Miért él még ma is sokakban az a tévhit, hogy a középkori Magyar Királyság egy másodrangú, szürke középhatalom volt?

"Már megint torzítasz és mesterkélten forgatod a szavakat, ugye tudod?

Magyarországon 1367 és 1418 között folyt egyetemi oktatás, csupán egy rövid, 5 éves megszakítással.

Nem azért, mert a Magyar Királyság nem tudott kiállítani egyetemet, hanem mert Itália mindent elszívott.

Ahogyan mutattad, Angliának 2, Franciaországnak 1, Spanyolországnak 2, Magyarországnak 1 (Ha szigorúan vesszük, 2 volt, egymás után).

Miért is voltunk tehát lemaradva?...

-> Most komolyan, tényleg nem érti? Egyszerűen ez borzasztó."

- Komolyan. Sőt, emlékeztem rá, és utánaolvastam, hogy Hunyadi korában pedig Pozsonyon üzemelt egyetem, egészen az 1490-es haláláig.

-> Aha. Tehát akkor csak hogy értsem. Nem voltunk lemaradva egyetemek terén, igaz nálunk még egy se volt, amikor az olasz államokban 8, angoloknál kettő, Párizsban egy és még sorolhatnám.”

- Igen, előbb voltak Franciaországban, Angliában egyetemek. Ezt senki nem is vitatja. A szóban forgó királyok azonban FELZÁRKÓZTAK az európai nagyhatalmak közé. Remélem, tudsz szöveget értelmezni.

„Az nem lemaradás hogy máshol volt egyetem nálunk meg nem.”

- Nem, ez csupán puszta hazugság…

„Értem én...(azaz nem, nem értem)”

- Dehogy nem érted, csak adod a hülyét…

„Igaz Pozsony,...tehát az nem lemaradás, hogy létesült egyetem, ami aztán pár év múlva megszűnt, igaz Nyugaton sokkal régebb óta voltak és sokkal több egyetem, és meg se szűntek...de ez nem lemaradás.”

- Öreg. Mi most az Anjou Lajos uralkodásától számítva Hunyadi Mátyás haláláig tartó időszakról beszélünk. Azaz 1342-1490. Magyarországon pedig 1367-1490 között EGYETEMI OKTATÁS FOLYT. Pár év múlva bezárt Pozsony, jah. Hunyadi Mátyás egész uralkodását végigkísérte…

Az illető királyok tehát nem különböztek a többi európai nagyhatalomtól! Mit értetlenkedsz még mindig szándékosan??

,,De, az volt. Pont azért, mert agrárország volt, mert dúskált a természeti kincsekben, vadakban, halakban, vágóállatokban, szőlőkben, gyümölcsösökben, és a legfontosabban, a bőséges gabonában, amiken a kortársak csak ámultak - ahogyan azt prezentáltam.

Például a szürkemarhából csak a délnémet piacokra évi 100.000 példányt hajtottak ki az 1600-as évekre. És emellett még mentek Itáliába, és messzebbre is.

-> Vadat halat s mi jó falat"...Aha.

1600-as évekre? Hű de nagyon releváns...csak épp nem középkor, csak épp akkor végképp nem volt nagyhatalom, csak épp három részre szakadt az ország...tényleg ide illik hogy mi volt az 1600-as években!”

- Te tényleg csak játszod a hülyét. Ha talán értelmezni tudnád a szöveget: „az 1600-as évekRE”, azaz korábban is hajtották ki a szürkemarhákat Európába, nem akkor kezdődött el ez az egész! Ennyire autista nem lehet senki, te szándékosan teszed a fejedet.

„Igen ez is bizonyítja hogy micsoda nagyhatalom voltunk, a sok szarvasmarhával...igen az agrár ágazat számít, nem is az időközben megalakuló manufaktúrák...nem ám!”

- Igazad van. Enni nem kell…

„Míg nálunk ügye még a sokáig acéhek...egyébként itt jegyezném meg a céhek meghonosítása Nagy Lajos nevéhez köthető, ugyanis céhek tekintetében is levoltunk maradva Nyugathoz képest...d ez sem érdekes.Kötözködés, apróság, nem igaz?”

- Nem, ez (például a céhek meghonosítása) kiválóan szemlélteti, hogy az Anjou-ház felzárkóztatta a Magyar Királyságot Európa nagyhatalmai közé.

Az, hogy később az iparosodás korában lehagytak minket, a tárgyalt királyok időszakát tekintve irreleváns.

,,A 15. században egy átlagos, 3-5 tagú magyar parasztcsalád létminimuma 18-24 af-nak felelt meg évente. Nyugat-Európa nagyobb népsűrűségű és mezőgazdaságilag rosszabb adottságú területein másfél-kétszeres volt az élelmiszerek ára, így a létminimum jóval nagyobb összegre tehető.

Egy személy, ha nem kapott természetbeni ellátást (szállás, étkezés), nálunk kb. évi 8-12 af-nak megfelelő összegből tudott nagyon szűkösen megélni, Nyugat-Európában 15-20 af számolható egy személyre.

