Miért él még ma is sokakban az a tévhit, hogy a középkori Magyar Királyság egy másodrangú, szürke középhatalom volt?
"1308-ban egy francia domonkos barát járta be Kelet-Európát, a látottakról készült útleírása szerint 'Magyarország királysága földje terjedelmének mértékében a világ legnagyobb országainak egyike; általában pedig azt mondják, hogy hosszában negyvennapi járóföld és szélességében ugyanennyi. Földje legeltetésre alkalmas és rendkívül gazdag kenyérben, borban, húsféleségekben, aranyban és ezüstben, a halak bősége pedig meghaladja csaknem az összes országot, kivéve Norvégiát, ahol kenyér gyanánt vagy kenyér helyett is halat esznek. Földje általában sík, apró dombok tarkítják, helyenként pedig igen magasak hegyei. Az erdélyi részeken hatalmas sóhegyek vannak, és ezekből a hegyekből mit követ, úgy fejtik a sót, és szállítják szerte az egész országba és valamennyi környező országba.'
Leírása megfelelt a valóságnak: a Kárpátok koszorúzta ország (amelyhez délről a melléktartományok: Szlavónia, Horvátország, Dalmácia csatlakoztak) területe a legnagyobbak közé tartozott a 14. századi Európában, egy gyalogosan utazó szerzetes számára pedig mind az országot széltében átszelő Pozsony-Brassó, mind az észak-déli irányú Bártfa-Zágráb közti útvonal megtétele körülbelül negyven napot igényelt.
A gazdag ország számos kincse az I. Károly uralkodásának második felére biztonságossá váló utakon egyre több külföldi, elsősorban német és olasz kereskedőt vonzott. Érdeklődésüket különösen a magyar nemesfémek keltették fel, ugyanis Európa évi ezüsttermésének negyedét, aranytermésének csaknem az egészét Magyarországon hozták felszínre. [megj.: a magyar aranybányászat az európai összaranytermelésnek 80%-át adta.] Az évi 10 ezer kilogrammnyi ezüstmennyiség nagy része a Garam-vidék és a gömör-szepesi érchegység bányáiból származott, a magyarországi aranybányászat 1000 kg éves hozama elsősorban az 1328-ban alapított Körmöcbányán került a felszínre, de több kisebb jelentőségű bánya mellett a Szepességtől Erdélyig számos folyó fövenyéből is nyertek aranyat. Több helyen bányásztak rezet és vasat is, ezek mennyisége és értéke azonban messze elmaradt mind a nemesércek, mind a só mögött. A királyi sómonopólium következtében az uralkodói jövedelmek jelentős része származott sóeladásból. Az erdélyi sóbányák (a legnagyobbak: Dés, Torda, Vízakna) egy része már a honfoglalást megelőzően is működött, a máramarosi sókitermelés a 14. század elején bontakozott ki. A kifejtett kősót kockákra vágva, elsősorban vízi úton szállították az ország belsejébe, a belföldi kereslet kielégítése mellett szerény mennyiséget vittek ki Szerbiába, valamint a határ menti osztrák területekre.
A magyar mezőgazdaság termékei már jóval kisebb mértékben kerültek külföldre, elsődleges szerepük a belső piac ellátásában volt. A belföldi forgalom legkeresettebb árucikkének a bor számított. A korszakban a legjobbnak a szerémségi bort tartották, ismertek voltak még a Pozsony, Sopron környéki, valamint a Balaton-vidéki borok, a később jelentőssé váló hegyaljai szőlőművelés viszont még csak ekkortájt vette kezdetét. [megj.: az 1562-ben a tridenti zsinaton egy ebéd alkalmával tállyai borral megkínált IV. Pius pápa elragadtatásában így kiáltott fel: "..patrem sanctum talia vina decent!" (lefordíthatatlan kettős jelentésű szójáték: A pápához ilyen borok illenek - A pápához tállyai borok illenek)] Az állattartás jelentősége Magyarországon mindig is meghaladta az európai átlagot, különösen nagy volt az állatállomány a városok közelében fekvő falvakban. Legkeresettebb az épp ekkortájt tenyészteni kezdett nagy testű szarvasmarha volt, amelyet a század végétől egyre nagyobb számban hajtottak a délnémet városok piacaira is. [megj: A német városokban törvény mondta ki, hogy amikor megérkeznek a magyar gulyák a piacra, akkor a mészárszékekben máshonnan származó húst kimérni tilos, nehogy rossz minőségű kerüljön a kiváló minőségű, és éppen ezért drága szürkemarha-hús közé.] Jóval kisebb távolságra szállították a lakosság mindennapi ellátásához nélkülözhetetlen kenyérgabonát, az országban ugyanis szinte mindenütt termelték, a hegyvidéki erdősségektől frissen elhódított irtásföldeken is. A gabonatermelés hozama - elsősorban a fejlettebb dunántúli területeken - a 14. század elején elérte az elvetett mag három-négyszeresét, azaz maradt felesleg.
