Miért él még ma is sokakban az a tévhit, hogy a középkori Magyar Királyság egy másodrangú, szürke középhatalom volt?
"1308-ban egy francia domonkos barát járta be Kelet-Európát, a látottakról készült útleírása szerint 'Magyarország királysága földje terjedelmének mértékében a világ legnagyobb országainak egyike; általában pedig azt mondják, hogy hosszában negyvennapi járóföld és szélességében ugyanennyi. Földje legeltetésre alkalmas és rendkívül gazdag kenyérben, borban, húsféleségekben, aranyban és ezüstben, a halak bősége pedig meghaladja csaknem az összes országot, kivéve Norvégiát, ahol kenyér gyanánt vagy kenyér helyett is halat esznek. Földje általában sík, apró dombok tarkítják, helyenként pedig igen magasak hegyei. Az erdélyi részeken hatalmas sóhegyek vannak, és ezekből a hegyekből mit követ, úgy fejtik a sót, és szállítják szerte az egész országba és valamennyi környező országba.'
Leírása megfelelt a valóságnak: a Kárpátok koszorúzta ország (amelyhez délről a melléktartományok: Szlavónia, Horvátország, Dalmácia csatlakoztak) területe a legnagyobbak közé tartozott a 14. századi Európában, egy gyalogosan utazó szerzetes számára pedig mind az országot széltében átszelő Pozsony-Brassó, mind az észak-déli irányú Bártfa-Zágráb közti útvonal megtétele körülbelül negyven napot igényelt.
A gazdag ország számos kincse az I. Károly uralkodásának második felére biztonságossá váló utakon egyre több külföldi, elsősorban német és olasz kereskedőt vonzott. Érdeklődésüket különösen a magyar nemesfémek keltették fel, ugyanis Európa évi ezüsttermésének negyedét, aranytermésének csaknem az egészét Magyarországon hozták felszínre. [megj.: a magyar aranybányászat az európai összaranytermelésnek 80%-át adta.] Az évi 10 ezer kilogrammnyi ezüstmennyiség nagy része a Garam-vidék és a gömör-szepesi érchegység bányáiból származott, a magyarországi aranybányászat 1000 kg éves hozama elsősorban az 1328-ban alapított Körmöcbányán került a felszínre, de több kisebb jelentőségű bánya mellett a Szepességtől Erdélyig számos folyó fövenyéből is nyertek aranyat. Több helyen bányásztak rezet és vasat is, ezek mennyisége és értéke azonban messze elmaradt mind a nemesércek, mind a só mögött. A királyi sómonopólium következtében az uralkodói jövedelmek jelentős része származott sóeladásból. Az erdélyi sóbányák (a legnagyobbak: Dés, Torda, Vízakna) egy része már a honfoglalást megelőzően is működött, a máramarosi sókitermelés a 14. század elején bontakozott ki. A kifejtett kősót kockákra vágva, elsősorban vízi úton szállították az ország belsejébe, a belföldi kereslet kielégítése mellett szerény mennyiséget vittek ki Szerbiába, valamint a határ menti osztrák területekre.
A magyar mezőgazdaság termékei már jóval kisebb mértékben kerültek külföldre, elsődleges szerepük a belső piac ellátásában volt. A belföldi forgalom legkeresettebb árucikkének a bor számított. A korszakban a legjobbnak a szerémségi bort tartották, ismertek voltak még a Pozsony, Sopron környéki, valamint a Balaton-vidéki borok, a később jelentőssé váló hegyaljai szőlőművelés viszont még csak ekkortájt vette kezdetét. [megj.: az 1562-ben a tridenti zsinaton egy ebéd alkalmával tállyai borral megkínált IV. Pius pápa elragadtatásában így kiáltott fel: "..patrem sanctum talia vina decent!" (lefordíthatatlan kettős jelentésű szójáték: A pápához ilyen borok illenek - A pápához tállyai borok illenek)] Az állattartás jelentősége Magyarországon mindig is meghaladta az európai átlagot, különösen nagy volt az állatállomány a városok közelében fekvő falvakban. Legkeresettebb az épp ekkortájt tenyészteni kezdett nagy testű szarvasmarha volt, amelyet a század végétől egyre nagyobb számban hajtottak a délnémet városok piacaira is. [megj: A német városokban törvény mondta ki, hogy amikor megérkeznek a magyar gulyák a piacra, akkor a mészárszékekben máshonnan származó húst kimérni tilos, nehogy rossz minőségű kerüljön a kiváló minőségű, és éppen ezért drága szürkemarha-hús közé.] Jóval kisebb távolságra szállították a lakosság mindennapi ellátásához nélkülözhetetlen kenyérgabonát, az országban ugyanis szinte mindenütt termelték, a hegyvidéki erdősségektől frissen elhódított irtásföldeken is. A gabonatermelés hozama - elsősorban a fejlettebb dunántúli területeken - a 14. század elején elérte az elvetett mag három-négyszeresét, azaz maradt felesleg.
A tejjel-mézzel folyó Kánaán érzetét keltették a külföldi utazóban a vadban gazdag erdők, a jóízű halakban bővelkedő folyók. [megj.: a Dunán évente kétszer úsztak fel ívni Európa legnagyobb édesvízi halai, a vizák, melyeknek súlya 5-600 kg között mozog, de elérhette akár az 1500 kg-ot is.] Magyarország népe a Nyugat-Európában gyakorta vendégeskedő éhínséget csak hírből ismerte."
Az Új Képes Történelem könyvsorozat 3. kötete.
III. Béla király bevétele 1185 körül összesen 156 ezer ezüst volt, ezt csak a francia, az angol király, és a bizánci császár érte be.
II. András király vezette a legnagyobb kereszteshadat a Szentföldre (összesen 32 ezer katonát mozgósítottak az európai uralkodók). Magyarország volt az egyetlen államalakulat Kelet-Európában, ami keresztes hadjáratot tudott indítani.
A Magyar Királyság hűbérre kényszerítette államait az Anjou-korban Horvátország, Bosznia, Szerbia, Havasalföld, Moldva, valamint Halics alkották.
I. Lajos legyőzte, és adófizetésre kötelezte a gazdag adriai nagyhatalmat, a Velencei Köztársaságot.
Magyarország a kontinens két uralkodóállama, a Német-római Császárság, és a Bizánci Birodalom között helyezkedett el, ám egyiknek sem sikerült bekebeleznie az évszázadok alatt.
III. Henrik német-római császár egymaga öt hadjáratot vezetett tíz év alatt a Magyar Királyság ellen, ám - Csehország, Morvaország, és Lengyelország meghódoltatásával ellentétben - nem ért el sikereket.
A sor hosszasan folytatható lehetne, de ennyi is elég szerintem.
