Miért selejtezzük le a T-72-eseket és a Mig-eket?

Leopárd 2-esnél lehet csinálni, hogy

1. Leszereljük a Tornyát,

2. az Alvázból a Sofőr melletti Lőszerrekeszt meg kell szüntetni, a mérnökök pontosítsák, hogy Mi legyen a helyére,

3. Visszatérünk a Toronyhoz, felnyitjuk a Hátsó részét, Kivesszük belőle a Hidraulikát, és megcsináljuk egybefüggő lőszerrekesznek,

4. és az Elfekvőben levő Hidraulikát az Alvázban próbálják értelmesen újra elhelyezni,

és akkor kapunk egy Olyan elrendezésű harckocsit, amilyen az Abrams és a T-80UM2 Black Eagle / T-84 Oplot / T-72-120-as, Túlélőképességileg Egyforma az Öt, ezzel lennék Elégedett.

Költségileg Vállalnád-e ezt ?

Az Abrams-nek kétféle Prototípusa volt.

- A Chrysler-féle Abrams Toronyhátulos lőszerrekeszt alkalmazott,

- A General Dynamics-féle Abrams meg Sofőr melletti lőszerrekeszt alkalmazott, mint a Leopárd 2-es,

és szerinted Melyik gyártó Prototípusát vették Sorozatgyártásba ?

Arra akarok Kilyukadni, hogy vannak Általános Elvek, amik szerint normálisan lenni, és lehet szembe is menni velük. A Leó 2-esnek is volt Toronyhátulos prototípusa, de a Németeknek nem az a fajta Leó 2-es variáns kellett, hanem a Hidraulikás, és utólag bizonyosodott meg, hogy Ökörséget választottak.

Valóban, Magyarország, Macedónia, Portugália és társai azok jelentéktelen kisországok a NATO térképén, a Németek önmagukat herélik ki, a Challenger is katasztrófa a maga módján, meg a Brit Seregszervezés, ilyenkor tényleg mindegy.

Az Abrams-et ajánlották a Briteknek, hazai ipart védték ellene, a Franciáknak is, dettó, a Németeknek is, dettó, és a Svédek vették volna szívesen az Abrams-et, de igazad van, Nemzeti Gárdista levedlettet adtak volna, és amikor már M1A1 / A2-est is adtak volna, akkorra sértődöttségből Leó 2-est vettek.

A Kornet az Beüti mind az Abrams, mind a Leó 2-es frontját, csak a Leó 2-est szétveti, berobbantja a sofőr melletti lőszerrekesze, az Abrams-nél nincs ott tárolva az éghető anyag, a sofőr jóeséllyel menthetetlen, de a Pk - Töltőkezelő enyhén kábultan ki tudják rángatni a Lövegirányzót, más a 0 / 4-es arány, és más a 3 / 4-es túlélési arány.

Valóban, az Abrams az ezeréves T-55-ösöket és szénné butított exportverziós T-72-es utánzatokat lövöldözött halomra, de akkor is Felépítésileg nem mindegy, hogy lehet-e Ammorackelni.

solarGyula:

Én nem a Páncélzat összetételéről beszélek, hanem az Általános felépítésről.

A Túlélőképesség az két dolgon múlik, egyik persze a Páncélzat, másik meg a Lőszerrekesz pozícionálása.

Páncélzatilag az Abrams, a Leó 2-es és a T-64-es egyenértékűek, ebben most nem megyek bele, de van anyagom, és csak a Lőszerrekesz, amiben lehet Jó és Rossz megoldásokat venni, és ezen Értetlenkedünk, de Miért ?

Alvázba / Sofőr mellé pozícionálni Lőszerrekeszt az égbekiáltó ökörség, ezért utasították el a General Dynamics-féle prototípust, és lett Chrysler-féle Abrams.

Leó 2-esnél viszont szándékosan szembe mentek a józan elvekkel.