A tejjel-mézzel folyó Kánaán érzetét keltették a külföldi utazóban a vadban gazdag erdők, a jóízű halakban bővelkedő folyók. [megj.: a Dunán évente kétszer úsztak fel ívni Európa legnagyobb édesvízi halai, a vizák, melyeknek súlya 5-600 kg között mozog, de elérhette akár az 1500 kg-ot is.] Magyarország népe a Nyugat-Európában gyakorta vendégeskedő éhínséget csak hírből ismerte."
Az Új Képes Történelem könyvsorozat 3. kötete.
III. Béla király bevétele 1185 körül összesen 156 ezer ezüst volt, ezt csak a francia, az angol király, és a bizánci császár érte be.
II. András király vezette a legnagyobb kereszteshadat a Szentföldre (összesen 32 ezer katonát mozgósítottak az európai uralkodók). Magyarország volt az egyetlen államalakulat Kelet-Európában, ami keresztes hadjáratot tudott indítani.
A Magyar Királyság hűbérre kényszerítette államait az Anjou-korban Horvátország, Bosznia, Szerbia, Havasalföld, Moldva, valamint Halics alkották.
I. Lajos legyőzte, és adófizetésre kötelezte a gazdag adriai nagyhatalmat, a Velencei Köztársaságot.
Magyarország a kontinens két uralkodóállama, a Német-római Császárság, és a Bizánci Birodalom között helyezkedett el, ám egyiknek sem sikerült bekebeleznie az évszázadok alatt.
III. Henrik német-római császár egymaga öt hadjáratot vezetett tíz év alatt a Magyar Királyság ellen, ám - Csehország, Morvaország, és Lengyelország meghódoltatásával ellentétben - nem ért el sikereket.
A sor hosszasan folytatható lehetne, de ennyi is elég szerintem.
Szóval? Ennyire hatásos volt talán a szocializmus évtizedei alatti agymosás a "bús ezer évről"?
válasza:Nem lehet azt mondani, hogy akkoriban ne lettünk volna jelentős tényező a környéken.
Ezt nem is állítjuk:) Magyarország jelentős volt, viszont nem volt nagyhatalom.
A nagyhatalmat olyan értelemben kel venni, hogy Európa egyik vezető állama, katonai, gazdasági, és politikai téren.
Az európai gazdaságban betöltött alappilléri szerepünket mutatja be a fenti írás. (Aranykitermelés 80%-a, szürkemarha, gabona, viza, só, stb.), a katonai potenciánkat az utána lévő egyik kommentemben felsorolt hadiesemények bizonyítják, a politikai befolyás pedig ezzel jár.
A nagyhatalmak megnevezése megfelelő a tárgyalt korra. A világhatalom kifejezés az, ami ebbe a korba még nem beilleszthető, s majd csak a későbbiekben kialakuló fogalom.
Igen? Menjünk tovább: Irán? Spanyolország, Franciaország, Anglia valaha világhatalom volt, ma legfeljebb európai nagyhatalmaknak nevezhetőek.
A Portugál gyarmatbirodalom? Ma Portugália még európai nagyhatalomnak sem igen nevezhető.
Az Azték Birodalom, Inka Birodalom sok tekintetben fejlettebb volt az európai kultúránál, a saját kontinensének nagyhatalma volt (igaz, haditechnikában hatalmas hátrányban voltak.)
Görögország nem volt nagyhatalom? Az európai civilizáció megteremtője, kora haditechnikájának legfejlettebb képviselője, építészeti, irodalmi, kulturális tekintetben messze megelőzött bárkit.
