje:

Az egy dolog, hogy a Dantes-szel folyó vitába úgy szólsz bele, hogy nem is követed, hogy még arra sem figyelsz, ami neked van címezve...

De sebaj, leírom még egyszer.


"A valuta az nem gúnyolódás, itt leírták - te is forrásként használtad ezt alinket, azért ezt használom én is most - hogy nincs jelentős eltérés az aranypénzek közt hiszen a hibahatár nagyobb volt mint maga a névleges eltérés..."

- Na, például az ilyenek miatt nem ártana követned a vitát. Ugyanis

1) Bemutattam már korábban, hogy Magyarországon az élelembőség miatt 2-2,5x volt olcsóbb az alap megélhetés egy átlagos családnak, mint Franciaországban, ahol minden sokkal drágább volt.

2) A livre NEM aranypénz (mint nemrég utánanéztem, ez az, amit Dantes például összekuszált), hanem ezüstpénz, nagyjából a későbbi magyar tallérnak felel meg.


Csak hát persze "lusta vagy" követni a vitát (de azért hozzászólni nem vagy rest...), minek is olvasnád, hisz mindent tudsz, az ellenvélemény pedig hülyeség.


"A kérdés: Mekkora részét teszi ki a Nápolyi Királyság egész Itália területének?

B kérdés: Mekkora Genova viszonyítva Nápolyhoz és Velencéhez?

-> Linkeljek egy Európa térképet, megmutassam rajta hogy mekkora Svájc Lengyelországhoz képest? Vagy mondjuk Szlovénia Magyarországhoz képest?"

- Én pedig linkeljek be neked térképet Monacóról, Lichtensteinről, Andorráról, stb?

Mondd, melyik nagyobb tett, megverni a fél Itáliát betöltő Nápolyi Királyságot, vagy egy városállamot, mint Genova?

Vagy épp a mérhetetlenül gazdag Velencei Köztársaságot?

(Ami saját forrásod által is bemutatva Róma után a leggazdagabb volt Anjou Lajos korában.)


"Az állításod egyszerű volt: 4 állam volt Itáliában.. Nem azt mondtad hogy 4 nagyobb állam volt.."

- Rendben, akkor legyen így.

Ez a tartalmi mondandón nem változtat. Azt mondtam, Anjou Lajos végigverte Itáliát (kétszer Nápolyt, háromszor Velencét). Mivel ezek Itáliának lefedik kb. 70%-át, így semmi kivetnivaló nincs az állításomban.

Csak te belekötsz abba, hogy "nem, mert voltak még városállamok is, meg stb", mivel másba nem tudsz...

Erre mondják, hogy szőrszálhasogató.

Belekötsz valamibe részletkérdésbe, hogy a lényegi mondandómról eltereld a figyelmet.


"Oszmánoknál kiemeled a kiadásokat.. Emeljük ki Mátyásnál is.."

- Nem, oszmánoknál azt emeltem ki - csak úgy tűnik, vagy túl sok információt írtam egyszerre, vagy szándékosan mész el mellettük -, hogy az egy három kontinensre kiterjedő világhatalom volt, bevétele több volt mint bármelyik európai nagyhatalomé.

Eszerint egyik európai ország sem volt az mellette?

Nem.

A török birodalom külön kategóriába tartozik, irreleváns az európai nagyhatalmak (Franciaország, Anglia, stb) listájának összeállításával kapcsolatban rá hivatkozni, mert más lapra tartozik.


"Egy gyalogos katona havonta 2 forintba került Mátyásnak. (egy lovas 3ba) 15-20 ezer főre becsülhető a legnagyobb száma a Fekete Seregnek . Számoljunk csak 15 000-el, és csak gyalogosokkal (nehogy azt mondd hogy túl becsülöm az adatokat, direkt nagy számot kihozva)

2 (havi bér) x12 (hónapok száma) x 15 000 = 360 000.. és ez csak akkor lett volna, ha csak gyalogosokból áll a sereg.."

A) Ha olyan szakértő vagy, azt is tudod, hogy a zsold negyedévenként került kiosztásra, nem havonta.

B) Senki nem mondta, hogy olcsó volt a fekete sereg. Sőt, olyan drága, hogy a budai építkezéseket, a kódexek gyűjtését, és a többi effélét Hunyadi Mátyás már saját magánvagyonából fizette.

Én azt mondtam, hogy hiába hozott a török birodalom kiterjedtsége okán nagyobb bevételt, de arányosan többe is került annak fenntartása.

2011. dec. 16. 14:51
 158/158 nicothyn ***** válasza:
0%
Tényleg nem lehet semmiféle túlzásba esni. Túlzás, hogy legnagyobbak voltunk, de ahogy a fentiek említik a francia domonkos barát az EGYIK legnagyobbnak vélte. Ami valóban így is volt (főleg a francia és a német egység megszünése alatt és az Ibériai félsziget 3-x részre (Castilia, Aragonia, Navarra és egyéb kis régiók) tagolódása miatt. Mivel a balkán teljesen tagolatlan vidék volt a népekben (a Bolgárok rendelkeztek a legstabilabb hatalommal) így könnyedén elfoglalhattuk a bosnyák és szerb "nemzeteket". Befolyásunk terjedt ki egészen a földközi tengerig, ahol ekkoriban gyakori volt a magyar nyelv használata és, mint valós stabil határról még nem beszélhettünk a francia domonkos barátunk könnyen hihette még a nem Magyarországi területeknek a magyarokhoz való tartozását. A tatárok még a barát érkezése előtt kiirtották a népesség felét, így megértem, hogy többet írt a tájakról, mint emberekről, mivel ember nem is nagyon volt... Ami pedig a Magyar Királyság hübérre kényszerített államait illeti: A lengyelekkel létrehozott personal-unio nem volt valami békés. Ők egy ellenséges nemzet voltak! 2000 magyart öltek meg mikor átmentek a lengyelekhez és azt hitték otthon vannak. A nápolyi hadjáratoknak pedig semmi eredménye nem volt. Az lehet, hogy a legnagyobb keresztes had volt 32 ezer fő, körülbelül addig, míg a többi nemzet összeszedett 10x ennyit:) Ráadásul 32 ezer fő egy szent háborúban rettenetesen kevés! Ezután jöttek még a Hunyadiak is. Meglepően hangzik talán, de Hunyadi nem volt igazságos, sőt nagyon is rühellték őt az emberek és féltek tőle. Hajtott a Német-Római császári címért és valós eredményeket ért el (míg apja a nagy törökverő rengeteg vereséget szenvedett délen). Minden kétséget kizáróan állíthatjuk, hogy a Hunyadiak idején volt a legstabilabb az ország katonailag, gazdaságilag. Talán egy időben mi nagyhatalomnak voltunk !nevezve! De annak sose számítottunk a gyér MAGYAR népesség miatt.
2012. márc. 3. 00:14
Hasznos számodra ez a válasz?
❮❮ ... 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!