Vajon miért van jó ideje felfüggesztve az ingyenenergiáról szóló K-fórum?

Ha már nem érkezik válasz akkor ezt közbeszúrom.

---

Célszerű a fluxusállandóság figyelembevételével megközelíteni az utóbbi készüléktípusokat. Kevés helyen említik, de például a Lenz törvény sem az energiamegmaradással kapcsolatos, hanem a fluxusmegmaradással.

Röviden egy példa egy egyszerű áramkörre:

A tirisztoros gyújtásoknál, a Horváth vízbontónál és a Tesla trafóknál találkozunk a következő áramköri megoldással:

[link]

A kapcsolóelemben különbözhetnek. Széles Gábor is tett említést a Tesla trafóhoz hasonló áramkörök többletenergiájáról.

Az ilyen áramköröknek két üteme van:

1. A kondenzátor feltöltődik a primer tekercsen keresztül, ezért a trafóban kialakul egy meghatározott irányú és nagyságú fluxus.

2. A kapcsolóelem földpotenciálra kapcsolja a kondi bal oldali fegyverzetét. Ekkor hirtelen kisül és a primer tekercs áramiránya és fluxusa is hirtelen irányt vált.

Ámde a fluxus nem ugorhat hirtelen (fluxusállandóság). Ezért a szekunder tekercsben olyan áram indukálódik, ami olyan irányú és nagyságú fluxust hoz létre, hogy a fluxusok vektori összege továbbra is az 1. ütemben kialakult fluxus maradhasson. Vagyis kétszeres fluxus keletkezik a szekunder oldalon.

Ez a kereken kétszeres fluxus a transzformátorok bekapcsolási áramlökéseinél is mindig említésre kerül. Ha meg megfelelő irányú remanens fluxus is van, akkor az még pluszban hozzáadódik a kétszeres fluxushoz. "Remanenes fluxus" meg azért is lehet mert a szekunder oldal rezgőkörbe van kapcsolva.

Van ennek a villamos példának mechanikus analógiája is, ami látványosabb és segít megérteni.

[link]

A bal oldalon a kerék forog, a zsámoly áll. (Ez felel meg a villamos példa 1. ütemének). Majd a jobb oldali ábrán a kerék perdületét átfordítja 180 fokkal. Ekkor a nagy tömegű zsámoly forgásba jön. Anélkül hogy a kerék forgási energiájából elvett volna a rendszer. Mindössze a kerék perdületének iránya változott. A zsámoly itt is kétszeres perdületre tett szert. (Ez felel meg a szekunder oldalon kialakult kétszeres fluxusnak). Hogy a vektori összeg az első ütemben meglévő kerékperdülettel lehesen azonos. (Perdületmegmaradás).

Ha meg van a zsámolynak is megfelelő irányú kezdeti forgása, "remanens perdülete", akkor látványosabb az energianyerés.

---

Megjegyzés:

Számos varázskönyv vagy internetes oldal említi, hogy bizonyos esetekben sérülhet az impulzus- vagy perdület megmaradása. Azt persze nem említi, hogy kizárólag az energia megmaradása sérülhet, míg az impulzus, perdület, fluxus és töltés megmaradása soha. Például nézzük csak a második ábra esetében. A bal oldalon vegyük a kerék perdületét +1 értékűnek. A jobb oldalon az átfordított kerékét -1 értéknek. A zsámoly új perdületét pedig +2 értékűnek. Állítsuk fel a varázskönyvek által írt perdület meg nem maradási egyenlőtlenséget: +1 <> -1+2. Há-á-át, ez az egyenlőtlenség bizony egy egyenlet: +1 = -1+2, aminek mindkét oldala +1, vagyis a folyamat során a perdület megmaradt. De az energia nem.

Számos varázskönyv és internetes oldal,hamis.Irtózatos baromságok,sok zöldség szépen tálalva.Te ezeket komolyan elhiszed?

Ki mondta hogy a lenz törvény az energiamegmaradással kapcsolatos?A lenz tözvény egyszerű hatás-ellenhatás törvénye.Szinte már Newtoni.

Horváth,Tesla és Széles Gábor…ezt jól alátámasztottad,szinte már bizonyíték a „többletenergiára”.

A kondenzátor feltöltődik a trafón át,némi veszteséggel létrehoz a szekunderen valamit némi veszteséggel.Ezután rásütöd a kondit a trafóra olyan áron hogy rövidrezárod a tápot,és ez is létrehoz valamit a szekunderen.Gratulálok ez tényleg többletenergia!Ennél fejlettebb(alul/felül kapcsolgatva hogy ne kelljen rövidrezárni a tápot)módon működik egy indukciós főzőlap.

Szavvazzuk meg:Az indukciós főzőlap szabadenergia eszköz?

De a leglátványosabb analógia az,ha nem veszed figyelembe a betáplált energiát…csak a hatást.Ez a mai értelemben vett szabadenergia?

Idegen.1 írta: "Szavvazzuk meg:Az indukciós főzőlap szabadenergia eszköz?"

Jut eszembe, Naudin oldalán van is egy csomó mérés az indukciós főzőlapról:

[link]

Sok szép kép és videó, csak a legfontosabbat nem látom sehol: a főzőlap kapcsolási rajzát. Ha látnám akkor el tudnám dönteni hogy mire szavazok. Hogy a méréseinek adok-e igazat vagy neked.

Különös, de a YouTube videók is mindig a legfontosabbat nem közlik, a precízen elkészített kapcsolási rajzot. Márpedig drótokat meg multimétereket nem szükséges mutogatni mert azt film nélkül is el tudjuk képzelni ha van kapcsolási rajz.

