Mikor volt Magyarország katonai nagyhatalom?

Csak pontosítok:

"Mátyás király körülire tippelek. Akkor volt legnagyobb az ország." - Nem Mátyás, hanem Nagy Lajos korában volt a legnagyobb.

Volt itt olyan hozzászólás is, hogy az I. VH-ban nagyon erős hadseregünk bolt, a II. VH-ban már nem annyira. Na ez tévedés.

Az I. Vh-ban létszámilag nagy, de kiképzésében és felszerelésében kegyetlenül lemaradott, vezetésében pedig katasztrofális hadseregünk volt. Még Szerbia is megizzasztott minket.

A II. Vh-ban ezzel ellentétben méreteihez képest igen erős haderőnk volt, ami a lehetőségek szerinti legjobb felszerelést kapta (magyar fejlesztésű, világszínvonalú lőszerek, Botond terepjáró, Zrínyi rohamlöveg, Király géppisztoly - nagyobb hatótáv és pontosság a többinél). A Don-kanyarnál egyedül mi tartottuk a frontot (az olaszokat tönkreverték, a románok elfutottak), az Árpád-vonal pedig az egyetlen(!) védvonal, amit soha nem törtek át. Kizárólag magyarok által védett erődrendszer volt. Ne felejtsük, a Maginot, a Sztálin, de a Siegfried-vonalat is áttörték. Az Árpád-vonalat soha át nem törte az ellenség, csak azután vette be, miután kiürítették.

Vagy a Tordai csata, ahol közel egy hónapig tartóztatta fel a magyar honvédség a tízszeres túlerőben lévő szovjet-román egyesült seregeket.

Németország után a legfontosabb szerepe a magyar honvédségnek volt, minden más haderő (olasz, román, szlovák, bolgár, finn) messze elmaradt mind erejében, mind fontosságában.

Számtalan példa van arra, amikor a magyar haderő bevetése mentette meg a németeket egy-egy katasztrófától. Történészek szerint Magyarország nélkül legalább(!) fél évvel korábban véget ért volna a háború - ilyen nagy szerepünk volt. És ez nem kis dolog a méreteket tekintve. A háborús veszteségeink is ezt igazolják.

Ennyit szerettem volna mondani.

Hogy ne csak offoljak: Magyarország katonailag sosem volt vezető szerepben, de ha azt kérdezed, mikor volt a legerősebb (önmagához, és nem a többiekhez viszonyítva) akkor az egyértelműen Hunyadi kora. Mellesleg politikailag is ekkor voltunk a legbefolyásosabbak történelműn során.

21:46

"Ettől függetlenül ki tudott jutni, ahogy az OMM is. Lásd: osztrák-magyar csapatok részvétele a boxer-lázadás leverésében."

Akkor a mai Magyarország is nagyhatalom, mert részt vesz az afganisztáni háborúban.

"A Magino vonalat megkerülték."

Át is törték.

,,Ez igaz, de attól még Ausztriát és Csehországot (vagyis a Német-Római Birodalom keleti felét) rommá vertük. Lehet, hogy az oszmánok nagyobb hatalom voltak, de utánok mi következtünk egyből a Kelet-Közép-európai térségben."

Hű, rögtön az Oszmánok után következtünk Kelet-Közép Európában?

Akkoriban ez a térség jó pár, katonailag nem túl erős államból állt, persze ez nem igaz így ebben a formában, mondjuk úgy körülöttünk akkoriban sok katonailag gyenge állam volt, és Magyarország akkor egyik fénykorát élte. Na így már pontos.

,,És valóban, mennyi időbe tellett ez? Úgy "lazán" 100-150 évbe"

Ez megint csak nem ilyen egyszerű. A magyarok egy eltérő harcmodort alkalmaztak, amire nem tudták hogy kéne reagálniuk. Másodszor, akkoriban Európa több állama is válságban volt. Harmadszor, a magyarok nem csak ,,kalandoztak" hanem idegen államok hívására harcoltak zsoldban is.