-> Ezt ki írta, hol írta?”

- Esetleg mondjuk ha használnád a guglit.

[link]

„Az "elmaradott agrár" Magyarországon tehát, amint olvasható, sokkal jobb volt az életszínvonal, olcsóbb volt a mindennapi élet a Nyugathoz képest. Nem, nem is sokkal, csak úgy 2-2,5x volt olcsóbb minden...

Aha. Most is olcsóbb sok minden. Ja, meg a bérek is alacsonyabbak. De mindegy...nagyhatalom vagyunk mert itt sok dolog olcsóbb! Bravo, ez aztán a logika!”

- Nem, az a logika, hogy Magyarországon sokkal könnyebb volt megélni, mint Franciaországban, magasabb volt az életszínvonal. De sejtettem, hogy ezt is kiforgatod, és nem fogadod el. Soha az életben nem fogadnád el, hogy a magyarok valamiben jobbak voltak a többieknél.

„Ez az ami számít!”

- Nem, részleteztem, hogy Magyarország katonai, politikai, gazdasági, kulturális értelemben is Európa vezető országai közé tartozott, amire felsorakoztattam egy rakás érvet – hogy te gerinctelenül, aljas módon úgy állítod be, mintha nem mondtam volna semmit, az téged minősít.

„Nem ám a városok száma.”

- Nem, hanem például a váraké. Románia lakossága 2x-ese Magyarországénak. Gazdagabb, fejlettebb, színvonalasabb?...

Egyébként egy korabeli olasz mondás szerint: „Egész Európa három legszebb városa: a vízen épült Velence, a hegyen álló Buda, és a síkságon fekvő Firenze.”

De csak mert nem volt nagy a tekintélyünk, meg mert kulturálisan le voltunk maradva…

(Az idézet a már említett könyvből származik.)

„Nem ám egyetemek.”

- Amikben mindhárom uralkodó behozta a lemaradást.

„Nem ám az ipar helyzete és fejlettségi szintje.”

- A középkorban…

Esetleg az autógyártást nem akarod összevetni?

„Ezek csak kötözködések, apróságok. Foglalkozni sem kell velük.”

- Válaszoltam rájuk, nem is egyszer. Hogy te nem fogadod el a választ (persze, hiszen soha semmire nem teszed, mert azzal elismernéd, hogy nincs igazad), az a te bajod.

,,Tehát a francia bevétel mindenféle szempontból alulmarad a magyar aranyforinthoz képest. És Magyarország bősége vitathatatlan.

-> Sőt, már alul is marad Franciaország! Ez igen! Így, puff neki tényként!”

1) Az ezüst vagy az arany ér többet szerinted?

2) A meglévő pénzükből is kevesebb dolgot vásárolhattak, mint Magyarországon -> reálérték kisebb, hiszen az árak magasabbak.

„Ja, hogy bizonyítékot nem szeretnél mutatni?”

- Ja, hogy teszed az debilt, mintha nem mutattam volna? Hidegen hagy, sosem a becsületességedről és korrektségedről voltál híres.

„Elégedjünk meg annyival ,hogy te ezt így kijelented.”

- Nem, komám, egyelőre ÉN vagyok az, aki hozza fel az egyre újabb forrásokat, mire te csak annyit mondasz „ez hülyeség… nem… téves… nem így volt…” stb.

Mert a te szavad olyan, mint a farizeusoké. A szavad TEKINTÉLY.:)

,,Bizonyára nem csak a levegőbe mondod, és esetleg táblázatokkal, adatokkal és leellenőrizhető forrásokkal is alá tudod támasztani, hogy Magyarországnál "sokkal erősebbek voltak" a többi európai nagyhatalmak.

Mert tudod... létszámban az 1941-es Vörös Hadsereg is felülmúlta a Wehrmachtot, mégis tönkreverték őket.

-> Oszmán birodalom a kor legerősebb katonai hatalma volt. Még egy össz-európai sereg sem bírt velük.

A szpáhik, a janicsárok, a remek tüzérség, ilyet Európában senki nem tudott felmutatni hosszú ideig.”

- Értem. Ezek szerint senki nem volt európai nagyhatalom az oszmánok mellett – hiszen mindegyiküknél erősebbek voltak ők. Sem a franciák, sem az angolok, sem a németek, senki.

(Halkan jegyzem meg, hogy összeurópai haderő nem indult a törökök ellen, mindenki – már aki tette – csak egy-egy kisebb kontingenst küldött, nem egy teljes összeurópai haderőt.

A remek tüzérségről meg csak annyit, a Konstantinápoly elfoglalásához használt hatalmas ágyúkat a magyarországi Orbán mester öntötte ki a törököknek… (Kukacoskodás, igen, de ha már neked szabad, nekem is.:)

„Azt megelőzően meg, hm. Mely országok is voltak a keresztes hadjáratok mozgatói? Magyarország? Nem éppen. (András turistaútját hagyjuk...)”