A T-64-es meg egy olyan korszakban született, amikor ATGM-ek nem voltak, és az M60-as Patton meg képtelen volt beütni, és 1994-ben akarták Újratervezni.

[link]

[link]

[link]

[link]

Más példával, nem tudom mit nem lehet érteni, a Merkava az egy Túlfejlesztett, 1945 - 1962-es Centurion elfajzott továbbfejlesztése, ahhoz való Papír páncélzattal, Nulla Kompozit, de a Harckocsi Farában, Hátul van a lőszerrekesze, az Orrmotorja le fog égni, a Sofőr súlyosan sérül, de a többi tag túléli, és a Lőszer meg Szeparálva van.

Mibe kerülne egy olyan Leó 2-es, aminél Nem az lenne a szempont, hogy a Tornyát szereljék rá a Kivénhedt modellekre is, hanem hogy Normálisan legyen a Lőszerhordozó ?

Az Atomfegyverkezés az az USA Önkényes Opciója volt Sokáig, a T-64-es és a rajta alapuló T-80-asok és T-72 / 90-esek azok Csúcstechnológiás harckocsiknak lettek tervezve, hogy egy Hagyományos tankrohammal is megnyerhető legyen a háború, ne pedig hogy a T-54 / 55-ösök és az M60-as Patton-ök sárbirkózást rendezzenek, és a taktikai atommal oldják fel a helyzetet.

A T-54 / 55 öntött és hengerelt homogén acél vegyesen, és a T-64-es volt teljesen újító a Tömör, de Többrétegű és Kompozit páncélzatával.

Nézzük a harckocsi páncélzatát.

A teknő felső ívének páncélzata:

- T-64/R/A: 80+105+20 (acél,textolit,acél)

- T-64B: 30+80+105+20 (HHS acél,acél,textolit,acél)

- T-64BV: 60+35+30+35+45 (acél,textolit,acél,textolit,acél) + reaktív páncél

A torony páncélzat hasonlóan változott. Az eredetiben műanyag bélés volt, ez után jött az ipari zafír (korund) és végül az ultraporcelán. Majd a BV-nél erre is a reaktív páncél. Közben vagy 5 tonnát hízott a harckocsi.

A textolit laminált üveg, üvegszál háló és bakelit kompozitja.

Ez abban az időben extrém vastagnak számított, és az ERA-val beborítás az már csak hab a tortán, és a Kopoltyúzása is.

Ez a Páncélzat Súlymegtakarítás mellett Immunis volt a HEAT - HESH lőszerekre, és az APCBC lőszert Ideálisan 500, de inkább 1,000 méterig fogta meg, fordítva az Amerikai Csúcsharckocsi, az M60A1 Patton az egy Homogén acélos harckocsi, azt 2,000 méterről szegényített urániumos penetrátorral egyoldalúan kilőtte volna a T-64A.

Az Oroszok nem Hasraütésszerűen tervezgették, 1962-ben sikerült valódi M60-as Patton-öket beszerezniük, és az alapján tervezték és 1971-ben állt érdemleges rendszerbe a T-64A.

Ilyen arányok mellett a NATO úgy nyüszített volna, hogy rossz lett volna hallani, és Ők kényszerültek volna a Taktikai Atomaknazárra, amit Clyde Lee Conrad elárult.

Az Oroszok az M1A1 Abrams / Leopárd 2A0 megjelenésével a T-72B / T-80B / T-80U / T-90A harckocsikat fejlesztgették, megvalósultan illetve Prototípus stádiumban, és az Armata is 1984-es tervezés, ami az Államcsőd miatt jegelve lett, az Atomfegyver inkább az Anyaföld elleni ragadozástól vette el az ellenség kedvét.

És a Szu-27-es Flanker-rel, az F-15-ös Eagle megfelelőjével 12 évet sikerült késniük, és a Gigaprojekttekkel mint az Uljanovszk rep hordozó és társai Csődbe mentek.