Azonban ,egy erős összefogott, komoly sereggel jó vezetéssel rendelkező ország ellen már nem tudtak a ,,kalandozó" magyarok mit tenni.

Arról nem is szólva, hogy a honfoglalás előtt mintha lettek volna valamiféle besenyők...

,, Attila idejében. "

Történelem egyes.

,,Németország után a legfontosabb szerepe a magyar honvédségnek volt, minden más haderő (olasz, román, szlovák, bolgár, finn) messze elmaradt mind erejében, mind fontosságában. "

Ja persze, a gyönge iparunkkal, a gyönge infrastruktúrával, a rosszul felszerelt hadseregünkkel.

Igen, hogyne persze...

,,Tehát mégis jó volt a taktika. Taktikai győzelem is győzelem. Ennyi erővel: "Németeknek is könnyű volt a II.vh-ban, hisz a villámháborúnak nagy ereje volt, az USA az izolacionizmus elvét vallotta, az UK é s Franciaország is elzárkózott."

Senki se mondta ,hogy rossz volt. Látsz ilyen mondatot, hogy rossz volt? Nem.

Egyébként nem jó, vagy nem rossz volt a magyarok taktikája, hanem más. Eltérő. Szokatlan.

,,A törzsek jól felismerték a többi hatalom gyengeségét, jól tették, ki is használták."

Aztán meg jól felismerték, hogyha nem hagynak fel ezzel az életmóddal, végük.

,, Történelem egyes.

Miért lenne egyes? "

Ha nem tudod hogy miért, neked is egyes. Elég nagy baj, ha ezt el kell magyarázni.

,,A gyönge infrastruktúrán keresztül ment a németeknek az utánpótlás, illetőleg a magyar katonák jól képzettek, fegyelmezettek voltak, bár tényleg a fegyverzet elég gyenge volt. Ennek oka a Trianoni békeszerződés korlátozásai, és más egyéb korlátozások a fegyverkezés terén. ha megnézed, a németeknek rajtunk kívül nem volt komoly szövetségese, pláne '44-ben. A japánok lekötötték a szövetséges erőket a csendes-óceáni térségben, ennyi. Az olaszok, románok, tótok.... róluk inkább nem is beszélnék!"

No nem. Nem csak Trianon miatt volt gyenge a magyar ipar.

Magyarország már előtte sem volt ipari állam, alapvetően mindig mezőgazdasági állam volt.

De lehet magyarázni akárhogy, a II. világháború alatt Magyarország ipara gyenge, hadserege rosszul felszerelt. Pont.

Nem tudom mit kell ezen annyit magyarázni. Gyönge volt és kész.

Csak annyi, hogy rohadt büszkék lehetünk ám arra, hogy mi voltunk a németek ,,legfontosabb" szövetségesei( egy nagy frászt voltunk, de mindegy) jól megkaptuk a jutalmunkat érte. Megérte. Nagyon megérte.

"Nekünk ilyet soha nem tanítottam a II.vh-ról." – Nem várhatod el, hogy minden csatát leadjanak egy tananyagban. Természetesen nemcsak a magyar szerepvállalást, de általánosan a világháborút sem tanítják részletesen. Nem kell emiatt hőbölögni, akit bővebben érdekel, ott a könyvtár, vagy újabban az internet. Az általános iskola csak általános tudást ad.

"Még annyit írnék, hogy a Tordai csata németek segítségével került győzelemre, nem miattunk." – Tévedés, Torda térségében csak magyar alakulatok harcoltak. Igaz, hogy szeptember 18-ától német parancsnokság alá vonták az irányítást, de a harc oroszlánrészét végző 25. gyaloghadosztály és 2. páncéloshadosztály, valamint a 7. és a 9. tábori póthadosztály továbbra is magyar vezetésben maradt.