- Igazad van, hagyjuk ki, II. András hadjáratát, bár a legnagyobb sereget vezette a Szent Földre – egyedüliként Kelet-Európából. Hagyjuk, mert belecsúnyít a képbe…

Ez a te elfogult, szemellenzős történelemszemléleted. Kérdezel valamit, a választ pedig még az elején megtiltod.

„Magyarországon 1367 és 1490 között szintén folyt egyetemi oktatás. (először Pécsen, majd Óbudán, végül Pozsonyban). Azaz az említett királyok (Anjou Lajos, Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás) mindegyike alatt volt magyarországi egyetemi oktatás.

-> Igen ,de mintha máshol több és előbb lett volna és meg se szűntek volna...áh ,reménytelen. Nem voltunk lemaradva, mert te kijelented, hogy nem!”

- Nem, hiába hazudsz bele a számba olyan állításokat, amiket soha sem mondtam.

1) Nem voltunk lemaradva, mert Magyarországon a tárgyalt királyok korában VOLT egyetemi oktatás, és uralkodásuk szempontjából EZ számít.

2) Attól, hogy nem volt sok egyetem (ahogyan máshol se!) még nem jelenti, hogy nem volt értelmiségi rétegünk, ez csak a te torz világodban van így, hiszen tömegével mentek magyar diákok az itáliai egyetemekre! (Ahogyan francia, vallon, angol, német, stb diákok is oda jártak!)

„Az, hogy csak egy egyetem volt (ahogy máshol is csak egy-kettő), nem jelenti azt, hogy Magyarországon nem volt komoly értelmiségi réteg. Ne legyél ilyen beszűkült. Azért nem volt itthon egyetemek sokasága (ahogyan más európai országokban sem), mert nem volt rá igény, Itália elszívott mindent. Magyarország szomszédjában volt Itália, tömegével mentek ki a magyar diákok oda tanulni.

Ezzel is csak olyat szerelsz le, aki nem gondol utána a dolgoknak...

-> De. Ez pontosan ezt jelenti. A kultúra , a művelődés, a művészetek, a tudományok, a tudósok nem véletlenül olyan országokból jönnek ahol komoly egyetemi oktatás folty a középkorban, meg azt követő időben.”

- Akkor nyilván Franciaország sem volt nagyhatalom, hiszen ott is csak egyetlen egy árva egyetem volt, és a diákjaik többsége ugyanúgy Itáliába járt.

(Előbb nyitott, nem zárt be, de ez a TÁRGYALT időszakban nem számít, mert azalatt Magyarországon is folyt egyetemi oktatás, ahogyan ott!)

„Melyik nagy gondolkodó , festő, költő, filozófus alkotott itt?

Az építészeti, szobrászati, műhelyek miért is vagy Bizáncból vagy Nyugat-Európából származtak? Miért nem tőlünk?”

- Janus Pannonius, Vitéz János, talán már hallottál róluk.

A kevésbé ismertek közül Jánosréti mester, és híres bányavárosi szárnyasoltár-készítő műhelye, ami ekkoriban élte virágkorát.

Garamszentbenedeki Kálvária-oltár:

[link]

Vagy a Szent Miklós főoltár.

Lőcsei Pál szobrász mester, a világ legnagyobb faoltárának készítője! (18,5 méter):

[link]

M. S. mester, a legkiválóbb magyar festő ebben a korban, Dürer-rel, Grünewald-dal együtt emlegetik:

[link]

Kolozsvári Tamás festőművész:

[link]

A bártfai Szent Egyed-templom szárnyasoltára:

[link]

A kassai Szent Erzsébet-oltár:

[link]

A garamszentbenedeki Úrkoporsó:

[link]

A gótikus építészeti remekeinket – mint a csütörtökhelyi Szapolyai-kápolna, vagy a kolozsvári Szent Mihály-templom – kérlek, hadd ne kelljen külön felsorolnom.

[link]

A bártfai szentségház:

[link]

Világszinten is az egyik leggyönyörűbb gótikus kehely, a Suki-kehely:

[link]

A prágai Szent György-szobrot sem kell bemutatnom, remélem:

[link]

„Miért nem nálunk voltak a legrangosabb kódex-festők?”

- Persze az nem számít, hogy Európa második legnagyobb kódex-gyűjtemény Budán volt, amit csak a Vatikán előzött meg… Egyébként Budán is működött egy Európai viszonylatban is rangos kódexmásoló-műhely, Hunyadi Mátyás hozta létre.

És nem volt ez másképp régebben sem: a 11. század végén a Pannonhalmi apátságnak már 80 könyve volt, több, mint a két-háromszáz éves nagy nyugati monostorok többségének.

„Ja...de nem voltunk lemaradva...”

- Ismerd meg hazádat…

És ez csak egy gyors válogatás. Mennyi kincs van még ezen kívül, és mennyi volt még, ami elpusztult a törökök alatt.

