Mikor volt Magyarország katonai nagyhatalom?

És az, hogy voltak hiányok, már kizárja azt, hogy a honvédség jelentős volt és ütőképes? Találsz egy írást, ami lényegében üres, tartalmatlan, és már kapásból három hadijelentéssel megcáfoltam, mást NEM TUDSZ felmutatni a bizonyítékaim ellen, ezért erőlteted ezt ennyire.

De biztos én tévedek, amikor a szovjet katonák százezreinek halálát és vöröscsillagos tankok százainak füstölgő roncsát, illetve a szovjet gőzhenger fél évre való feltartóztatását a magyar csapatok ütőképességének és erejének bizonyítékául tekintem.

"A 7. rohamtüzérosztály Zrínyi-rohamtüzérei[!] október 7-ig 67 T-34-es harckocsit és számos egyéb szovjet harceszközt semmisítettek meg. A harcok során a rohamtüzérek egy ütegét bekerítették: az üteg azonban nem adta meg magát. Minden rohamlövege megsemmisült a pusztító harcban, de maga is kilőtt 12 szovjet harckocsit."

Ungváry Krisztián – A magyar honvédség a II. Világháborúban

"Mint annyiszor a történelmünk során,

Hazánk felett az ég sötétre borult,

És magyar vér ömlött földjeink porán,

mert elvesztettük a világháborút.

Mikor a győzelem reménytelen volt.

Jó magyar népem, nehéz döntést hoztál,

Hogy becsületünkön ne essen folt,

Megszületett a Szent László hadosztály.

A hadosztály, mely soha el nem bukott,

Mert meg tudott halni, ha győzni nem tudott!"

- A Szent László hadosztály balladája (részlet)

"Nem számokat kérek, meg hadijelentéseket, hanem egy olyan vacak szakvéleményt, ahol ezt szó szerint leírja valaki, és ezt bizonyítékokkal alátámasztja."

- Képmutató vagy, mert eddig is mindig neves történészekre hivatkoztam, Ravasz, Ungváry, Számvéber, stb. Ennyit ér a szavad.

De tessék. Csak a te kedvedért (ez az utolsó, hogy kimásolok neked valamit):

"A közhiedelemmel ellentétben a magyar ipar jelentős fegyvergyártási kapacitásokkal rendelkezett. E kapacitásoknak 1941-től csak egy részét lehetett kihasználni, mert a honvédség részéről vagy nem volt folyamatos a megrendelés, vagy a gyártási folyamatok egyes Magyarországon nem gyártható alkatrészek (elsősorban német) beszállításának késése miatt leállt. A gyártókapacitás jobb kihasználása érdekében a magyar hadiipar 1941-től eleinte önként ajánlkozott bérmunka végzésére a németek felé. A fegyverzet túlnyomó többségét a beszállítók munkaközösségben gyártották, az egyes gyáraknak azonban korábban elvállalt német megrendeléseik miatt gyakran a magyar igényeket hátrébb kellett sorolniuk. Egyetlen európai közép- vagy kishatalom sem rendelkezett teljesen önálló hadiiparral. A lehetőségeket figyelembe véve a magyar hadiipar elsősorban a könnyűfegyverzet gyártásában mégis komoly sikereket ért el. 1943-ban érte el a hadiipari termelés a csúcspontot, 158 996 db könnyűfegyver (puska, pisztoly, géppisztoly, géppuska, nehézpuska) átadásával, a termelés 1944-ben a bombázások miatt már csak 103 876 db-ot tett ki. Egyedül az 1939, illetve 1943 mintájú Király-géppisztolyból érte el a termelés 1944 folyamán a csúcsot.

[...]

