Mikor volt Magyarország katonai nagyhatalom?

Még annyival kiegészíteném a válaszomat, hogy a Moszin-Nagantot például még a cári(!) Oroszország idején fejlesztették ki, 1891-ben (nem elírás!). Tehát az sem volt éppen vadiúj.

A Lee-Enfieldet 1895-ben, ugyanakkor, amikor a Mannlicher M95-öt is. A német Kar 98 elődjét, a Gewehr 98-at (amitől csak annyiban különbözött az "új", hogy az rövidebb volt), még 1898-ban fejlesztették ki. Egyik sem volt új.

Ellenben a magyar honvédség csak a háború elején használta a Mannlichert, utána már csak a "nem harcoló" (például tüzérségi, vagy rádiós) csapatoknál fordult elő egy-egy ilyen fegyver.

Ugyanis Győrben elkezdték gyártani a hazai fejlesztésű 35M-et, ami viszont már 1935-ös tervezésű volt. A magyar katonák kezében 90%-ban ez a puska volt.

Tehát pont a magyar katonák voltak azok, akik nem első világháborús puskákkal harcoltak, hanem újakkal...

A véleményem az, amit leírtál, hogy figyelemreméltó, hogy a semmiből egy olyan reguláris haderő jött létre, ami képes volt megverni egy európai nagyhatalmat, az osztrák császárságot.

A legsikeresebb csata többféleképpen is értelmezhető. Stratégiailag? Megsemmisített ellenség száma szerint? Politikailag? Nem biztos, hogy mindegyiknél ugyanaz a csata lenne a válasz. Ezért ez a kérdés nehezen megválaszolható.

Főleg. Németországnak fontos volt a magyar régió megtartása (az utolsó terület volt a Német Birodalom és a Szovjetunió között, mindenképpen el akarták kerülni, hogy saját területükre érjen a háború). Hitler az összes keleti fronton bevetett páncélosának felét Magyarországra küldte. Budapestre küldte az egyetlen páncélos-tartalékát (Lengyelországból elvonva, így Berlin kvázi védtelen maradt), három felmentősereget küldött Budapestért, és még jóval az ardenneki offenzíva kudarca után is indított offenzívát a Dunántúlon.

A debreceni páncéloscsatában jelentős német részvétel volt, Budapestet is főleg a németek védték. Bár több magyar katona volt, de nem mind volt harcképes, ezért a németeké volt a főszerep, de nem kizárólagosan ők védték. (Úgy 60-40%-ban oszlott meg a védősereg a németek javára)

Egyébként Budapestnél a szovjetek nem dolgozták össze a különböző műveleteiket, nem képeztek elég nagy túlerőt, egyszóval kontár módon csinálták. (Az ostrom egyébként is a védőknek kedvez mindig.)

Véleményem szerint nem szabadott volna így elhúzni az ostromot (és a vezérkar is így volt vele - mind német, mind magyar oldalon - de Hitler ragaszkodott hozzá.)

A létszámok (Ungváry Krisztián statisztikája szerint):

Az ostrom kezdetén

német-magyar: 79.000 fő (ebből tényleges harcos 35.000)

szovjet-román: 156.000 fő (ebből tényleges harcos 85.000)

Az ostrom végén

német-magyar: 32.000 fő (ebből tényleges harcos 11.000)

szovjet-román: 75.000 fő (ebből tényleges harcos 36.000)

Az arányok végig 1:3 körül mozogtak.

Na azért aki ilyeneket írogat hogy a magyar hadsereg erős volt a 2.vh-ban azon röhögnöm kell... meg hogy a kérdező mindent nagy ártatlan szemekkel elhisz neki... :D

Kérdező inkább néz utána a témának.

A napi lőszerjavadalmazás rendkívül alacsony volt az ágyúknál és páncélosoknál. Egyszerűen nem volt rendesen ellátmány, és ez mindenhol igaz.

Hozta valaki példának a Király géppisztolyt, ami valóban jó volt. És hány darabot is gyártottak belőle? Anyaghiány miatt csak '44 ben kezdődött a sorozatgyártás, és kb. 11ezer darabot gyártottak, tehát kb. minden 60. honvédnek jutott. '44-re már majdnem a teljes orosz hadsereg sorozatlövő fegyverrel harcolt.

Az Árpád vonal meg egyszerűen másod-harmadlagos hadszíntér volt. Hidd el, ha akarják, az oroszok semmi perc alatt átmmennek rajta. De mi a fenének, ha egyszerűen megkerülték??? mi értelme lett volna megtámadni, ha egyszerűen Románia- Szerbia irányban is megkerülhették illetve északi irányból is?

Nagy tévedésben vannak az emberek. az egész magyar hadszíntér másodlagos volt az oroszoknak!!! a támadás fő irány a lengyel síkságon keresztül Berlin felé ment.

Sztálingrád és Leningrád volt hosszabb ostrom alatt.

Budapestet nem 50, hanem 108 napig ostromolták, ebből 50 nap volt teljes bekerítésben.