Az iszlám birodalom? Ahogy te mondtad, koruknak rettegett hódítói voltak. És a különböző - egyébként óriási kiterjedésű - kalifátusok, amiket nem is sorolok fel inkább.
A Szászánida Birodalom? Több mint 400 évig fennállt!
A Macedón Birodalom sem volt nagyhatalom? Az utódállamai, pl a Szeleukida Birodalom?
A Tibeti és az Ujgur Birodalmak, amik valaha hatalmasak, gazdagok, rettegettek voltak, sok-sok ideig, ma mindkettő Kína elnyomásában sínylődik.
A Méd Birodalom? És a tucatnyi egyéb egymást váltó perzsa államalakulat? Többszáz évig voltak a térség egyeduralkodói külön-külön is, ha a kontinuitást nem nézzük.
A különböző türk kaganátusokra ki sem térek inkább.
válasza: válasza:,,"Mondtam, ezt ne velem vitasd meg, Pálosfalvival, tőle idéztem, mondd neki, hogy tévedett, és te jobban tudod. Biztos szívesen meghallgat.
Magyarul ez azt jelenti, hogy semmit nem vagy hajlandó elolvasni amit én ide beteszek. Mert minek.
Késő Római birodalom. Ne kavarj, ne kavarj, mert az a baj vissza lehet olvasni.
,,A Késő-Római Birodalom sem hullott a törökökkel szembe"
Ezt írtad, mire megkérdeztem mit értesz Késő Római Birodalom alatt.
Erre te a Római Császárság Dominatus korszakát linkelted be.
Na mármost a Dominatus-nak nem a törökök vetettek véget.
Butaságot mondtál, ennyi.
Igen, Törökország ma is jelentős állam. A hadseregük is igen impozánsnak mondható.
,,A nagyhatalmat olyan értelemben kel venni, hogy Európa egyik vezető állama, katonai, gazdasági, és politikai téren. "
Ezt értjük csak Magyarország soha nem volt ilyen. Érveket pedig nem tudsz felmutatni, csak zagyválsz. Én hoztak szakirodalmat, amit persze te nem olvastál el, és nem is fogsz elolvasni.
válasza:Elolvastam Pálosfalvi Tamás: Hunyadiak kora című művét( Magyarország Története szerk: Romsics Ignác)60. oldal.
Arról ír, hogy Mátyás bevételei 600-700 ezer forintra tehető.
Ennek nagy része a parasztságtól származó adókból jött. Velencétől és pápától rendszeres segélyt kapott amit az oszmán elleni hadakozásra kellet volna költenie de nem mindig tett így( sikkasztott teszem hozzá én).
Továbbá a népesség számához viszonyítva Európában megállta a helyét Mátyás bevétele.
Igen. A népesség számához viszonyítva!!!
Az Oszmán birodalomban és Franciaországban jóval többen éltek, tehát bevételük is ezért volt tetemesen nagyobb!
Velence pedig egy városállam volt akárhogy nézzük...területre lakosságra kisebb mint Magyarország, mégis több jövedelemmel rendelkezett.
A lényeg a viszonyítás! Magyarország lakossága és erőforrásai alapján középhatalom volt, de ehhez képest Mátyás alatt igen jelentős volt az ország bevétele.
De az ebből nem következik, hogy Magyarország nagyhatalom lett volna, főleg hogy Mátyás előtt és után a bevételek meg sem közelítik ezt az értéket!
Az pedig nem nagyhatalom ami csak pár évig áll fenn!
Akkor Mátyás hadserege.
Mátyás a csapatai nagyrészét béke időben szélnek eresztette, vagy a megszállt területen állomásoztatta, így jelentősen olcsóbb volt fenntartani.
Az osztrákok elleni háborúban 28 ezer fős seregnek parancsol ami tekintélyesnek mondható!
Továbbá azt is írja, hogy Mehmed szultán nem vezetett támadó hadjáratot Magyarország ellen ,és ez volt Mátyás nagy szerencséje!
Hát igen. Erről megint csak ennyit.
bumbi02:
"Na látod, ebben igazat adok hogy ezek nagy hatalmak voltak, mint írtad "rettegték" őket, korukban politikailag , katonailag gazdaságilag meghatározók voltak. Mi magyarok ezt nem mondhatjuk el...."
