Hogy vehetnek komolyan a 21. században emberek olyan könyveket, amelyek rengeteg állítását már régen meghaladta a tudomány?

"A hagyomány ugyanis folytonosan bővül, változik"

Ebből a szempontból mindegy: ugyanis NINCSEN ALAPJA. A régiek semmi olyat nem tudtak, amit mi ne tudnánk.

A nullát pedig akármennyivel szorzod meg, nulla marad.

A hagyomány NEM BIZONYÍTÉK semmire!

"A kollektív öntudat"

Megint csak nem bizonyíték.

"Az igazság"

Mivel ez a fogalom nálad nem egyértelmű, és ráadásul olyan dologra akarod használni, amire nem alkalmas, ezért arra kérlek, hogy NE használjuk ezt a szót. Helyette pl. használjuk a "valóság" szót.

Engem a valóság érdekel, mert az igazság sokszor szubjektív.

"A jelentése az, amit az ember ad neki."

Ebben egyetértünk - de akkor ez megint csak nem bizonyíték semmire. Olyan célt adsz magadnak, amilyet csak akarsz.

"Tudod te, hogy a pszichológia hány millió szálon kötődik a valláshoz?"

Attól még tudomány.

"Az elefánt nem alkot művészetet"

De igen, pont azért írtam.

"A tudomány önmagában nihilizmushoz vezet"

Megint csak nem magyaráztad meg.

Amúgy a tudomány LEHETŐSÉGEKET ad. Lehetőség, hogy átmenjek egy másik városba, gyorsan. Vagy egy másik kontinensre, bolygóra. Vagy életben maradjak, betegség, éhség, ellenség ellenére.

Vagy kis erőfeszítéssel nagy sikereket érjek el.

Vagy előre lássam a lehetőségeimet, a jövőt.

Vagy fenntarthassam, bővíthessem, javíthassam a fajomat.

Hol van itt a nihilizmus?

"Nem tudományos megismerésre használjuk agyunk kétharmadát"

De a racionális gondolkodás igen-igen közel van ehhez! Igazából ez a tudományos megismerés alapja.

És NEM alapja sem a vallásnak, sem a művészeteknek, sem az érzéseknek.

"A tudomány egy dolog, a megismerő módszer és tevékenység. Ám az, hogy te a tudományról mit gondolsz, meg a tudásnak milyen szoteriológiai szerepet szánsz, az már filozófia"

Azért az egyértelmű, hogy a tudomány a tudást, a valóság megismerését szolgálja. Ezen ugye nincs vita?

Míg a művészet és a vallás NEM ezt szolgálja. Szolgálhatja - de nem KÖTELEZŐ nekik.

"ehhez semmi köze nincs a fekete lyukaknak, vagy a periódusos rendszernek"

Mármint, ha a részletek nem stimmelnek, akkor a holisztikus megközelítés HAMIS.

Tudod, van erre egy mondás: elegendően messziről szemlélve minden igaznak tűnik.

"Te nem a tudományt állítod szembe a vallással, hanem a saját "vallásodat" egy másikkal."

Nem igaz.

Az igaz, hogy nekem is van egy elvárásom a tudománnyal szemben, amit az nem feltétlenül teljesít.

Viszont a tudomány az EGYETLEN garantált módszer a világ, a valóság megismerésére, és az ÖSSZES TÖBBI módszer nem garantált, esetleges!

És ezt pont a tudomány tudja róluk bizonyítani - miközben ők SEMMIT nem tudnak bizonyítani: sem a tudományról, sem másról.

Baromira elbeszélünk egymás mellett, gyakorlatilag teljesen más "szubjektív mikrokozmoszban" vagyunk, és a szempontunk is teljesen más. Plusz elég nehéz úgy vitázni, hogy nem a komplett írásomat veszed, hanem kiragadott részletekre reflektálsz.

"Ebből a szempontból mindegy: ugyanis NINCSEN ALAPJA. A régiek semmi olyat nem tudtak, amit mi ne tudnánk.

A nullát pedig akármennyivel szorzod meg, nulla marad.

A hagyomány NEM BIZONYÍTÉK semmire!"

A hagyomány annak a kerete, ahogy megéljük a valóságot. Az egyént nem tudod leválasztani a környezetéről. ÉS baromira arról beszélek, amiről az egzisztencialisták, nem arról, amit információnak, vagy adatnak mondunk.

"Megint csak nem bizonyíték."

Megint nem a bizonyítékokról beszélek.

"Mivel ez a fogalom nálad nem egyértelmű, és ráadásul olyan dologra akarod használni, amire nem alkalmas, ezért arra kérlek, hogy NE használjuk ezt a szót. Helyette pl. használjuk a "valóság" szót.

Engem a valóság érdekel, mert az igazság sokszor szubjektív"

Nem erről beszélek mióta? A József Attila idézetemmel akartam megvilágítani. Az igazság szubjektív... erről beszélek. A tudomány a valóságról beszél, a vallás az igazságról. Két emberi működés, teljesen másra alkalmazva.