Szóval? Ennyire hatásos volt talán a szocializmus évtizedei alatti agymosás a "bús ezer évről"?
Az, hogy dinasztikus alapon a magyar trónra kerültek, mivel az Árpád-ház kihalt, nem egyenlő azzal, hogy a lengyelek kiterjesztették, netán "ráerőszakolták" a hatalmukat a Magyar királyságra, ez szőrszálhasogatás.
Dobzse ászló pedig sose volt lengyel király, teljesen felesleges volt ide felhozni...
Egy szóval se írtam hogy Dobzse László lengyel király lett volna, azt írtam hogy cseh király volt, és még a magyar trónt is megszerezte..
De látom az nem számít ha lengyel van a trónunkon, csak az ha magyar van a lengyel trónon, mert azt nagyon kihangsúlyoztad hogy Nagy Lajos lengyel király is volt és hogy archiregnum volt ez a birodalom (ami csak elméletbe volt Nagy Lajos birodalma, gyakorlatban egymástól teljesen független államok voltak)
no mind1, gondoltam hogy úgyse írod azt hogy: Bocs, tényleg voltak lengyel királyaink...
Pl szerintem Dantessel együtt 1 hete várjuk hogy a forint-livre árfolyamot mutasd már be, hisz annyira mondogatod hogy sokkal jobb volt a forint, csak mire alapozva?
Pl
Magyarország a kontinens két uralkodóállama, a Német-római Császárság, és a Bizánci Birodalom között helyezkedett el, ám egyiknek sem sikerült bekebeleznie az évszázadok alatt.
III. Henrik német-római császár egymaga öt hadjáratot vezetett tíz év alatt a Magyar Királyság ellen, ám - Csehország, Morvaország, és Lengyelország meghódoltatásával ellentétben - nem ért el sikereket.
Erre felhoztam neked Halicsot.. Halicsot a magyar királyok már az Árpád-ház óta meg akarták szerezni, évszázadokig sikertelenül, végül Nagy Lajosnak sikerült megszerezni kis időre... Ugyanez a helyzet amit te írtál le, csak Bizánc és NRCS helyére írd be MO-t, MO helyére pedig Halicsot.. Akkor ha mi nagyhatalmak voltunk, Halics is az volt... Persze felhoztad hogy miért keverem ide Halicsot, semmi köze nincs az Anjoukhoz vagy Hunyadihoz.. Halicsot nagy Lajos szerezte meg, és nem volt sokáig a mienk. Nem lehet nagyhatalomról beszélni ha csak 1 uralkodó uralkodása alatt voltunk "nagyhatalmak"
Szerintem egy nagyhatalomnál az értelmiségi réteg erősen megjelenik, hisz ez viszi előre az országot.. Magyarországon kemény 1 egyetem volt, az is megszűnt nem sokkal később..(1923-ban nyitották meg megint..)
I. Lajos legyőzte és adófizetésre ktöelezte a gazdag adriai nagyhatalmat, a Velencei Köztársaságot...
AKko pontosítsunk.. I. Lajos háborút indított az Osztrák Hercegséggel együtt Velence ellen, (4000 magyar katona 1000 osztrák) + velük volt Pádua... Ez nem járt sikerrel...(Velence oszmán segítséget kapott)
Majd még belépett ebbe a szövetségbe Genova, Verona és az aguileiai pátriárka..Na így már legyőzte a szövetség Velencét.. De nem I. Lajos, hanem a szövetség.. És 100 000 arany évi adót fizet.. Na ezt nem fogadta el természetesen a dózse, és végül megint kikapott, de itt már csak 7000 arany adót kellett fizetni évente.(jelentős csökkenés, nem volt olyan szilárd már a szövetség sem ekkor)...
Tehát lényeg: Nem I. Lajos győzte le, hanem egy szövetség amiben I. Lajos is benne volt...Ez kb olyan hogy az I. Világháborúban nem a Román Királyság győzött le minket, hanem az antant, aminekmellékesen tagja volt a Román Királyság is...
"Engem azért érdekelne, hogy a kérdező miért tett fel egy kérdést, ha nem képes elfogadni ellenkező válaszokat..."
- Az, hogy Magyarország a középkorban Európa vezető államai közé tartozott tény, nem én állítom, hanem a történészek, akikre hivatkozom. A kérdés az, hogy miért mennek ennek ellen konokul némelyek.
"Még akkor sem ha kész tényekkel támasztják alá."
- Kész tényekkel ÉN támasztottam alá a mondandómat, már eleve a kérdés szövegében is van csomó, és érdemlegesen nem lettek megcáfolva, legfeljebb elbagatellizálva, eltussolva.
"Még ha Nagy Lajos uralkodása alatt területileg nagy is volt(ami nem teljesen igaz, mivel Nagy Lajos magyar ÉS lengyel király volt, tehát a két ország tulajdonképpen különálló volt, csak perszonálunióban álltak)"
- Attól még ő, a magyar király Európa egyik ura volt.
Horvátország is "csak" perszonálunióban volt Magyarországgal, a magyar királyok ezért viselték - többek között - a "Dalmácia királya" címet (is).
"gazdaságilag századokkal le volt maradva Európa nyugati felétől. És pont emiatt soha nem is volt nagyhatalom, mivel mikor Nyugat Európában már rég gyárak voltak, nálunk még mindig csak céhek..és ez azért jelent valamit..."
- Aha. Csak nem a középkorban.
Ui.: A hosszabb válaszokra később reagálok, mert jelenleg a saját gépemet nem tudom használni, ezért korlátozva vannak a lehetőségeim.
,,Az, hogy Magyarország a középkorban Európa vezető államai közé tartozott tény, nem én állítom, hanem a történészek, akikre hivatkozom. A kérdés az, hogy miért mennek ennek ellen konokul némelyek. "
Nem állítottak semmi ilyesmit, ezt te magyarázod bele.
,,Kész tényekkel ÉN támasztottam alá a mondandómat, már eleve a kérdés szövegében is van csomó, és érdemlegesen nem lettek megcáfolva, legfeljebb elbagatellizálva, eltussolva. "
Mint a forint és a livre árfolyama amit elsunnyogtál. Kész tény, hogy erre nem válaszolsz.
,,Attól még ő, a magyar király Európa egyik ura volt.
Horvátország is "csak" perszonálunióban volt Magyarországgal, a magyar királyok ezért viselték - többek között - a "Dalmácia királya" címet (is). "
Erre nem tudok mit mondani...nem is értem mi ez. Biztos túl analfabéta vagyok.
,,Aha. Csak nem a középkorban"
Nem. De arra sem mondtál természetesen semmit, hogy hány város volt Nyugaton és mennyi volt nálunk?
Mennyi egyetem volt Nyugaton és Itáliában és mennyi nálunk?