Ha a német gyártási eredményekkel vetjük össze, akkor a magyar hadiipar teljesítménye első látásra rendkívül alacsonynak tűnhet. Látszólag a magyar ipar a német hadianyaggyártás teljesítményének kb. 1-5%-át adta. Míg kerekített számokkal kifejezve Németország 1941 és 1944 között 7,5 millió puskát, 1,8 millió géppisztolyt, 38 ezer harckocsit és rohamlöveget, 69 ezer gránát- és aknavetőt és 88 ezer löveget gyártott, addig Magyarországon ugyanebben az időszakban 324 ezer puskát, kb. 20 ezer géppisztolyt, 635 harckocsit és rohamlöveget, kb. 3000 gránát- és aknavetőt és 807 löveget. Ez az összevetés azonban több szempontból is félrevezető. Egyrészt azért, mert a magyar hadiipar gyártási eredményei 1944 nyarától a bombázások hatására töredékükre csökkentek és az ország is hamarosan hadszíntérré vált. Ezzel szemben a német hadiipar viszonylag eredményesen tudta semlegesíteni a bombázások okozta károkat és a német ipartelepeket 1945 márciusa után érték csak el a szövetséges csapatok. A német hadianyaggyártás csúcsteljesítményeit 1944 második felében érte el, amikor a magyar hadiüzemek zöme már nem is tudott termelni. Az összehasonlítás azért is félrevezető, mert Magyarország kapacitásának jelentős részét résztermékek (például repülőgépmotorok) gyártása kötötte le. Ha csupán a meglévő kapacitásokat hasonlítjuk össze, akkor a magyar hadiiparról jóval kedvezőbb képet kapunk. Puskából a német hadiipar 1942 és 1944 között havi átlagban 90-190 ezer darabot készített el, ezzel szemben a magyar kapacitások 1942 után havi 12 000 db puskát gyártottak, de a rendelkezésre álló kapacitások ennél több fegyver legyártását is lehetővé tették volna.

[...]

A magyar lőszergyártás kapacitásai olyan nagyok voltak, hogy még német exportra is gyártottak lőszert és a rendelkezésre álló lehetőségeket így sem sikerült teljes egészében kihasználni."

Ungváry Krisztián – A magyar honvédség a II. Világháborúban

Na, ő elég nagy szaktekintély neked?:)

Ha nem, akkor meg tehetsz egy szívességet.

Nyugodj már le szépen. Ismerd el, hogy tévedtél és kész. Ne vergődj már.

Semmitmondó és tartalmatlan? Ez igen. Érdemi válaszod az nincs. Csak lesöpröd azt ami neked nem tetszik. Ez miféle vita? Ja, és persze minden alkalommal ezt teszed.

Újból kezded a süketelést a magyarok eredményeiről, miközben a magyarok nem egyedül harcoltak hanem a németekkel szövetségben, de te minden sikert csak a magyaroknak tulajdonítasz.

Ja, Ungváry nagy szaktekintély szívesen megkérdezném tőle, hogy eme nagy számok ellenére, akkor mégis hogy a büdös francba nem tudták felszerelni a magyar csapatokat megfelelően?!

Mintha a két dolog ütné egymást...

Mindegy, vergődj tovább.

Szóval el se olvastad... Tessék. Szakvéleményt kértél, ahol azt írják, hogy a magyar hadiipar jól teljesített. Megkaptad - az utolsó idézőjellel bekerített szövegrész -, el se olvastad -> mert nem azt mondja, ami neked tetszik. Hát akkor tudod mit? Kapd be a bal bokámat!;)

Ebből mindenki látja, milyen a te hozzáállásod a dolgokhoz...

Elhiszem, biztos nem számítottál rá, hogy elém állítasz egy ilyen "akadályt", aztán végén te sülsz fel, mert egyből adom, amit óhajtottál...;)

Arról meg hogy ki ez a történész:

"Ungváry Rudolf, az OSZK tudományos főmunkatársa és Monspart Éva újságíró gyermeke.1984-1988 között a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban tanult, majd 1989-ben felvették az ELTE BTK német-történelem szakára. „A miskolci Egyetemi Diákparlament története 1956-ban” című pályaművével elnyerte a Magyar Történészhallgatók Egyesülete által kiírt pályázatot és az Országos Tudományos Diákkörök konferenciájának első díját. 1991 és 1994 között az ELTE BTK tudományos ösztöndíjasa, 1993-94-ben köztársasági ösztöndíjas volt. 1993-ban német ösztöndíjjal Freiburgban tanult és kutatott a freiburgi Katonai Levéltárban, valamint a koblenzi Szövetségi Levéltárban. 1995-ben jeles eredménnyel államvizsgázott történelem szakon. A Budapest 1944-45-ös ostromát feldolgozó doktori disszertációja könyv alakban is megjelent és nagy sikert aratott, hat magyar, négy német, két angol és két amerikai kiadást élt meg. 1998-ban (jeles eredménnyel) doktorált. Érdeklődési és kutatási területe a 20. század politikai és hadtörténete, ezen belül is kiemelten az állambiztonság."

...hááát, valamivel szerintem jobban értheti a témát nálad. Főleg, ha annyira tájékozott vagy ezekben a dolgokban, hogy őt, mint az egyik legnagyobb szaktekintélyt, nem is ismered...

- "Magyarország története" c. sorozat ismerős? Soha nem találnád ki, a "második világháborús Magyarország" témakörben kit kérdeztek meg benne.

- XXI. század? Arról a sorozatról hallottál már, ugye? Vajon kit kérdeztek meg az egyik Budapest ostromáról szóló részben...