"Tenger szint alatt mondjuk 1000 m-re árammal vizet bontunk"

Tökéletes.Már csak tengert kell szerezni.

"Ami nélkülözhetetlen infó volt például a Bóday trafó beüzemeléséhez"

Meghallgatnám (de most tényleg ,fejtsd ki és legyél kedves ne legyél kuka)pl a te véleményedet erről,miként lehetne beüzemelni illetve mitől és hogyan működhet.Vagy hogyan kezdjünk neki.Köszi.

"Naudin oldalán van is egy csomó mérés az indukciós főzőlapról"

Igen,csak egyik sem pontos.

Csüszi!

Attól még, hogy nekünk nincs tengerünk, ha plusszos lenne az energia mérleg, egy új megújuló energiaforrásról beszélhetnénk. Alapvetően gravitációs motor lenne.

Olyan, mint egy óriás kerék, ahol a kabinok héliumos/hidrogénes lufik, amik felül kieresztik a gázt.

Csak a felhajtó erő asszem 32x nagyobb vízben, mint levegőben...

Varázskönyv

A bekapcsolási áramlökés kedvezőtlen eseteben mindig a primer védelem leoldásával jár.Általában sem a bekapcsoláskor, sem pedig a kikapcsoláskor nem működnek teljes szinkronban a megszakító pólusai. Ezekben a folyamatokban van olyan időszak, amikor

átmenetileg csak egy fázis van bekapcsolt állapotban, És van, amikor kettő.Így mind feszültség,mind áram és értelem szerűen fluxus maradvány van.Még nulla remanens fluxus esetén is.Ezek okozzák általában a nagy trafós említett "problémákat".Tehát nem a szekunder old le,sem a differenciál védelem.Éppen ezért mivel a "felvételi" oldalon van,ezért nem is lehet többlet oka.Még kis trafóknál sem.

Többet adna le,de többet is venne fel.Ezt azért nem kellene keverni.

Jut eszembe.József vagy mittudoménki,nem küldted még mindig a földre épített utcai trafó melletti világító tekercsről a videót!!Nem a hegesztő trafóra vagyok kíváncsi mert az egyértelmű.

Ezt írtad:

# 305/558

"Gyerekoromban egy búgó utcai trafóhoz közelítettem egy tekercsre kötött zseblámpa izzóval. Az izzó a távolság függvényében szépen világított. Vagyis okkal feltételezhetik azt hogy a nagy teljesítményű trafók mellett nem egészséges élni"

"Ne fogalmazd át mondataimat. Mert én ilyet nem írtam. De olyat igen hogy egy földre épített utcai trafó mellett világított a tekercsre kötött izzó, amikor az ipari üzem annyira leterhelte a trafót hogy az távolról hallhatóan búgott"

---

"Azért ha mégis küldök bizonyítékként egy videót amin ez a kísérlet látható, akkor annak oka lehet az is hogy nagy légrés van a trafó vasmagjában"

---

Tehát a kérdés,hogy egy utcai trafó mennyire telítődik.A válaszom az volt,hogy semennyire.De te kardoskodtál,hogy igen.Valamit elárulok azért.Léghűtéses (tehát nincs olaj doboza,így leszámíthatjuk a Faradi kalicka elvet)

1.6MWA-s trafó (azért ez már nem falusi méret) 1.3KVA kiterhelésen nézve, egy légmagos Dil 2-22 behúzótekercsre kötött két Led-el.

Szerinted,illetve mások szerint, hány méterre közelítve meg a trafót, világított a LED?

Varázskönyvnek nem az elektrotechnika szakkönyveket tartottam. Ahogy a fizika könyveket sem. Hanem akkor már kimondom, a Tértechnológia sorozatot vagy a Rend-et és még lehetne sorolni a netről. Többségük írója pontosan tudta és értette a többletenergia magyarázatát, mégsem írta le hanem helyette hipertereket meg negyedik dimenziókat említett. Ezért becéztem varázskönyvnek, hisz nem reáltudomány az amiben például ezoterikus jelek is vannak. De még el is nézném például tréfaként, ha az is le lenne írva ami kell.

---

A napokban jártam annál a rokonomnál amelyik abban az utcában lakik ahol az a bizonyos földön lévő trafó van. Hát mi történt? Vaslemezből van neki ház készítve azóta, az egykori téglaház helyett. Hála Istennek, így legalább nem ilyen dedológiával (dedóval) foglalkozunk hanem azzal amivel kell: A mozgó alkatrész nélküli tetszőleges teljesítményű generátorokkal.

---

Hogyan lehet beüzemelni a Bóday trafót. Először is célszerű kivesézni, megérteni a működését. Írtam az 551-es válaszban a célszerű útirányt és még egyszerű példát is említettem, amiből célszerű lehet kiindulnia az elméletnek. A fluxusállandóságot hangsúlyoztam. Vagyis hogy a fluxusok vektori összege azonos a két ütemben. Annyit kifelejtettem, mert úgy gondoltam egyértelmű, hogy:

Φ = L·I

W = ½L·I²

Látható hogy a fluxus is és az energia is ugyanazokat az L és I paramétereket tartalmazza. Viszont ha a fluxusállandóság teljesül akkor az energiamegmaradás nem teljesülhet. (Négyzeten van az I). Ahogy a többi megmaradási törvény (töltés-, perdület-, impulzus-) bármelyike szintén képes felülírni az energiatételt.