Az egyetemeket kikerestem:
Bologna 1088
Oxford 1096
Párizs 1150
Modena 1175
Cambridge-i Egyetem,1208
Salamancai Egyetem, 1222
Padovai Egyetem, 1222
Nápolyi Egyetem, 1224
Sienai Egyetem, 1240
Coimbrai Egyetem, 1285
Madridi Egyetem, 1293
Római Egyetem 1303
Pisai Egyetem, 1343
Prágai Egyetem, 1348
Paviai Egyetem, 1361
Jagelló Egyetem,1364
Bécsi Egyetem 1365
Pécs 1367 de ez rövid időn belül Megszűnt, akárcsak Óbuda, de mindegy, ne azt nézzük mikor szűnt meg.
Tehát ennyi egyetem volt a magyarországi előtt!
Ebből ha jól számolom 8 olasz!
Érdekes, tehát Magyarország a nagyhatalom, de egyetlen egyeteme sincs, míg az olasz városállamokban 8 egyetem jön létre, Angliában 2 egyetem jön létre, Franciaországban egy.
De a spanyoloknál is van kettő.
De hát ügye a szellemi élet az kit érdekel...nem számít, mert a kérdező szerint csak az a nagyhatalom amitől félnek.
Dantes, ahogyan szoktad eddig is, most is csak üresen rizsálsz, mert kifogytál az érvekből.
"Amint már mondtam az a baj, hogy a tudásod rettentően felületes."
- Mondogasd. Attól még nem lesz igaz, hogy sokat mantrázod.
"Ne ilyen dolgokon akadj fel hogy mit foglalt el meg mit nem. Nem minden háború a területszerzésről szól, és nem attól nagyhatalom egy ország, hogy mindent elfoglal vagy félnek tőle. De ezt nem érted meg, éppen azért mert felületes."
- Nem, valóban nem csak a területszerzésen múlik. Ám olybá tűnik, hogy pont te vagy olyan felületes (vagy szándékosan teszed a hülyét), hogy nem fogod fel, hogy ezekben az időkben a Magyar Királyság gazdasági (ahogy a kérdésben látható), politikai (egy sor hűbéres állam; az NRCS és Konstantinápoly folyton kereste a magyar hercegnőt kezét, stb), katonai (ezt is kifejtettem már), kulturális (nem különben részleteztem ezt is) értelemben is Európa vezető államai közé tartozott.
"Minek mutassak neked egy könyvet? Elolvasnád? Nem."
- Eddig te voltál az, aki semmilyen forrást nem fogadott el, még a kérdésben idézettett szöveget is lefitymáltad (mert te jobban tudod, mint az OM), történészek véleményét sem, semmit, de abszolút semmit.
"Egyébként én nem mondtam azt sem, hogy franciák fölényben voltak az angolokkal szemben. Azt mondtam Franciaország nagyhatalom volt"
- Azt is mondtad, hogy Magyarország nem lehetett nagyhatalom, mert volt nála erősebb. Franciaországnál is. Ennyi. Az érved hülyeség, ilyen agyament "kifogásokkal" bármelyik állam nagyhatalmi státuszát semmisé lehet tenni.
"és nem mindig az angolok nyertek a franciákkal szemben
Csak mivel felületes vagy..."
- Megint rizsa. Levegőben lógó mondatok. Konkrétum semmi, csak a fennhéjazó, öntelt stílus, mivel cáfolni nem tudsz, ezen hiányosságodat magabiztosságoddal próbálod kompenzálni.
"Nem, Anglia nagyon is jól járt a gyarmataiból, főleg a cukorból és rumból származó pénzből.
Nem a gyarmattartókon múlt a felbomlás, hanem a gyarmatokon. Egyébként míg a franciákat kirugdosták Vietnámból, addig az angolok létrehozták a Brit Nemzetközösséget, hogy mentsék, ami menthető.
-> Búr háború? Tényleg tök jól jártak vele."
- Nem, nem a búr háborúval. Gondolom, direkt játszod az analfabétát, mert felsoroltam Jamaicát, Hongkongot, Indiát, Egyiptomot, Dél-Afrikát, de semmi gond.:)
Magadat járatod le ezzel a szándékos értetlenséggel.
"Jah. Mint a T-34-es páncéldöntöttségét, vagy a livre aranytartalmát.:) Vicces ezt tőled hallani.
-> Nem tudom mi van a T-34-es pácélzatával de nem is érdekel it akarsz összehablatyolni, mert folyton tereled a témát."
- Nem, nem terelem a témát, csupán felhozom a párhuzamot a korábbi és mostani aranyköpéseidről...
"Erre is válaszoltam, csak úgy tűnik, egyszerre nem tudsz túl sok információt feldolgozni...
Az afrikai országok nem maguk termelik ki a gyémántot, hanem az őket kiszipolyozó magánvállalatok. Magyarországon a magyar király termeltette ki az aranyat, és ez a nagy különbség!
-> Ez megint csak nem ilyen egyszerű, de olyan mindegy úgyse fogod fel."
- Tehát megint lóf@szt se tudsz rá mondani, csak üresen mormogsz valamit nekem hanyagul, félvállról:D
"Nem attól gazdag és virágzó egy ország hogy mennyi aranyat termel."
- Igazad van, ha egy ország a kontinens aranykészletének 80%-át adja, az nem játszik alappilléri szerepet a kontinens gazdaságában...
"Nézd meg hány város volt nálunk ,és mennyi külföldön?"
- Speciel azt tudom, hogy a kérdésben idézett szerzetes Magyarország "számtalan váráról és erődítményéről" ír. Ezeknek száma az 1300-as években már meghaladta a háromszázat.
"Hány egyetem volt nálunk és mennyi máshol?
Hol volt a szellemi élet központja?
Az egyetemeket kikerestem:
Bologna 1088
Oxford 1096
Párizs 1150
Modena 1175
Cambridge-i Egyetem,1208
Salamancai Egyetem, 1222
Padovai Egyetem, 1222
Nápolyi Egyetem, 1224
Sienai Egyetem, 1240
Coimbrai Egyetem, 1285
Madridi Egyetem, 1293
Római Egyetem 1303
Pisai Egyetem, 1343
Prágai Egyetem, 1348
Paviai Egyetem, 1361
Jagelló Egyetem,1364
Bécsi Egyetem 1365
Pécs 1367 de ez rövid időn belül Megszűnt, akárcsak Óbuda, de mindegy, ne azt nézzük mikor szűnt meg.
Tehát ennyi egyetem volt a magyarországi előtt!
Ebből ha jól számolom 8 olasz!
Érdekes, tehát Magyarország a nagyhatalom, de egyetlen egyeteme sincs, míg az olasz városállamokban 8 egyetem jön létre, Angliában 2 egyetem jön létre, Franciaországban egy.