Valószínűleg azt, akinek "a Budapest 1944-45-ös ostromát feldolgozó doktori disszertációja könyv alakban is megjelent és nagy sikert aratott, hat magyar, négy német, két angol és két amerikai kiadást élt meg."

Szóval bújj el egy sarokban, mielőtt még mélyebbre süllyedsz...

Találtam egy videót, ami jó kiegészítése a témának:

[link]

Meg néhány érdekesség:

A Wehrmacht május 10-én indította meg a Franciaország elleni hadműveletet. Június 14-én már Párizsban voltak. Ez 35 nap.

(Lengyelország 36 napig tartott ki. Pedig ők jóval gyengébbek voltak, és két világhatalom is támadta őket egyszerre...)

Lássuk az erőviszonyokat!

Szövetségesek:

13,974 db. ágyú; 3,383 db. harckocsi; 2,935 db. repülőgép; 3,300,000 katona

Németek:

7,378 db. ágyú; 2,445 db. harckocsi; 5,638 db. repülőgép; 3,350,000 katona.

Vagyis a szövetségesek számbeli túlerőben voltak. És minőségi fölényben is voltak például a harckocsik terén.

- A brit Mk. Matilda II-es tank maximális páncélzata 78 mm volt.

- A németek által használt legerősebb páncélos, a Pz. IV-es legvastagabb páncélja (ekkoriban) 50 mm volt.

Ráadásul ritkaságnak számított ez a típus, a páncéloserőket főként Pz. II-es és Pz. III-as "papírharckocsik" adták.

Tehát a Szövetségesek mind számbeli, mind minőségbeli fölényben voltak a németekkel szemben. Ennek ellenére a május 10-i német támadás után 16(!) nappal már fejvesztett evakuálásba kezdtek Dunkerque-nél!

Ebből is látszik, hogy a létszám önmagában csak egy dolog. Nem ezzel mérik egy hadsereg ütőképességét.

Ja, és még egy apróság:

"Június 10-én, hogy ki ne maradjon a sikerből, Olaszország is hadat üzent Franciaországnak és Angliának. Az olasz csapatok meginduló támadása azonban nem tudta áttörni az Alpok és a Földközi-tenger közötti sávon kiépített francia védelmi vonalat."

- Az olaszok itt se tudtak semmi sikert felmutatni. Ahogyan máshol se.

A Thermopülai-szorosnál 300 spártai és néhányezer egyéb görög harcos egy hónapig(!) feltartóztatta a perzsa áradatot. (aug. 7 - szept. 8)

Létszámilag jelentéktelenek voltak? Igen. Elbuktak, vereséget szenvedtek? Igen. Haszontalan és gyenge harcosok voltak? Szerintem nincs, aki azt mondaná erre, hogy igen...

Tehát nem a létszám határozza meg egy hadsereg erejét és hasznosságát, hanem az általa elért eredmények.

A lengyel hadsereg a II. világháborúban nagyon erős volt.

Több héten át feltartotta a támadó német és szovjet-orosz csapatokat. - :D Igen, nagyon, két hétig bírták. Összehasonlítás képen, a romokban heverő Berlint is két hétig tartották a nácik és az Oroszok 86 ezer fős veszteséget könyvelhettek el maguknak. Tudod Dantes a tények egész egyszerűen nem téged igazolnak :(

Ezt csak ironizálva mondta.

Az viszont igaz, hogy hiába hajtogatja, hogy igaza van, a tények nem őt igazolják.

Hiába mondja, hogy "én csak lesöpröm a nekem nem tetsző forrásokat", ha közben látható feketén-fehéren, hogy ez nem igaz, tételesen megcáfolom azokat, sort sor után. Ellenben ő az írásaim 90%-ára még reagálni sem volt képes.

Emellett hisztizik, hogy ne harctéri eredményeket mutassak fel a magyar hadsereg ütőerejéről (mert azokat nem fogadja el), hanem egy történészi szakvéleményt.

Mikor felmutatok olyat is, azt se fogadja el.

Annyit mondd rá, hogy "hogyan lehetett olyan jó a magyar hadiipar, ha nem tudták felszerelni a katonákat?" - amire hiába mondtam már azt megelőzően is, hogy az, hogy nem tudtak annyi katonát felszerelni, mint terveztek, nem azt jelenti, hogy a meglévőket nem szerelték fel.

Az ember csodálatos tulajdonsága a gondolkodás. Csak használni kellene...

Én is annak szántam...

Valószínűleg nem szeretne elfogult lenni és belekavarja magát.