- Nem, valóban nem. Nem rettegtek Anjou Lajos főkirályságától, bár végigverte a leggazdagabb itáliai államok hatalmas zsoldosseregeit, bevette azoknak fényűző erődjeit, kiűzte a tatárokat Erdély környékéről, egy évtizedre megállította a török hódítást a Balkánon, de nem számított.
Nem rettegtek Hunyadi Mátyástól sem, aki gyakorlatilag minden szomszédos országot legyőzött, nem mellesleg az NRCS két hercegségét, és három őrgrófságát is, megszerezte a Csehország királya, és Ausztria hercege címet.
Persze, gazdaságilag sem volt alappillér Magyarország, az mellékes szempont, hogy Európa összes aranymennyiségének 80%-át(!) Magyarország termelte ki. Az ezüstnek pedig a negyedét. Ezek nem lényeges dolgok egy kontinens gazdaságában.
"A Magyar Királyság nem tudott terjeszkedni"
- Csak épp behódoltatott úgy féltucat hűbéres államot egy "rövidebb" időre (Horvátország, Szlavónia, Havasalföld, Moldva, Szerbia, Bosznia). Ha az Anjou-kori és Hunyadi-kori terjeszkedéseket nem is vesszük figyelembe, mert "nem volt tartós" (bár Napóleoné sem).
"nem rettegtek minket - mert lekötötték a belviszályok"
- Ne abból a kis szakasz történelemből indulj ki, ami a kiskirályok kora volt! Hahner írta azt is a 100 történelmi tévhitben (2. kötet, 37. oldal - Dantes kedvéért), hogy Magyarországon semmivel nem volt több belharc, mint a nyugati államokban.
"politikailag meghatározónak a német-római császár volt mondható ebben az időben"
- A Német-római Császárság szépen indult, de - bár sokáig fennállt - nem volt tényleges hatalma, a császár csak névleg uralkodott, ezernyi tartományra bomlott.
Nem mellesleg ez volt az, ami nem tudta bekebelezni Magyarországot, és ez volt az, aminek több tartományát is behódoltatta Hunyadi Mátyás.
Kis kiegészítés:
"A két nápolyi hadjárat - annak ellenére, hogy kitűzött célját végül nem érte el - Itália (és közvetve egész Európa) számára a magyar király hatalmát és gazdagságát hirdette. Az ország láthatóan nehézség nélkül állított ki és tartott három éven át, idegen földön fegyverben több ezer katonát."
"szerintem még nagyobb politikai tekintélye volt Angliának is..."
- A történelem nem "szerintem"-en alapul...
"gazdasági részét pedig már leírtuk hogy miért csak másod-harmadrangú hatalmak lehettünk gazdasági téren is."
- Én pedig leírtam, hogy miért nem.
Dantes:
"Késő Római birodalom. Ne kavarj, ne kavarj, mert az a baj vissza lehet olvasni.
-> A Késő-Római Birodalom sem hullott a törökökkel szembe
-> Ezt írtad, mire megkérdeztem mit értesz Késő Római Birodalom alatt.
Erre te a Római Császárság Dominatus korszakát linkelted be.
Na mármost a Dominatus-nak nem a törökök vetettek véget.
Butaságot mondtál, ennyi."
- Szóval nem olvastad el a kimásolt szövegrészt. Hát, így tényleg nehéz érvelni... Nem baj, maradj abban a tudatban, hogy mindent milyen jól tudsz;)
"Igen, Törökország ma is jelentős állam. A hadseregük is igen impozánsnak mondható."
- Ja, Iraknak, Egyiptomnak is az volt a hadereje nem is oly rég, néhány éve... Csak épp a mennyiség nem minden.
Törökország nagyhatalom ma? Nem.
"A nagyhatalmat olyan értelemben kel venni, hogy Európa egyik vezető állama, katonai, gazdasági, és politikai téren.
-> Ezt értjük csak Magyarország soha nem volt ilyen. Érveket pedig nem tudsz felmutatni, csak zagyválsz."
- Te meg hazudsz. Attól, hogy úgy teszel, mintha nem hoznék fel konkrét, tényszerű, cáfolhatatlan érveket, még ott vannak, és más látja. Akár ebben a kommentben is. Kínos.