De a spanyoloknál is van kettő."
- Már megint torzítasz és mesterkélten forgatod a szavakat, ugye tudod?
Magyarországon 1367 és 1418 között folyt egyetemi oktatás, csupán egy rövid, 5 éves megszakítással.
Nem azért, mert a Magyar Királyság nem tudott kiállítani egyetemet, hanem mert Itália mindent elszívott.
Ahogyan mutattad, Angliának 2, Franciaországnak 1, Spanyolországnak 2, Magyarországnak 1 (Ha szigorúan vesszük, 2 volt, egymás után).
Miért is voltunk tehát lemaradva?...
Ellenben a Magyar Királyság az európai országok sorában elsőként honosította meg a reneszánsz stílust. A Bibliotheca Corviniana a kor második leghatalmasabb könyvtára volt a Vatikáné után.
Ez most nem jött össze, Dantes. De ne add fel! Kutakodj, javaslom például a selyemhernyó-termesztés vagy az 1 fő/fűszál összevetését, hátha akad valami, amivel "bizonyítani tudod", hogy a magyarok mindig kicsik és másodrangúak voltak! Ne nyugodj bele, amíg nincs valami szaftos!
"Akkor kérlek szépen, világosíts fel, hogyan hívták azt a birodalmat, amit a törökök szétvertek, mert nem Bizánci Birodalomnak, ugyebár.
-> Ne hablatyolj, ezt már kifejtettem. Összekeverted a Dominatust Bizánccal. Ennyi."
- Te hadoválsz. Mondtam, a bizánciak sose hívták magukat bizánciaknak. Szóval, hogy hívták azt a birodalmat, óh, Magister?
"Mellesleg érdekes módon az nem zavar, hogy Görögország nem nagyhatalom, noha effektív - görög nyelv, ortodox hit, részben a kultúra, tudomány, stb - elődje Európa egyik legnagyobb hatalma volt (nem, nem a városállamokról beszélek). Nofene, mégse csak az lehet nagyhatalom, ami meg is tudja őrizni? Persze most bebizonyítod, hogy de Görögország igenis űrhatalom... Mindenki, csak a magyarok voltak mindig kicsik és szürkék.
-> Nem, nem nagyhatalom. Nem is volt az soha. A görög nyelv és kultúra a görög gyarmatosítás, a hellenizmus miatt, valamint Rómának köszönhető, ugyanis Róma előszeretettel másolta a görögöket."
- Nyilván a korabeli haditechnika csúcsát sem ők képviselték. És egészen biztos, hogy véletlenül állították meg a világhódító Perzsiát.
"Törökország nem nagyhatalom. Ha az lenne, rendezni tudta volna ügyét Ciprussal. Nem tudta, ergo nincs elég katonai/politikai ereje hozzá. Így meg, hogy még a saját érdekeit se tudja érvényesíteni, nemhogy más országok dolgaiba beleszólni, eléggé ingatag azon állításod, hogy nagyhatalom lenne.
-> Értem. Az USA sem nagyhatalom mert akkor rendezi tudta volna ügyeit Vietnámmal.
- Elfelejted, hogy az USA-nak nem volt, és ma sincs területi érdekeltsége Vietnámban, ráadásul a vietnámiakat aktívan támogatta két világhatalom, a Szovjetunió, és Kína.
Egyébként érdekes, mikor én hozom fel Napóleont, akkor "hogy jön ez ide?", de ha te beszélsz USA-ról, mikor Töröko.-ról van szó, az teljesen rendben van...:)
De mondtam: ne fojtsd magadba a szót, mondd, Törökország mikor és kire/kikre kényszerítette rá akaratát! Rajta!
(Persze, ha lenne valami, nem kellene ezt harmadszorra is megkérdeznem.)
"Hát, tudod, azért szerintem Hunyadi országa kicsit nagyobb beleszólással bírt Európa ügyeibe, mint ma Törökország.
De mert magyar, nem lehet jó, kizárt, a magyaroknak a génjükbe van kódolva a szolgaság, a kudarc, igaz?
-> Tódítasz.
- Megint nagyon tartalmas, ütős választ adtál. Egyre jobban kapálózásba kezdesz áthajlani:)
"Mindenki az, csak a magyarok voltak mindig szürke plebejusi nép, igaz?..
Saját hülyeségeiddel lehet a legjobban megcáfolni: Londonban félnek a törökök hatalmától? Esetleg Ausztráliában vagy Brazíliában?... Nem.
-> Tódítasz. Nem attól nagyhatalom egy ország hogy félnek tőle."
- Neeem? Nem csak, az igaz. De az egyik alapja ez:D
Szívszorító végignézni ezt a kapálózást, ahogy először kézzel-lábbal akarod bizonyítani, hogy a magyaroktól nem féltek, nem volt katonai tényező, majd utána fordulatot veszel, és "a katonai erő nem számít".:)
"Én pedig szóval soha nem szidtam a magyarokat. De ha nem magasztalom , akkor szidom mi? Hát tudod eléggé egysíkú a logikád."
- Nem, igazad van. Csak dehonesztálod, ahol éred, hogy bemutasd, mekkora felvilágosult kozmopolita vagy.
"A középkorban Anglia nem volt nagyhatalom. I. Erzsébet után lesz az, ő pedig nem a középkorban élt."
-> Megint ügyesen kikerülöd a válasz, a sunyiság nagyon megy.:)
-> Márpedig így volt, arról sem tehetek, hogy azt sem tudod mikor volt a középkor."
- Oké, még mindig kikerülöd a választ, és másról beszélsz, semmi baj.
"Jössz a 4 milliós francia gázsival, ám elfelejted, hogy az már csak néhány évvel Hunyadi Mátyás halála előtt következett be, illetve nem mutattad be a francia pénz értékét, így az állításod ingatag. Korrekt módon cáfolj, ha cáfolsz.
-> Bemutattam. Belinkeltem. Erre te azt mondtad, hogy nem annyit ért a livre. Akkor mennyit? Mond hát meg, mennyit ért egy livre a forinthoz képest, hogy tudjuk melyik uralkodónak volt magasabb a jövedelme reál értéken."
- Te hoztál fel "cáfolatot", akkor legalább lennél precíz.
"Ja hogy ezt nem tudod megtenni?"
- Te dolgod, nehogy már annyira hanyag és felületes legyél, hogy nem elég, hogy a kérdések elolvasásakor, megválaszolásakor pontatlankodsz, de még cáfolni is helyetted kelljen nekem...
"Esküszöm, egy tacskó előbb megérti a fentieket, és nem keveri össze (sokadjára!) az aranytartalmat a súllyal... De pláne nem, miután szájbarágósan elmagyarázom.
Az arcod az nagy, csak éppen ész nincs mögötte.