,,És mivel kereskednek, ha Magyarország nem termel aranyat, ezüstöt, sót, nem termeszt almát, szőlőt, gabonát, nem tenyészt marhát, mindenféle vágóállatot?

Te nem érted meg, hogy Európa Magyarország nélkül éhenhalt volna, Magyarország volt a földművelésével és az aranykészlet 80%-ának kitermelésével az európai gazdaság egyik sarokköve! Tudsz akár régen, akár ma fontosabb alappillért a világgazdaság életében, mint az arany??

-> Marhaság. Francaországban tán nem termeltek semmit? Persze, éhen haltak volna. Szegény Spanyolok is, de jó hogy mi voltunk. Ha mi nem lettünk volna, mind felfordulnak az éhségtől...”

- Nagyságrendekkel gyengébbek voltak az agrárság terén. Erre is mutattam már egy-két dolgot, de hát a te cáfolatod mindenre az, hogy „hülyeség”, és ennyivel el is intézed.

"… Nyugat-Európa nagyobb népsűrűségű és mezőgazdaságilag rosszabb adottságú[!] területein másfél-kétszeres volt az élelmiszerek ára, így a létminimum jóval nagyobb összegre tehető.”

„Magyarország népe a Nyugat-Európában gyakorta vendégeskedő éhínséget csak hírből ismerte."

„Egyébként az olasz kereskedők nem ám a magyar termékeken gazdagodtak meg. Tudod, Földközi-tenger...egzotikus termékek...áh...hagyjuk.”

- Igen. És aztán – mint mutattam – jól be is csődöltek a bankjaik az agrárválság miatt.

,,A királyság gazdagságát és hatalmát képezi, jelképezi.

-> Igen. Ez igaz. És melyik a gazdagabb? Ahol van egy rakás vár, meg rakás falu, vagy ahol nagy városok vannak komoly iparral?”

- Középkor. Nem Ipari forradalom, középkor.

,,Mindkettőben élen jártunk Hunyadi Mátyás alatt.

-> Hát igazából már Zsigmond alatt megjelentek itt reneszánsz vonások, de mindegy. Végülis ez igaz.

És? Egy uralkodóról volt szó...hű. Ez ám a nagyhatalom...”

- 3 uralkodóról, akiknek uralkodása együtt 122 évig tartott.

,,Nem? Pedig ha nem elsőrangú, akkor másodrangú...

-> Azt sem mondtam semmire hogy elsőrangú. Ez csak te a sunyiságod.

Magyarország közepes ország volt, ehhez mért hatalommal. Minden tekintetben. Soha senki nem mondott olyat hogy gyenge, hogy másodrendű...ez csak te a nagyon sunyi vita módszered. Végletekben való gondolkodás. Ha nem fekete akkor fehér.”

- Többször is elhangzott itt már ennél a kérdésnél, hogy Magyarország csak mellékszereplő volt, másod, harmadrangú, stb.

Ha Franciaország nagyhatalom volt, Magyarország pedig középhatalom, akkor az előbbi az elsőrangú, az utóbbi a másodrangú. Nem túl bonyolult.

Egyébként a Magyar Királyság inkább tartozott Norvégia, Lengyelország, Litvánia sorába, mint Franciaország, Anglia, Itália?... Na, ez a hülyeség.

„Bizáncon még sokáig fogsz lovagolni? Mert a Dominatus az akkor sem azonos Bizánccal. Nem fogod fel? Tényleg ennyire buta vagy? Vagy direkt csinálod?”

- Akkor rajta!! VÁLASZOLJ MÁR! Bizánciaknak sosem hívták magukat a bizánciak, tehát mi volt a nevük?? Rajta!

(Persze, hiába várok választ egy ilyen egyértelmű kérdésre, sunyiskodsz tovább! De megszoktam…)

,,Csupán érdekességként megemlítem neked mellesleg egy volt egy történelemtanáromat, aki pont ilyen szemellenzővel és destruktív módon beszélt a magyar történelemről. Sokban hasonlítasz rá. Minden történelemtanárommal jól kijöttem, az, aki érettségiztetett például masszív baloldali volt, mégis jóban voltunk. Némelyekkel a mai napig tartom a kapcsolatot. De őt utáltam. Volt, hogy egyszerűen kimentem az órájáról. Egyébként a helyi mszp-s főmufti volt (és az ma is), Che Guevara-s tolltartó, sarló-kalapácsos karóra, miegymás...

A munkájának eredménye sajnos meg is látszik.

Erről csak ennyit.

-> Ez engem rohadtul nem érdekel, és ne akarj se baloldalinak beállítani, se olyannak aki leszólja a magyarságot.”

- Nem állítalak én meg semmilyennek. A szavaid önmagukért beszélnek.

„Kimenni az órájáról,...eh felnőttes okos magatartás. Innen is kimehetnél valahová. Lenne javaslatom.”