Német egységek csak a környéken harcoltak. (Pl.: a 8. Florian Geyer SS-lovashadosztály)

Az egyetlen alkalom, hogy német alakulatot vetettek be, a szeptember 23-i ellentámadás volt, a német 23. páncéloshadosztállyal. De ez csak egyetlen napig tartott, másnap átcsoportosították őket Nagyvárad térségébe.

"És az is taktikai győzelem volt." – De jelentős. Ennek köszönhetően menekült meg a Romániában rekedt német Dél-hadseregcsoport, és az Árpád-vonalon küzdő 1. magyar hadsereg (ez együtt több százezer katona és hadi felszerelés). Valamint fel tudott készülni az ország a védekezésre, és a németek meg tudták szervezni a Tisza védelmét, és az ellentámadásokat (debreceni páncéloscsata – a második legnagyobb a világtörténelemben, szintén taktikai győzelem.)

"Pontosan hány katona is volt? (szovjet, oláh vs. magyar, német oldalon?)"

A jobbikos-szintű "oláh"-zásokat mellőzzük, mert ilyen mélységre süllyedve nem kívánok részt venni a beszélgetésben.

Nem lehet meghatározni a felek létszámát, mivel a magyar irattár igen foghíjas, a szovjet oldalon pedig állandó alakulat-cserélgetések és átcsoportosítások folytak, így sosem volt "állandó" létszám. Annyi bizonyos, hogy a támadások alkalmán körülbelül 3, 5, néhol 10szeres túlerőt képeztek a szovjet-román ékek.

A veszteségek viszont megközelítőleg pontosak: 10.000 magyar (2500 hősi halott), és 90.000 szovjet (19.000 közülük elesett)

"Szerintem a Japán is elég fontos volt, hiszen jelentős szövetséges erőket kötöttek le a Csendes-óceáni térségben" – Valóban, de a II. világháború Európában dőlt el, fő hadszíntérnek én azt tekintem, a Japánnal folytatott háborút külön kezelem (erre érv az is, hogy ahogy az egyik véget ért, a másik még nem, vagyis nem függtek szorosan össze.)

"a finnek szereplése sem elhanyagolható. ('39-es szovjet-finn háború)" – A szovjet-finn háború nem a II. világháború része, hanem egy külön konfliktus volt. A finnek II. világháborús szereplése nem igazán eredményezett említésre méltót (a szovjetek olyannyira nem foglalkoztak vele, hogy a "finn frontot" csak 1944-ben támadták meg – ami mellesleg ’41-től változatlan kiterjedésű volt – és a finnek ekkor azonnal különbékét is kötöttek velük.) A finn hadsereg létszámát tekintve is elenyésző volt, a szovjetektől átállt orosz katonákból nagyon létszámú hadsereget szerveztek meg a németek, mint amekkorával a finnek elkezdték a háborút.

"Olaszoknak meg elég jó fegyvereik voltak, nem tudom hogyan lehettek ekkora szerencsétlenek." – Leginkább a harci szellem hiánya lehetett az, ami ezt okozta. Valóban rendkívül jó felszerelést biztosított nekik a Duce, a hajóflottájuk Európa egyik legerősebbje volt – mégis úgy süllyedt el, hogy előtte bármi eredményt fel tudott volna mutatni.

Az olasz egység alig egy évszázaddal korábban jött csak létre, és nem volt igazán háborús tapasztalata. A magyar bakákat még lehetett harcra fogni "a bolsevizmus ellen" (hiszen a Tanácsköztársaság emléke még élt bennük), de egy olasz halásznak nem sok érdeke volt a Szovjetunió megtámadásában. Sem Észak-Afrikában. A lelkesedés hiánya egyenes út a vereséghez, azt nem pótolhatja a felszerelés.

"A román és tótot elismerem, a bolgárokról nem tudok mi t írni." – A tótozást is mellőzzük.

"Ja persze, a gyönge iparunkkal, a gyönge infrastruktúrával, a rosszul felszerelt hadseregünkkel." – Hmmm???

Ne az 1942-es 2. magyar hadseregből indulj ki, '43-'44 között a honvédség ugrásszerű fejlődésen ment keresztül.