-> A személyeskedéstől nem lesz igazad.'
- Nézd, aki sokadjára se fogja fel, hogy a súly nem egyenlő az aranytartalommal, és még ő röhög...
Nehogy még elnézést kérjek... Kicsit gáz.
"Netán te vagy felhatalmazva a "nagyhatalom" szó definíciójára is? Ki által, az OM? Á, az nem lehet, mert annak állításait rendre felülbírálod. Akkor ki által? Önmagaddal? Az úgy már meggyőző...
Nem volt nagyhatalom. Mindegy, hogy milyen okból. (ez kb. már a 10. ok, amit felhozol, majd pedig összedőlt, de valamit akkor is kitalálsz, hogy miért nem lehetett az...)
-> Nem én találtam ki a fogalmat. A nagyhatalom nem azt jelenti hogy félnek tőle. Az csak a te fejedben van. Itt leragadtál."
- Nem, a nagyhatalom az, amelyik állam vezető szerepet játszik az adott földrész politikai, kulturális, gazdasági életében, és katonai erejével rá tudja kényszeríteni akaratát a kisebb államokra.
Hogy te belehazudsz egy hülyeséget a számba, attól nem lesz igazad, legfeljebb bizonyítod gerinctelenségedet, és hogy más módszered nincs.
"tudod, ha olyan lusta, trehány, hanyag, felületes vagy, hogy utána sem nézel a referenciának, amit megadok, majd engem vádolsz hazugsággal saját hülyeségedből kifolyólag, arra nem lehet mit mondani, kolléga.
-> Mikor is adtad meg például hogy mennyit ér egy livre a forinthoz képest? Mert állításod szerint a livre kevesebbet ért!"
- Ezt te magad bizonyítottad. ("Névleges tisztaság, gyorsan csökkenő aranytartalom", nem emlékszel?:)
Ellenben a magyar forint aranytartalma csaknem 100%-os, minősége 23,5 karát volt, és évszázadokig értékálló. Ha szerinted a francia bevétel többet ért, akkor nosza, mutasd meg, mennyi volt a franciák bevétele a magyarokéhoz képest, lepj meg.
Szóval több sebből is vérzik a dolog. 1) Elfelejted, hogy ekkor Hunyadi Mátyás már 23 éve uralkodott, 2) nem mutattad be a francia pénz értékét.
"Mondj egy csatát, ahol a törökök minden fegyverforgató erőt bevetettek... Ezt a kukacoskodást, hogy valahogy beleerőszakold az igazadat...
A fősereg attól fősereg, hogy abban van egybegyűjtve az ütőerő.
-> Természetesen egy ilyen sem volt. Ez a lényeg. Hogy egy hadjárat nem egyenlő az összes bevethető katonával."
- Az, hogy "elméletileg" mennyi katonát tudnak bevetni, lényegtelen, ha a gyakorlatban az soha sem lesz/volt úgy.
A magyarok sem gyűjtöttek egybe mindenkit Mohácsnál...
"Az egész vegyesházi királyok korára jellemző volt ez, I. Róbertnél bontakozott ki, és Hunyadi Mátyás halála után ment át süllyedőbe.
Ezalatt Magyarország Európa vezető politikai és katonai hatalmai közé tartozott, tetszik neked, vagy sem.
-> Ez nem arról szól hogy nekem tetszik-e vagy sem.
De te semmivel nem bizonyítod az állításodat, csak személyeskedsz, és olyan dolgokat hozol fel amiket nem bizonyítasz."
- Érdekes, mert nekem ebből a "válaszból" épp úgy tűnik, hogy Te vagy az, aki nem tud mit mondani...
"Nézzük Dalmáciát. A magyar korona rövidebb-hosszabb szünetekkel 1409-ig birtokolta. Havasalföld, Moldva? Gondolom, ezeknek függőségi viszonyát nem kell részleteznem, kezdve a XIII. századtól betelepített csángóktól egészen Hunyadi Mátyásig magyar befolyás alatti terület. Horvátország, Szlavónia? Gondolom, ezt sem kell részleteznem, mikortól és meddig.
Észak-Bosznia? Szintén Mátyásig megmaradt.
-> Ez így megint nem pontos. A Havasalföldi fejedelem például rendszeresen bújt ki a hűbér alól, majd tért vissza ismét."
- A mondandóm tartalmán lényegi változtatást ez nem eszközöl. Kötözködés.
"Zsigmondot kortársai és az utókor is amiatt bírálta, mert nem tudja megtartani Lajos hódításait."
- Melyik hódítását? A lengyel királyi cím nem volt "átvehető", Nápoly már életében elveszett.
A Balkánon valóban voltak veszteségek, de Hunyadi Mátyás ismét kiterjesztette a magyar befolyást.
"Továbbá, Albert, Ulászló és V. László alatt erősen hanyatlott az ország."
- Így van. Mindig vannak rossz uralkodók, ettől még a periódus összességében jó. Ők hárman összesen csupán 10 évet uralkodtak!
Anjou Lajos egymaga 40 évet. Luxemburgi Zsigmond 50 évet. Hunyadi Mátyás 32 évet. Összesen 112 évig!
"Akkor ezt kérlek igazold. Hol beszéltek franciául, Hispániában? Nem hiszem. Itáliában? Még úgy se. Anglia? Na, az igaz. Például a normann uralom alatt a hivatalos nyelv a francia volt ott, de nem önkéntesen.
NRCS? Megint csak kételkedek, hogy franciául beszéltek volna az udvarban.
Igen, nyilván sok uralkodó beszélt franciául (magyarok is), de én azt szeretném látni, hogy a középkorban a francia nyelv volt a hivatalos/félhivatalos a fentebb felsorolt királyi udvarokban. Így, kereken. Köszönöm.
-> Én nem a középkorról beszéltem. De nem baj."
- Márpedig én most a középkorról beszélek. Szóval baj.
folyt.:
"Nem, nem vesztek el, sőt, mondok jobbat, már születése előtt is a magyar koronához tartoztak a vazallus államok.
Anjou Lajos nápolyi hódítása elveszett, de már életében. Lengyelország pedig nem hódítás volt, hanem egy királyi cím, ami haláláig volt érvényben.
De az én tudásom nulla...
-> Igen. Balkán? Már életében kivonja Vidinből a csapatait..."
- Vidinből. És a többi?
"Akkor talán olvasd vissza, mert nem ezt írtam. Ilyen analfabetizmussal csodálkozom, hogy tetted le(?) az érettségit egyáltalán.
-> Hát végülis csak 90% fölötti lett...és történésznek tanulok, igazad van analfabéta vagyok főleg a történelemhez."