- Igen, kimentem, nem volt kedvemre azt hallgatni, hogy Rákóczi csupán egy hatalommániás öntelt senkiházi volt, Kossuth egy sz.ralak, stb…

Arról meg hogy kinek hol van a helye: még jó, hogy nem a magadféléken múlik.

,,Még mindig várom Törökország külpolitikai sikereit, amik bizonyítják, hogy rá tudja kényszeríteni akaratát más országokra. Persze, várhatom...)

-> Majd esetleg előbb magyarázd el, hogy a G20-ak miért nem nagyhatalmak...”

- Tehát semmilyen külpolitikai erődemonstrációt nem tudsz felmutatni Törökország nagyhatalmi státuszát bizonyítandó… Nem lepődtem meg.

Egyre több ponton maradsz alul.

,,Mert továbbra sem az én dolgom. De hogy lásd, kivel állsz szemben, utánakeresgéltem a témának. Sok meglepő dolgot találtam...

-> De. A te dolgod.”

- Korrekt cáfolatot felhozni az állításommal szemben a te dolgod (lenne), csak még ehhez is lusta és felületes, hanyag vagy.

"Akkor tegyük rendbe a dolgokat ott a városok terén, te XIII századi adatokat hozol fel, miközben Mátyás, ANjou Lajos, egyáltalán nem akkor élt...

-> Ja. A kérdező nagyon ügyes. Olyan adatokat hasonlít össze amik nem egy korban születtek.”

- Bocs, 1200-as évekből találtam népességi adatokat egy 1300-as években uralkodó királlyal kapcsolatban, csak a viszonyítás kedvéért.

Holnap jelentkezem halálrakövezésre.

„Komolyan ennyire hogy lehet valaki buta? Én komolyan nem akarom sértegetni, de ez valami szörnyű.”

- Mondogasd, mantrázd, bízz a szuggesztióban. Tudod: a malis vituperari laus est.;)

,,Zsigmond alatt már erős bomlási és hanyatlási folyamatok voltak."

- Igen, erről én is tudok, annyira lebomlott, hogy Hunyadi Mátyás már kifejezetten ínségben élt. Jah, nem, mégse.

-> De. Sőt. Mátyás uralkodása elején az államkincstár gyakorlatilag kiürült. Az adóbevételek nem jöttek. Semmire nem volt pénz, és nem is változott Mátyás pénzügyi reformjáig.”

- Tehát nem élt ínségben Mátyás. Vagyis állításomat - "Igen, erről én is tudok, annyira lebomlott, hogy Hunyadi Mátyás már kifejezetten ínségben élt. Jah, nem, mégse." - nem cáfoltad.

„Nem úgy volt ám az, hogy Mátyás trónra került, és hopp következő naptól marha gazdagok voltunk. De áh..tök mindegy. Én vagyok a nagyobb hülye, hogy egyáltalán mondok ezekre a sületlenségekre valamit.”

- Valóban hülye vagy, mert én ezt sohasem állítottam. De rajta, forgasd még ki a szavaimat, csúsztass, adj a számba sosem elhangzó badarságokat, más módszered nincs érvelés gyanánt…

"Ez volt Zsigmond, ez volt Hunyadi János, és Mátyás véleménye is...feltételezhetjük hogy igazuk volt?"

-> Ha ezt ilyen kategorikusan kijelented, nyilván nem okoz problémát idézni egy levelet, vagy bármi ehhez hasonlót, ahol Hunyadi Mátyás sk. azt írja, "nem tudunk szembe szállni a törökökkel."

Mert hát ezt olyan magabiztosan mondod, hogy "mi volt a véleményük"...

-> Zsigmond vajon miért utazott annyit külföldön? Miért akart Német-Római császár lenni?

Miért sürgette az angol-francia megbékélést? Miért csinált egy pápát az ellenpápákból?”

- Szóval nem tudsz semmit Hunyadi Mátyástól idézni, amiben sk. azt írja, hogy „nem tudjuk felvenni a harcot a törökökkel, túl erősek hozzánk képest”. Azért gondoltam, mert hát olyan magabiztosan kijelentetted, hogy "Mátyás azt gondolta, ezen a véleményen volt", stb.

Miért számítottam rá, hogy fogsz tudni…

,,Talán megfakult az emlékezeted, mondtam már: Nándorfehérvárnál az 50-70 ezer fős török főhad támadt Magyarország ellen, maga a Szultán vezetésével. Több száz ágyú támogatásával.

Talán arra is emlékeztetnem kell, hány nagy múltú török fővezér halt meg itt, maga a szultán is súlyosan megsebesült.

Kérdés: ha Magyarország ekkor feltartóztatta a törökök támadását, akkor Hunyadi Mátyás alatt, amikor ehhez képest még meg is erősödött, fénykorát élte, ne tudta volna?...

-> Nem is tudtam, hogy Nándorfehérvár ostroma idején már Mátyás uralkodott...mintha Mátyás 1458-tól uralkodott volna, és a Nándorfehérvári csata meg:1456-ban volt!”