"Én hoztak szakirodalmat, amit persze te nem olvastál el, és nem is fogsz elolvasni."
- Én is hoztam, amire neked annyi volt a válaszod, hogy "nem, hülyeség, tévedés, hibás". Mert te jobban tudod, mint az OM.
"Az Oszmán birodalomban és Franciaországban jóval többen éltek, tehát bevételük is ezért volt tetemesen nagyobb!"
- Tetemesen, igen. Még jó, hogy ugyanez a történész mondta:
"Az ily módon átalakított jövedelmek, amennyire ma látni lehet, Mátyás uralkodásának második felére elérhették az évi 600-800 ezer aranyforintot. Ez a kortárs Európát tekintve is viszonylag jelentékenynek tekinthető. Tehát a korabeli Franciaországban, Angliában, a hispániai államokban sem nagyon haladták meg az évi rendes jövedelmek az egymillió aranyforintot."
"Velence pedig egy városállam volt akárhogy nézzük...területre lakosságra kisebb mint Magyarország, mégis több jövedelemmel rendelkezett.
A lényeg a viszonyítás!"
- Megragadtad a lényeget! A lényeg a viszonyítás. Ugyanis hogyan szokták elsősorban két ország gazdaságát összehasonlítani? GDP-ben. Igaz, akkoriban ezt nem mérték, de attól ma még visszavezethető az aranyforint/fő azokra a korokra is.
Itália sokkalta népesebb volt, mint bármilyen európai város!
Milánó 200.000 lakossal bírt! Velence, Genova, Firenze szintén 100.000 feletti lakosú volt a XIII. században.
Ezzel szemben például Gent 50 ezer, London, vagy Köln 20-20 ezer lakossal bírt csupán.
A pénzbevételekről. A velenceiek szerint 1454-ben így álltak:
Franciák - 1.000.000
Spanyolok - 800.000
Angolok - 700.000
Hunyadi Mátyás pedig nem sokkal ezután, 1458-ban került hatalomra.
Bevétele az adóreform után 700.000, mely uralkodása végig nőtt, kb. 800-900 ezerre, alkalomadtán olykor az 1 milliót is elérte.
A 4 millió livre, aminek ráadásul a te magad által hozott forrás szerint is csak "névleges" tisztasága, és gyorsan csökkenő aranytartalma volt, azaz korántsem ért ugyanannyi aranyforintot, egyébként is csak Hunyadi Mátyás uralkodásának legvégén jön létre, 1481-ben, amikor Hunyadi Mátyás már 23(!) éve uralkodik, és 9 év múlva meghal!
Az uralkodásából - szerintem - a 23 év fontosabb, mint az utolsó 9.
"Magyarország lakossága és erőforrásai alapján középhatalom volt"
- Ezt már csak te teszed mellé.
"Továbbá azt is írja, hogy Mehmed szultán nem vezetett támadó hadjáratot Magyarország ellen ,és ez volt Mátyás nagy szerencséje!"
- Nem támadott a török, igaz. Nándorfehérvár alá se gyűlt egybe 50-70 ezer török 1456-ban, nem támadott a török Magyarországra. (Ráadásul ekkor Hunyadi Mátyás még nem is uralkodott, az ország csak ezután erősödött meg igazán!)
A jajcai, szabácsi, szrebreniki bánságok visszafoglalására sem indított hadjáratot a szultán 1464-65-ben (sikertelenül).
válasza:Hát se Párizsban se Londonban nem nagyon rettegtek se Lajostól, se Mátyástól .
Az oszmán szultán se nagyon tartott tőlük. De szerintem a spanyolok,németalföldiek se.
Azért a környező kis országok nem éppen egész Európát jelentik tudtommal.
Már megint Napóleont veszed elő. Hogy jön az ide?
Franciaország nem Napóleon miatt volt nagyhatalom. Az volt előtte és az volt utána. Mátyás után Magyarország nem sokkal három részre szakadt. Milyen nagyhatalom az ilyen?
A belharcokban igazad van. Hahner pontosan ezt írja, nekem is meg van a könyv.
Csak épp tudod Magyarországot tönkre tették ezek a belharcok. Az igazi nagyhatalmakat viszont nem.