- Messziről jött ember azt mond, amit akar:)
"Egy szóval nem mondtam, hogy Mohács nem volt katasztrófa. Ott veszítettük el minden hatalmunkat végleg. Ez nem befolyásolja az előző győztes háborúkat és nagyhatalmi státuszt.
-> Áh nem...nem befolyásolja."
- Nem, nem befolyásolja. Hunyadi már nem is élt akkor...
"Ezt megint honnan szedted? A török szultán például a déli végvárrendszer megépülése után békét kötött, és folyamatosan meg-meghosszabbítgatta azt.
-> Az Oszmánok mintha nem csak velünk háborúztak volna...de én honnan tudjam? Analfabéta vagyok. Nem is értem hogy tettem le az érettségit."
- Mert Hunyadi pedig csak a törökökkel volt rosszban, ugye?:)
Te nem hülye vagy. Te valójában nagyon is okos vagy. Épp ez a veszélyes, mert a kevésbé jártas személyekkel el tudsz hitetni bármi hülyeséget félinformációkkal és csúsztatásokkal.
Csak most az emberedre akadtál...
"Az NRCS-vel szemben az a nagy szó, hogy megvédtük magunkat a bekebelezéstől az Árpád-korban, ami a cseheknek, lengyeleknek nem sikerült.
-> Hogy mi van? A cseh király választófejedelem volt. Lengyelországgal semmit sem csinált a Német-Római Császárság."
- Itt speciel a lengyel fejedelem 1033-as, és a cseh király 1035-ös behódoltatásáról beszéltem. A Magyar Királyságot két német-római császár 1027-től 1052-ig összesen 6 hadjárat vezetésével sem tudta megszerezni.
Sőt, 1027-ben a visszavágó I. István magyar hadai elfoglalták Bécset, és környékét, és meg is tartották!
"Az, hogy Magyarország a középkorban Európa vezető államai közé tartozott tény, nem én állítom, hanem a történészek, akikre hivatkozom. A kérdés az, hogy miért mennek ennek ellen konokul némelyek.
-> Nem állítottak semmi ilyesmit, ezt te magyarázod bele."
- Na, ez a legjobb. Ha valami kemény dióval állsz szembe, akkor meg egyszerűen elhazudod.
Ugyanezt csináltad már korábban is az 1944-es magyar hadiiparral kapcsolatban: Kérted, hogy mutassak történészi véleményt arról, hogy jó teljesítménye volt, mire én haladéktalanul mutattam, amit meg nem fogadtál el, hanem "besértődtél". Milyen csodás vitakultúra...
És nemkülönben nem fogadtad el ott sem azt a tényt például, hogy Magyarország '44-ben fő hadszíntér volt, noha az idézett történész ezt csak kb. 5x írja le a könyvében.
Látod, te vagy az, aki soha semmit nem fogad el a szakvéleményeket. Aki folyton beég, aki öntelt, nagyképű, de mégis mindig pofára esik.
És most intézd el az egészet csak annyival, hogy "terelek", meg hogy "személyeskedek", ahogyan szoktad:)...
"Kész tényekkel ÉN támasztottam alá a mondandómat, már eleve a kérdés szövegében is van csomó, és érdemlegesen nem lettek megcáfolva, legfeljebb elbagatellizálva, eltussolva.
-> Mint a forint és a livre árfolyama amit elsunnyogtál."
- Nem, hanem mint az ország bősége, gazdagsága, katonai sikerei, politikai tekintélye, kulturális eredményei, stb.
"Attól még ő, a magyar király Európa egyik ura volt.
Horvátország is "csak" perszonálunióban volt Magyarországgal, a magyar királyok ezért viselték - többek között - a "Dalmácia királya" címet (is).
-> Erre nem tudok mit mondani...nem is értem mi ez. Biztos túl analfabéta vagyok."
- Más tippem nekem sincs. De átfogalmazom a kedvedért: attól még, hogy nem egyesítették a királyságokat, még a magyar király uralma alá estek. Horvátország sem lett egyesítve Magyarországgal.
bumbi02
"Az, hogy dinasztikus alapon a magyar trónra kerültek, mivel az Árpád-ház kihalt, nem egyenlő azzal, hogy a lengyelek kiterjesztették, netán "ráerőszakolták" a hatalmukat a Magyar királyságra, ez szőrszálhasogatás.
Dobzse ászló pedig sose volt lengyel király, teljesen felesleges volt ide felhozni...
-> Egy szóval se írtam hogy Dobzse László lengyel király lett volna, azt írtam hogy cseh király volt, és még a magyar trónt is megszerezte.."
1) Felhoztad Vencelt.
Ő előbb(!) volt magyar király, és csak utána lett cseh, majd utána lengyel. (mellesleg csak 1-1 évre)
Kiterjesztette a lengyel király a hatalmát a Magyar Királyságra? Nem, mivel akkor még lengyel király sem volt.
(Az már más kérdés, hogy emellett csak néhány évig volt itt.)
2) Felhoztad I. Ulászlót.
Ám kifelejtesz néhány apró részletet:
Őt a magyar rendek hívták(!) be, hogy ne a 12 hetes V. László uralkodjon. (És ekképpen csak ellenkirály volt, ráadásul csak 4 évig.)
3) Felhoztad Dobzse Lászlót, aki sohasem volt lengyel király, tehát itt lényegtelen a szerepe.
4) Felhoztad fiát, II. Lajost, aki szintén sohasem volt lengyel király, megint csak nem ide tartozik.
Kiterjesztették a lengyel királyok a hatalmukat Magyarországra? Nem. Ellenérved megcáfolva.
Hasonlíthatóak a fenti személyek Anjou Lajoshoz, vagy Báthory Istvánéhoz? Na ugye...
"De látom az nem számít ha lengyel van a trónunkon, csak az ha magyar van a lengyel trónon"
- Nem a vérről, származásról beszéltem, hanem a Lengyel Királyságról - ne keverd a kettőt.
Kettő: vér szerint az Árpád-ház tagjaiban is ezerféle nemzet keveredett.
"mert azt nagyon kihangsúlyoztad hogy Nagy Lajos lengyel király is volt"
- Anjou Lajos magyar voltáról csak ennyit:
Megtanult magyarul (már apja is) - és nem, ez egyáltalán nem evidens, hiszen nem egy király volt, aki nem beszélt a királysága nyelvén (és nem csak a mi történelmünkben)!
Vérében Árpádé is ott folyt. Magyarországon született és halt meg.
Példaképe Szent László volt, a magyar lovagkirály.
Megíratta saját maga számára a Képes Krónikát, a magyar nemzet történelmét - azaz büszke volt származására, érdekelte a magyarság története, tudni akart mindent.
A lengyelek is "Magyar Lajosnak" nevezték.
Ennyit tehát az identitásáról.