- Tényleg nem megy a magyar nyelv értelmezése neked… Megpróbálok rövidebb, egyszerűbb válaszokat adni:

Ha 1456-ban sikerült elkergetni, szétverni a török szultán által személyesen vezetett hódító fősereget Nándorfehérvárnál, akkor utána, Hunyadi Mátyás uralkodása alatt, mikor is az ország megerősödött, fénykorát élte mindenféle szempontból, nem sikerült volna?...

„De hát jaj mit számít nem igaz?”

- Ne legyél ilyen arrogáns, mert amint látod, még a legegyszerűbb kérdések megértéséhez is túl hülye vagy, és még te pökhendiskedsz felém…

,,1027-ben még vissza is támadtunk, és elfoglaltuk Bécset.

-> És hány éven keresztül is tartottuk meg? Ja igen...”

- Már megint a lényeget hagyod le. De sebaj, harmadszorra is leírom, nem hagyom elterelni a figyelmet a lényegről (mert abban te mester vagy, kis dolgokat kiragadva, a mondandó tartalmának 90%-át elhagyva, elsumákolva), tehát:

„Itt speciel a lengyel fejedelem 1033-as, és a cseh király 1035-ös behódoltatásáról beszéltem. A Magyar Királyságot két német-római császár 1027-től 1052-ig összesen 6 hadjárat vezetésével sem tudta megszerezni.

Sőt, 1027-ben a visszatámadó I. István magyar hadai még sikeresen vissza is vágtak neki.”

,,A magadfélék Augsburgról beszélnek, és nem Bánhidáról. Muhiról és nem a moldáviai csatáról. Mohácsról és nem Nándorfehérvárról.

Ez az a destruktív szuggesztió, ami miatt a magyarok lassan már szégyenlik a származásukat, teljesen elvesztették érdeklődésüket a múltjuk iránt.

-> Így van. Minden fekete és fehér. Aki nem ért veled egyet az ilyen. Jelents ki kategorikusan. Így kell ezt. Gondolkodj végletekben!”

- Ezt nem kell kijelenteni. Ez látható dolog az írásaidból.*

,,Kis akció... Végül is csak a legnagyobb létszámú keresztes hadat vezette. Jeruzsálemet ugyan nem vette be, de Oroszlánszívű Richárd sem.

-> Igen, kis akció volt. András hadai gyakorlatilag semmilyen komoly csatában nem vettek részt Szentföldön.”

- Már megint. Neked a cáfolatod annyiból áll, hogy „akkor is úgy van, ahogy én mondom, és kész”. Sziklaszilárd érvrendszer…

,,Az ily módon átalakított jövedelmek, amennyire ma látni lehet, Mátyás uralkodásának második felére elérhették az évi 600-800 ezer aranyforintot. Ez a kortárs Európát tekintve is viszonylag jelentékenynek tekinthető. Tehát a korabeli Franciaországban, Angliában, a hispániai államokban sem nagyon haladták meg az évi rendes jövedelmek az egymillió aranyforintot."

Magyarország története, 14. rész.

-> Igen nekem is meg van én is olvastam, sőt szerintem ezt én is idéztem itt. Egyéb?”

- Én a dokumentumfilm-sorozatról beszélek.

Felhívnám a figyelmedet a benne lévő egyik mondatra „a korabeli Franciaországban, Angliában, a hispániai államokban sem nagyon haladták meg az évi rendes jövedelmek az egymillió aranyforintot.” De te biztos jobban tudod ezt is...

,,Romsics Ignác egy nagyszerű ember, együtt tanultam az unokahúgával, van is tőle egy aláírt Rubiconom. Nagy szaktekintély... a XX. század magyar politikatörténetében.

Csak azért említetted meg itt a nevét, hogy nagyobb súlya legyen a szavadnak, csak épp nem túl ideillően. Hogy ő szerkesztette a Magyarország Történetét, nem jelenti azt, hogy ő írta minden kötetét.

Látod? Ez a tőled megszokott csúsztatgatás.

-> Egy szóval nem mondtam hogy ő írta, de gyerünk ez az. Attól lesz tudod igazad, ha olyasmit adsz a számba amit nem mondtam.”

- Így van, nem ő írta. De akkor miért is hozod ide fel, mint szavaid súlyát növelő szaktekintélyt?:) Még én kérjek elnézést…

„A nevét csak azért említettem, mert remek kötetet szerkesztett, érdemes elolvasni. De szerintem ne olvasd el. Áh...az nem számít ott van benne. Sőt, ez valójában egy képes kifestő. Nem érdekes az egész.”

- Megvan, el is olvastam. Én pedig ajánlom neked a kilenc kötetes „Új Képes Történelem” könyvsorozatot, az őstörténettől 1997-ig.

,,Nem? Akkor Anjou Lajos biztosan szakács volt, igaz?:) (A retorikádat használva)

-> Nem tudsz mondatot értelmezni, és nem érted a perszonálunió kifejezést.”

- Még mindig nincs jobb kifogásod.