A gazdaság pedig...tudod Magyarország mindig agrár ország volt alapvetően. Szerinted melyik ágazat a legfejlettebb? Kereskedelem? Mezőgazdaság? Iparosok, kézművesek? Na?
,,Szóval nem olvastad el a kimásolt szövegrészt. Hát, így tényleg nehéz érvelni... Nem baj, maradj abban a tudatban, hogy mindent milyen jól tudsz;"
Elolvastam és butaságot mondtál ennyi. Ne, kéne letagadni ,ugyanis vissza olvasható minden. Ez a szép az interneten.
Törökország tagja a G20-nak. Ez tény, szóval ne vergődj.
A G20 a világ 20 legfejeltebb gazdasága.
Tényekkel ne szállj már szembe.
,,Te meg hazudsz. Attól, hogy úgy teszel, mintha nem hoznék fel konkrét, tényszerű, cáfolhatatlan érveket, még ott vannak, és más látja. Akár ebben a kommentben is. Kínos. "
Már megint hazudok. Miben? Mert nem hozol fel érveket. Az hogy hazudok, az nem érv.
Tudod mi az érv? Törökország tagja a G20-nak. Te semmi ilyesmit nem mutatsz fel. Ez is tény. Csak vergődsz is ismételgeted, hogy nem úgy van, nem úgy van, nem úgy van.
,,Én is hoztam, amire neked annyi volt a válaszod, hogy "nem, hülyeség, tévedés, hibás". Mert te jobban tudod, mint az OM.
"
Arra mondtam, hogy hülyeség amit te beszélsz. Mert hülyeséget is beszélsz, az általam belinkelt szakirodalmat meg figyelmen kívül hagyod. Teljes mértékben.
,,Az ily módon átalakított jövedelmek, amennyire ma látni lehet, Mátyás uralkodásának második felére elérhették az évi 600-800 ezer aranyforintot. Ez a kortárs Európát tekintve is viszonylag jelentékenynek tekinthető. Tehát a korabeli Franciaországban, Angliában, a hispániai államokban sem nagyon haladták meg az évi rendes jövedelmek az egymillió aranyforintot"
Remek. Ebből látszik, hogy nem olvastál el egyetlen szakirodalmat sem amit belinkeltem.
Ott más szerepel. De te nem olvasod el. Nem érdekel, csak fújod a magadét.
Tessék, még egyszer.De úgy se olvasod el.
,,Itália sokkalta népesebb volt, mint bármilyen európai város! "
Ennek a mondatnak semmi értelme nincs.
,,Megragadtad a lényeget! A lényeg a viszonyítás. Ugyanis hogyan szokták elsősorban két ország gazdaságát összehasonlítani? GDP-ben. Igaz, akkoriban ezt nem mérték, de attól ma még visszavezethető az aranyforint/fő azokra a korokra is. "
Ja. És? Te talán tudod hányan éltek Franciaországban és Magyarországon egészen pontosan? Nosza halljuk.
,,A pénzbevételekről. A velenceiek szerint 1454-ben így álltak:
Franciák - 1.000.000
Spanyolok - 800.000
Angolok - 700.000 "
Forrás?
Mellesleg 1454-ben Mátyás nem uralkodott.
"Bevétele az adóreform után 700.000, mely uralkodása végig nőtt, kb. 800-900 ezerre, alkalomadtán olykor az 1 milliót is elérte. "
Érdekes, de Pálosfalvi szerint is csak 600-700 ezer volt. Most már nem fogadod el azt sem amit Pálosfalvi mond?
,,A 4 millió livre, aminek ráadásul a te magad által hozott forrás szerint is csak "névleges" tisztasága, és gyorsan csökkenő aranytartalma volt, azaz korántsem ért ugyanannyi aranyforintot"
Ezt alátudnád bármiféle bizonyítékkal támasztani? Mert az kevés hogy ezt ismételgeted. Főleg hogy ekkoriban a francia pénznem, écu de soleil-1475 a legértékesebbek közé tartozott.
,,VII. Károly legfeljebb 1 800 000 livre-nyi adóbevételből gazdálkodhatott, 1481-ben a kincstárba már 4 600 000 livre folyt be. A francia monarchia ezáltal Európa leggazdagabbjává vált, 1475-ben bevezetett új pénze, az aranytallér (écu de soleil) pedig a legértékesebb fizetőeszközök közé tartozott."