"és hogy archiregnum volt ez a birodalom (ami csak elméletbe volt Nagy Lajos birodalma, gyakorlatban egymástól teljesen független államok voltak)"
- Nem, ez gyakorlatban is Anjou Lajos birodalma volt. Minden katonájával, vagyonával, gazdasági erejével, minden várával és minden egyébbel Lajos bírt.
Azaz az egész birodalom Anjou Lajos hatalmát képezte, együtt. (Ki másét?...)
Mellesleg áruld el nekem, ha az angol királynak nagyobb volt a tekintélye - szerinted -, akkor miért Anjou Lajos birodalmát nevezték a kortársak Főkirályságnak, és nem az angol királyét?...
Ha Magyarország olyan másodrangú volt, hogy lehet az, hogy nem a hatalmas német egyházi szervezet alá tartozott, hanem saját, önálló magyar egyházzal (esztergomi érsekség)?
Miért van az, hogy csak a magyar királynak engedélyezte a pápa, hogy saját maga döntsön az egyházi tisztségviselők kinevezéséről?
"no mind1, gondoltam hogy úgyse írod azt hogy: Bocs, tényleg voltak lengyel királyaink..."
- A gond ott van, hogy én azt állítottam, hogy a Lengyel Királyság nem terjesztette ki a hatalmát ránk, míg fordítva ez többször is megtörtént.
Azt is direkt melléírtam, hogy igen, volt olyan királyunk, aki származásilag lengyel volt, pont a félreértések elkerülésére.
Csakhát a figyelmesség.
"Magyarország a kontinens két uralkodóállama, a Német-római Császárság, és a Bizánci Birodalom között helyezkedett el, ám egyiknek sem sikerült bekebeleznie az évszázadok alatt.
III. Henrik német-római császár egymaga öt hadjáratot vezetett tíz év alatt a Magyar Királyság ellen, ám - Csehország, Morvaország, és Lengyelország meghódoltatásával ellentétben - nem ért el sikereket.
-> Erre felhoztam neked Halicsot.. Halicsot a magyar királyok már az Árpád-ház óta meg akarták szerezni, évszázadokig sikertelenül, végül Nagy Lajosnak sikerült megszerezni kis időre... Ugyanez a helyzet amit te írtál le, csak Bizánc és NRCS helyére írd be MO-t, MO helyére pedig Halicsot.."
- Ez több helyen is hibás.
1) Magyarország kétszer is meghódította Halicsot már Anjou Lajos előtt is, 1188-ben, majd 1213-ban. Az állításod tehát már itt nem fedi a valóságot.
2) Azért is hibás ide felhozni Halicsot, mert a katonai siker csak egy(!) pont volt a sok közül, amit Magyarországra felhoztam. Amik így, mind együttesen Halicsról nem mondhatóak el.
"Szerintem egy nagyhatalomnál az értelmiségi réteg erősen megjelenik, hisz ez viszi előre az országot.. Magyarországon kemény 1 egyetem volt, az is megszűnt nem sokkal később.."
- Erre már válaszoltam Dantes-nél.
"Tehát lényeg: Nem I. Lajos győzte le, hanem egy szövetség amiben I. Lajos is benne volt..."
- Pontosítsunk még ezen is!
1350-ben Velence, Aragóniával és Konstantinápollyal szövetségben rátámadt Genovára, ahol bár Velence került ki győztesen, nem volt igazi eredmény.
1352-ben az egyesített velencei-aragóniai flotta megtámadta Genovát, akit az oszmánok segítettek. Az összecsapás kimenetele végül döntetlen lett.
1953-ban, mivel Lajos máshol hadakozott, ezért nem adott segítséget, az egyedül marad Genova súlyos vereséget szenvedett Velencétől.
Genova nem nyugodott bele, Milánóval szövetkezett, mire Velence szinte egész Itáliát felbujtotta Genova ellen.
A döntő összecsapás 1355-ben volt, ahol Genova végül nyert.
Csak hogy tisztában legyünk a viszonyokkal, és ne tűnjön úgy, mintha Velence a fél világgal szállt volna szembe, egymaga a vártán... Mert ez speciel inkább Genovára volt igaz.
A pénzzel kapcsolatban:
Maga a Velencei köztársaság ajánlott fel 40 ezer dukátot Anjou Lajosnak, ha az örökre lemond Záráról és még húszezret ha egész Dalmáciáról.
Lajos nemet mondott, sereggel indult Zára ellen (1346), mire a velenceiek gyorsan százezerre javították korábbi ígéretüket, de a háború elkerülhetetlen volt. Végül a velenceiek visszaszorították a magyar hadakat, majd 8 é fegyverszünet következett.
Anjou Lajos 1356-ban két fronton is megtámadta a köztársaságot. A Dalmáciában és Itáliában felsorakozó seregek létszámát tekintve a dózse igyekezett békét kötni a királlyal. De Lajos nem fogadta a velencei követeket. Lajos a Terra Fermán dúló harcokat vezette, és már megjelenésekor elesett Treviso környéke. Hamarosan Padova is magyar kézre került. Ugyan Treviso mindvégig kitartott, a pápa nyomására öt hónapos békét kötött a két hatalom. Ezalatt a velencei és magyar követek egymást váltva igyekeztek megállapodni. 1357-re végül elfogyott Lajos türelme, ugyanis Velence ugyan egész Dalmáciát átengedte volna, de nem volt hajlandó lemondani Záráról és Nonáról, valamint a százezer dukátos hadikárpótlásból is csak negyvenezret tartott jogosnak.
A nyári hadjárat során Lajos hadai sorra foglalták el a dalmát városokat. Először Trau, majd Spalato és Nona is magyar kézre került, majd Zárát is elfoglalták.
1358-ban Velence kénytelen volt elfogadni a Magyarország diktálta békefeltételeket. Ezek alapján Velence átengedte egész Dalmáciát és a szigetvilágot, és a dózse lemondott Dalmácia és Horvátország hercege címéről. Cserébe Lajos kivonult a Terra Fermáról, és biztosította Velence kereskedelmi jogait Dalmáciában.
A te általad elbeszélt események - ha jól sejtem - később, az 1378-81-es évben történtek.
Amelykor a Aquileia-Magyarország szövetség győzte le Velencét (a Genova-Padova szövetség vereséget szenvedett).
"Ez kb olyan hogy az I. Világháborúban nem a Román Királyság győzött le minket, hanem az antant, aminekmellékesen tagja volt a Román Királyság is..."
- Igen, mondhatjuk azt is, hogy nem a törökök győztek le minket (hiszen az oszmán birodalom rengeteg népet mozgósított, és nem mellesleg a janicsárság nem is törökökből állt), és a tatárok sem (hiszen Dzsingisz-kán birodalma megint csak ezernyi népet tömörített magába), sőt, az oroszok sem győztek le minket, (hiszen a Szovjetunió ismét csak megannyi népet tömörített egybe), igaz?