Anjou Lajos (és az összes magyar király) Horvátországgal is „csak” perszonálunióban volt, nem voltak egyesítve a különböző királyságok sohasem Magyarországba.

,,Kálmán pedig Magyarország, Horvátország, és Dalmácia királya volt.

II. Béla Észak-Bosznia meghódítása után felvette a "Ráma királya" címet, I. Imre a Szerbia királya címet vette fel, II. András a Halics és Ladoméri királya címet vette fel. Anjou Lajos sem egyesítette Nápolyt Magyarországgal, csak felvette a királyi címet.

Ezek a területek sem lettek Magyarországhoz csatolva, a királyok a trónokat szerezték meg, ám a király személye egy volt a birodalommal. Ez a korabeli hódítás.

-> Sőt. Szent László Új-Anglia királya is volt. Akkor? Tyű...szerinted ez hogy lehetett? Elfoglaltuk Angliát vagy mi? (keresd ki a ha érdekel, én el nem mesélem)”

- Már megint terelsz. Igen, voltak indokolatlan királyi címek, mint Ferenc József „Jeruzsálem királya” címe, de NEM ez a lényeg, hanem hogy a magyar királyok NEM olvasztották be Magyarországba a meghódított területek, hanem felvették az ottani király címét! Ilyen nehéz?? Vagy szándékosan teszed a hülyét??

Mellesleg Új Anglia nem egyenlő Angliával, de sebaj. Nagyon okosnak akarsz tűnni, de kicsit még művelődj hozzá, mert így csak magadat járatod le.

,,Gumicsont. Mindig ez a kifogás, hogy "perszonálunió, perszonálunió", ez semmit nem változtat azon, hogy Anjou Lajos hatalma alá esett az egész birodalom!

-> Ez az . Kit izgat hogy egységes birodalom volt-e, vagy csak az uralkodó volt közös.”

- Mert a Római Birodalom nem provinciákból állt, ugye? Mert az NRCS egységes, szilárd birodalom volt, ugye?

Erre had idézzek megint egy részletet a könyvből!:

„Ottó freisingeni püspök a császár kíséretében 1147-ben vonult át a keresztes hadakkal Magyarországon, s a megfigyelteket leírta krónikájában.

[…]

Meglepődik azon, hogy az előkelők a királyi udvarban rendszeresen tanácskoznak az ország állapotáról. A szinte jelképes[!] császári hatalomhoz, a kiskirályokként uralkodó hercegekhez, grófokhoz, püspökökhöz mint birodalmi alattvalókhoz szokott főpap megdöbbenve tapasztalja, hogy a magyar főurak *…mindnyájan úgy engedelmeskednek a fejedelemnek (királynak), hogy nemcsak nyílt ellentmondásokkal felingerelni, hanem még titkolt sugdolózással sérteni is bűnnek gondolnák… ebben a nagy területű országban senki sem mer a királyon kívül pénzt verni, vagy vámot szedni… Amikor pedig a király akarja vezetni a sereget, akkor mindnyájan ellentmondás nélkül hadban egyesülnek.*”

Akkor az NRCS sem volt nagyhatalom eszerint…

„Hát igen. Manapság, Kanada, az egységes Angliával. Ugyanaz az uralkodójuk. Ausztrália, Kanada, Egyesült Királyság , ezek így hárman egy országot jelentenek!

-> Hű...ezt meséld el egy kanadainak! Biztos tetszene neki!”

- Te pontosan tudod, hogy a királynő csak névleges hatalmú a Brit Nemzetközösségben.

És amíg az angol királynak még volt hatalma, akkor igen, egyetlen birodalmat képezett, noha nem „egyesítették” Angliával.

A birodalmak így épülnek, bár látom, nagyon nehezen érted meg (bár valószínűleg szándékosan).

„Mondjuk mert Árpád-házi Mária volt a dédanyja, V. István az ükapja? Istenem. "Történész"...:)

-> Igazad van. Nem is értem miért mondták hogy kihalt az Árpád-ház.”

- Férfiágon te szerencsétlen! Nőágon nem! Mellesleg ehhez kapcsolódóan itt egy kis érdekesség:

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__tarsadalomtudomany..

,,Ebben a kérdésben az számít, hogy ő magát minek vallja.

Anjou Lajosban Árpád vére is ott csordogált, származására büszke volt, megíratta saját maga számára a magyarság történetét, megtanult magyarul, magyar király volt a példaképe, magyarnak hívták a birodalom más alattvalói is.

Ez így együtt számít.

Persze, felsoroltam már ezeket (csak te elsunnyogtad a felét, aztán majd pofátlanul rámfogod, hogy "semmit ne hozok fel érvként"), de nem vagyok rest újra leírni.

-> Zsigmondnak is Szent László volt a példaképe. De amúgy mit akarsz mondani? Hogy Lajos magyar volt? Ki vitatta?”

- Az nem neked szólt, bumbi02-nek, aki igen, vitatta.

,,Továbbra sem érted a perszonálunió lényegét.