De gondolom ez téged nem érdekel és hidegen hagy. Mit számít.
,,egyébként is csak Hunyadi Mátyás uralkodásának legvégén jön létre, 1481-ben, amikor Hunyadi Mátyás már 23(!) éve uralkodik, és 9 év múlva meghal!
Az uralkodásából - szerintem - a 23 év fontosabb, mint az utolsó 9. "
És? Mit számít? A lényegen nem változtat. Mátyás legmagasabb jövedelme 900 ezer körül lehetett.
A 4 millió ennél jóval több. És ne ismételgesd hogy a écu de soleil nem ért annyit!
Bizonyítsd be, hozz forrást! Az nem érv, hogy újra és újra elmondod. Bizonyítsd!
,,Nem támadott a török, igaz. Nándorfehérvár alá se gyűlt egybe 50-70 ezer török 1456-ban, nem támadott a török Magyarországra. "
Én azt mondtam hogy Mátyás alatt nem indult nagy hadjárat Magyarország ellen oszmán részről. Hogy jön ide 1456?
Mátyás uralkodásáról van szó. Érted?
,,jajcai, szabácsi, szrebreniki bánságok visszafoglalására sem indított hadjáratot a szultán 1464-65-ben"
Értem, tehát akkor Pálosfalvi téved és hülyeséget beszél. Ezt beszéld meg vele szerintem.
válasza:tehát
Végig verte a leggazdagabb itáliai államokat.. Örülnék ha ezeket felsorolnád, mert amennyire én tudom csak a Nápolyi Királyságot foglalta el, nagyjából fél évre, plusz még 1 hónapra (a második hadjárat során) Egy dolog elfoglalni valamit, de meg is kell azt tartani... Ez szerintem nem ugyanaz mint a végig verte a leggazdagabb államokat.. (Nápolyi Királyság amúgyis kisebb volt mint Mo)
De veled fölösleges vitatkozni, mert mi azt mondjuk hogy Törökország nagyhatalom, hisz a hadserege USA után a második legnagyobb (katonai erő) , G20 tag (gazdasági + politikai erő), erre te azt mondod hogy nem. Valami ellenérvet várunk vagy afélét...
De attól Magyarország nem lesz nagyhatalom hogy határmenti várakat elfoglaltunk, pl Jajca vára amit említettél kb 10 évente váltotta gazdáját... Attól hogy elvertünk közelben élő kis fejedelemségeket, államokat (Nápolyi Királyság, a bosnyák állam, stb...) nem leszünk nagyhatalmak..
Aranytermelés.. ma pl 2. helyen áll a Dél AFrikai köztársaság, de benn van a top10ben Üzbegisztán , Peru , Indonézia.. Tipikus uralkodó nagyhatalmak ma...
válasza:Az ezüst termelésben top10-ben van benne Peru (1.)Chile (5.), Mexikó(2.), Bolivia (9.) ők szintén nagyhatalmak??
Nem, valóban nem. Nem rettegtek Anjou Lajos főkirályságától, bár végigverte a leggazdagabb itáliai államok hatalmas zsoldosseregeit, bevette azoknak fényűző erődjeit, kiűzte a tatárokat Erdély környékéről, egy évtizedre megállította a török hódítást a Balkánon, de nem számított.
Nem rettegtek Hunyadi Mátyástól sem, aki gyakorlatilag minden szomszédos országot legyőzött, nem mellesleg az NRCS két hercegségét, és három őrgrófságát is, megszerezte a Csehország királya, és Ausztria hercege címet.
Egy évtizedre megállította a török hódítást ...Nagy Lajos.. (+ Padova+Pápai Állam+Bizánc+Velence....)
Aztán a második hadjáratban már tényleg egyedül állította meg a törököket..
Ettől még nem lesz nagyhatalom... Halics is nagyhatalom volt akkor? Hisz a magyaroknak évszázadokig ellenállt....Mivel Halics nagyhatalom volt, az aki visszaverte Halics támadását, szintén nagyhatalom volt.. ..REmélem érzed hogy ilyen alapon mindenki nagyhatalom lesz...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!