Végül is igen, így pontosabb minden.
,,Már megint torzítasz és mesterkélten forgatod a szavakat, ugye tudod?
Magyarországon 1367 és 1418 között folyt egyetemi oktatás, csupán egy rövid, 5 éves megszakítással.
Nem azért, mert a Magyar Királyság nem tudott kiállítani egyetemet, hanem mert Itália mindent elszívott.
Ahogyan mutattad, Angliának 2, Franciaországnak 1, Spanyolországnak 2, Magyarországnak 1 (Ha szigorúan vesszük, 2 volt, egymás után).
Miért is voltunk tehát lemaradva?..."
Most komolyan, tényleg nem érti? Egyszerűen ez borzasztó.
,,gyhatalom egy ország, hogy mindent elfoglal vagy félnek tőle. De ezt nem érted meg, éppen azért mert felületes."
- Nem, valóban nem csak a területszerzésen múlik. Ám olybá tűnik, hogy pont te vagy olyan felületes (vagy szándékosan teszed a hülyét), hogy nem fogod fel, hogy ezekben az időkben a Magyar Királyság gazdasági (ahogy a kérdésben látható), politikai (egy sor hűbéres állam; az NRCS és Konstantinápoly folyton kereste a magyar hercegnőt kezét, stb), katonai (ezt is kifejtettem már), kulturális (nem különben részleteztem ezt is) értelemben is Európa vezető államai közé tartozott.
"
Gazdasági kérdésekben Nem volt Magyarország vezető hatalom. A kibányászott nemesfémek aránya önmagában nem számít.
Manapság sem az számít, hogy egy országban mennyi nemesfémet, vagy akármilyen más természeti kincset bányásznak, hanem az adott ország bevételei!
Márpedig Magyarország a legmagasabb bevételeit Mátyás alatt érte el, egy pár éves időszakra, ám halála után és uralkodása előtt is, ez az összeg radikálisan kisebb volt!
Zsigmond uralkodása alatt-ha emlékezetem nem csal- 500 ezerre volt tehető az ország bevétele, ami nem túl jelentős. Zsigmond után, Mátyásig erősen csökkent.
Katonai kérdéseben sem mondható nagyhatalomnak, ugyanis voltak államok amik jóval nagyobb katonai erővel rendelkeztek.
Kulturális értelmemben: Igen, azért volt nálunk nulla egyetem, míg Nyugat-Európában már sok egyetem állt ekkor.
,,Eddig te voltál az, aki semmilyen forrást nem fogadott el, még a kérdésben idézettett szöveget is lefitymáltad (mert te jobban tudod, mint az OM), történészek véleményét sem, semmit, de abszolút semmit. "
Ez nem így történt. Én azt nem fogadom el amit te zagyválsz.
Anglia és Franciaország...fogalmam sincs már mit hordasz össze, őszintén szólva elvesztettem a fonalat, annyira zavaros amiket mondasz.
Csak tudnám most min erősködsz, vagy mit akarsz mondani, hogy Franciaország nem számít nagyhatalomnak? Vagy micsodát?
Nem tudom mi van a T-34-essel továbbra sem, azt sem tudom milyen aranyköpésem volt, de tényleg marhára releváns ebben a témában...
Az aranytermelés: hiába magyarázom neked, hogy a nemesfém termelés önmagában nem jelent semmit.
Nem fogod fel, mert képtelen vagy mélyére látni a dolgoknak.
Hiába mondtam azt is, hogy egy ország fejlettségét az (is) mutatja, hogy mennyi és mekkora városai vannak. Ebben a tekintetben is jócskán lemaradtunk. De téged fogadjunk hogy ez nem érdekel.
Mintahogy az sem, hogy igazán gazdagnak az olasz kereskedő államok számítottak például. Vagy a Hanza-szövetség.
Pedig nem bányásztak aranyat. Sem ezüstöt. Kereskedtek, és a kereskedés hoz igazi hasznot, nem a bányászat. De ezt te nem fogod fel, és ismét azt fogod mondani, hogy ez így van, felületes vagyok meg analfabéta, és csakis és kizárólag a bányászat számít.
,,Speciel azt tudom, hogy a kérdésben idézett szerzetes Magyarország "számtalan váráról és erődítményéről" ír. Ezeknek száma az 1300-as években már meghaladta a háromszázat. "
A vár és erődítmény nem város.
,,Ellenben a Magyar Királyság az európai országok sorában elsőként honosította meg a reneszánsz stílust. A Bibliotheca Corviniana a kor második leghatalmasabb könyvtára volt a Vatikáné után. "
Hát ez elég nagy marhaság, mert a reneszánsz Firenzéből indult...
,,Ez most nem jött össze, Dantes. De ne add fel! Kutakodj, javaslom például a selyemhernyó-termesztés vagy az 1 fő/fűszál összevetését, hátha akad valami, amivel "bizonyítani tudod", hogy a magyarok mindig kicsik és másodrangúak voltak! Ne nyugodj bele, amíg nincs valami szaftos! "
Semmi ilyesmit nem mondtam ,hogy másodrangúak voltunk. Gratulálok, szerintem ha hazudsz is, attól egyből igazad lesz
Bizáncot nagyon unom. Összekeverted. A Dominatus az nem Bizánc. Kész. Fejezd már be.
,,Nyilván a korabeli haditechnika csúcsát sem ők képviselték. És egészen biztos, hogy véletlenül állították meg a világhódító Perzsiát. "
Perzsia bukása majd Nagy Sándornak köszönhető. Xerxész bukása-ha erre gondolsz- pedig az egyesült görög hajóhadnak köszönhető. Ami után a görög államok gyorsan egymásnak estek. Tudod, Spárta-Athén ellentéte...
,,Hát, tudod, azért szerintem Hunyadi országa kicsit nagyobb beleszólással bírt Európa ügyeibe, mint ma Törökország.
De mert magyar, nem lehet jó, kizárt, a magyaroknak a génjükbe van kódolva a szolgaság, a kudarc, igaz?
-> Tódítasz.
- Megint nagyon tartalmas, ütős választ adtál. Egyre jobban kapálózásba kezdesz áthajlani:) "
Mert a butaságra nem lehet mit mondani. Senki nem mondta, hogy a magyarok génjeiben van a szolgaság.
,,Nézd, aki sokadjára se fogja fel, hogy a súly nem egyenlő az aranytartalommal, és még ő röhög...
Nehogy még elnézést kérjek... Kicsit gáz.
"
Én felfogtam, te hazudsz és állítasz be úgy mintha nem érteném. Sunyi szemét dolog.
És persze továbbra sem árulod el a hogy hány livre ért 1 forintot...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!