-> Továbbra sincs jobb kifogásod Anjou Lajos hatalma ellen.

A birodalma egész gazdasági, hadi, pénzbeli kapacitásával ő, és csakis egyedül ő rendelkezett. Az, hogy perszonálunió, mellékes, Halics sem lett egyesítve Magyarországgal, Horvátország is "csak" perszonálunióban volt velünk, mégis minden trón a magyar királyé volt.

Az Osztrák Császárság is csak perszonálunióban volt a Magyar Királysággal...

-> És akkor te röhögsz ki engem...perszonálunióban az Osztrák Császárság és a Magyar királyság...hogy a bánatba érettségiztél le?”

- Miért, talán véletlenül hívták Osztrák-Magyar Monarchiának? Talán véletlenül volt Ferenc József osztrák császár ÉS magyar király?...

,,Így van, kötözködés, de legyen, ne érje szó a ház elejét:

"Először Traut, majd Spalatot és Nonát is elfoglalták, majd Zára is magyar kézre került.

-> Persze. Teljesen ugyanaz valamit elfoglalni, vagy ha megnyitja a kapuit. Tök ugyanaz.”

- Ezért javítottam át a mondatot utólagosan igényed szerint - ha esetleg nem látnád. Viszont te már megint megpróbálod ezzel elterelni a figyelmet a lényegről, mintha csak Zára városának bevételéből állt volna az egész szöveg, pedig koránt sem! Csak egyetlen része volt az egész hadjáratnak, a tartomány elfoglalásának. Unom már a trükközéseidet…

Egyébként ennyi erővel a törökök sem foglalták el Budát 1541-ben…

Érdekességként megemlítem, hogy itt világlik ki a legjobban az a általad használt kettős mérce, amire a csillaggal jelölt, fenti részben utaltam. Egy korábbi vitát szeretnék felidézni:

"Eger második ostromakor nem magyarok, hanem német zsoldosok "védték" Eger várát, és ők, amikor a törökök megjelentek Eger alatt, néhány hét múlva kikényszerítették a várkapitánytól, hogy adja fel a várat.

-> A szokásos mellébeszélés. Az eredmény a lényeg. Elfoglalták vagy sem? Nem az a lényeg, hogy de így meg úgy, meg a külföldi zsoldosok...nem kell megmagyarázni. Elfoglalták. Pont.”

Jah? Érdekes itt ez a hirtelen fordulat…

(Úgyhogy te csak ne kérd ki magadnak, ha felrovom neked az elfogult, magyarokkal szemben dehonesztáló történelemszemléletedet!

És főleg ne dumálj mindenféle becsületsértő dumát rólam érzelmi szemléletről, meg minden baromságról, mert a te szádból nevetségesek. Tudod, a szavak nem téged igazolnak.)

,,A livre aranytartalmát feleslegesen próbálnám összehasonlítani az aranyforintéval - mivel nincs neki. A livre ezüstpénz volt (4,5 g nemesfémtartalom).

Amit te mutattál fel, mint francia aranypénz (és amire az egész eddigi összehasonlítás - tévesen - alapult), annak köze sincs a livre-hez, sem a 4 milliós bevételhez..

-> Igaz az igaz. De egyszerűbb a livre kifejezést használni, mint a écu au soleil kifejezést. De igazad van elismerem. Ez hibás szóhasználat volt.”

- Nem, nem egyszerűbb, mivel a két pénz NEM ugyanaz!

Livre, ezüstpénz!:

[link]

Écu au soleil, aranypénz!:

[link]

„Igen a 4 millió körüli bevétel écu au soleil-ben értendő nem livre-ben.”

- Nem, nem abban értendő, hanem bizony ezüst livre-ben!:

„VII. Károly legfeljebb 1 800 000 livre-nyi adóbevételből gazdálkodhatott, 1481-ben a kincstárba már 4 600 000 livre folyt be.”

"Na de akkor lássuk a écu au soleil értékét a forinthoz képest. Ja, erről nem írtál semmit sem...a francba!"

- Amint látod, megint te vagy a hülye, úgyhogy szállj csak le a magas lóról.

Olyan vagy, mint egy kis idegbeteg terrier, aki az erőhátrányát hangos ugatással és álcázott magabiztossággal akarja kiegyenlíteni...

„1700-as évekbeli adatok? Te viccelsz? Az már nem a középkor. Ki a fenét érdekel hogy mi volt 1700-as években, ah egyszer a középkorról beszélünk?”

- Azért mutattam, hogy legyen egy viszonyítási alap, hogy lásd, az ezüst livre nagyjából a magyar ezüsttallér kategóriájába esett. Sajnálom, ha ilyen nehezen megy az analógia...

„Most adtam fel.”

- Rendben, akkor maradjunk is ennyiben. Nem sértődöm meg, ha a jövőben elkerüljük majd egymás társaságát. Egy élmény volt veled vitatkozni, köszönöm a részvételt.

Üdvözletem.