Főként az ún. Szabolcs-I és Szabolcs-II hadrend-szervezésnek köszönhetően, amivel a honvédhadseregek tűzereje közel 30-50%-kal nőtt meg!

Hallottál a Botond csapatszállítóról? Elmondom neked: világszínvonalú jármű volt, és teljesen magyar fejlesztés.

Ahogyan a Zrínyi II-es rohamlöveg is, amiből ugyan csak 60 darabot gyártottak, de így is több száz és száz szovjet tank elpusztítása írható a számlájukra, csekély saját veszteség mellett. (Például Tordánál 6 darab zrínyi 15 perc leforgása alatt 18 T-34est lőtt ki az 50 ellenséges tankból. A 7. rohamtüzérosztály 30 rohamlövege a debreceni páncéloscsatában 67 T-34est lőtt ki, amíg be nem kerítették. Mindannyian elestek, de még 12 tankot elpusztítottak, összesen 79-et.)

A Don-kanyarban elszenvedett veszteségek pótlása mellett is képes volt a hadiipar két teljes páncéloshadosztály felállítására 1944-ig.

A Király-géppisztolyok a hosszabb csővel és a pisztolylövedéknél erősebb lőszerrel az első(!) gépkarabélynak tekinthetők, a konkurensek szerint is kiváló konstrukció (és igénytelen, olcsó) volt.

Tudod, mennyi messzerschmittet gyártottak Győrben?

Me 210: összes hazai gyártás 270 darab, Bf 109: összes hazai gyártás 609 darab.

Ez összesen majdnem 1000 korszerű német vadászgép.

(A pilóták kiképzése pedig olyan magas színvonalú volt, hogy mikor az USAF gépei először találkoztak velük, mint "Hitler elit vadászalakulata" tettek jelentést róluk!)

Ismersz te olyat, hogy Juhász-gamma-féle légelhárító rendszer? Elektronikus távolságmérő, amin be lehetett állítani a szélirányt és erősséget, a távolságot, a repülési sebességet és röppályát, és ezt figyelembe véve időzítette a lövedék robbanásának idejét. Világelsők voltunk vele, még az USA-nak sem volt ilyen eszköze.

Soroljam még? 100/217mm 44M Buzogánylövedék; 44M Lidérc (légiharc-rakéta); 43M TAK és a 44M LŐTAK;

Kumulatív lőszerek és az űrméret feletti PR lövedékek.

Néhány lőszertípust e mellé még sorolok:

31 M. magvas töltény (acélmagvas töltény páncélozott célok ellen)

31 M. fényjelző töltény (acélmagvas töltény fényjelzővel)

31 M. belövő töltény (a becsapódást füstfelhővel jelző töltény)

36 M. céllövő töltény (becsapódáskor szétmálló lövedékkel szerelt töltény)

És a kísérleti harckocsikat, fegyvereket, vadászgépeket még le sem írtam…

Ezek mind az akkori technológia élmezőnyébe tartoztak.

Emellett Magyarország hadiipara a tengelyhatalmak között a 3. helyen állt.

De mondok rá példát is: területünkhez és gyáraink számához képest semmivel sem maradtunk el Németország puskagyártásához képest (értsd: arányainkat tekintve ugyanannyit gyártottunk, mint ők). Romániát, Bulgáriát, Szlovákiát, Finnországot megelőzve.

Ráadásul a magyar hadiipar még nem is volt maximálisan kihasználva – még a németek számára is ezerszám gyárthattunk puskát, pisztolyt, tüzérségi lőszert, repülőt. (Természetesen nem ingyen – szóval nem volt szó "kihasználás" a németek részéről.)

És mindezt az USAF és az angol gépek folyamatos bombázásai mellett, 1944-től német megszállás és szovjet front alatt.

(És azt, hogy mire voltak képesek ezekkel a felszerelésekkel a magyar honvédek, már korábban leírtam.)