"Ebben egyetértünk - de akkor ez megint csak nem bizonyíték semmire. Olyan célt adsz magadnak, amilyet csak akarsz."

A szubjektív igazságok soha nem bizonyítottak, mivel nem feltétele a tudományos ismeret. Az ember nem így működik. És pontosan, olyan célt adsz magadnak, amilyet akarsz (pontosabban, amilyen a kulturális közegedből következik), de ennek a tudományhoz köze nincs.

"Attól még tudomány."

Ami kénytelen a vallással dolgozni. Emiatt kapja is a sarat a természettudósoktól és mérnököktől.

"De igen, pont azért írtam."

Az, hogy az elefánt képes rajzolni, még nem művészet. Az elefánt ugyanis lemásol egy betanított ábrát, de nincs fogalma arról, hogy az mi, nem reflektál. A művészet ennél sokkal több.

"Megint csak nem magyaráztad meg.

Amúgy a tudomány LEHETŐSÉGEKET ad. Lehetőség, hogy átmenjek egy másik városba, gyorsan. Vagy egy másik kontinensre, bolygóra. Vagy életben maradjak, betegség, éhség, ellenség ellenére.

Vagy kis erőfeszítéssel nagy sikereket érjek el.

Vagy előre lássam a lehetőségeimet, a jövőt.

Vagy fenntarthassam, bővíthessem, javíthassam a fajomat.

Hol van itt a nihilizmus?"

A lehetőség nem válasz, és nem tartalom. Akkora szakadék van közöttük, mint a tartalmas élet és az életfeltételek biztosításában kimerülő túlélés között.

Ami a tudomány maga, az csak az információ. Amit te ezzel kezdesz, az már nem az, hanem vallás, életfilozófia.

"Lehetőséget ad a nagy sikerekre."

Hogy mi siker, az már szintén nem tudomány, hanem vallás. A siker meghatározása pedig a tradícióból ( a kultúrából) következik.

"De a racionális gondolkodás igen-igen közel van ehhez! Igazából ez a tudományos megismerés alapja.

És NEM alapja sem a vallásnak, sem a művészeteknek, sem az érzéseknek."

Az ember a racionális gondolkodását hétköznapi problémák megoldására használja legtöbb esetben, illetve véleményalkotásra stb. Egyébként maga ez, hogy "racionális gondolkodás", cseppet sem egzakt dolog.

A tudomány épül a rációra, nem fordítva. A tudomány a ráció alkalmazásának egy eszköze. De egyébként az ember még bibliaértelmezésnél is használja, és még rengeteg helyen. Baromi leegyszerűsítő ez a "ráció az tudomány", a "vallás és művészet" az meg érzelem. Ennél sokkal összetettebb a psziché és az agy, a fenti jelenségek is.

"Azért az egyértelmű, hogy a tudomány a tudást, a valóság megismerését szolgálja. Ezen ugye nincs vita?

Míg a művészet és a vallás NEM ezt szolgálja. Szolgálhatja - de nem KÖTELEZŐ nekik."

A tudomány az objektív, érzékek által adott világ megismerésének módszere. De az objektív megismerés mitől szent tehén? Ez már kultúra és szubjektív világnézet.

"Mármint, ha a részletek nem stimmelnek, akkor a holisztikus megközelítés HAMIS.

Tudod, van erre egy mondás: elegendően messziről szemlélve minden igaznak tűnik."

A holisztikus szemlélet az EMBERRE vonatkozik, annak működésére. A pszichológia régóta alkalmazza. Példa: A tudás számít, a hit felesleges. Partikuláris nézet. A hit az emberhez tartozik, tőle elidegeníthetetlen, mindig létezik, mert az ember így működik. Holisztikus szemlélet.

A partikuláris szemlélet azt mondja, hogy nincs szükség a májra, elég nekem a szívem. Csakhogy az emberhez nem véletlenül tartozik máj, azért, mert úgy működik, ahogy. Az eredmények ilyenek: kommunisták el akarták törölni a vallást, mert tudomány, nép órpiuma stb... végül maga a kommunizmus lett vallássá. Emberi természet.

"Nem igaz.

Az igaz, hogy nekem is van egy elvárásom a tudománnyal szemben, amit az nem feltétlenül teljesít.

Viszont a tudomány az EGYETLEN garantált módszer a világ, a valóság megismerésére, és az ÖSSZES TÖBBI módszer nem garantált, esetleges!

És ezt pont a tudomány tudja róluk bizonyítani - miközben ők SEMMIT nem tudnak bizonyítani: sem a tudományról, sem másról."

A tudomány semleges tényeket közöl, minden, ami ezen túli, hit, vallás, filozófia.

Példa: az evolúcióról tudunk, alkalmazkodás a környezethez. De nem fejlődés!

A fejlődést az ember vetíti bele az evolúciós folyamatba, saját lineáris történelemszemléletét viszi át rá. Ez már nem tudomány. Nincs beleírva a természetbe, hogy mi számít fejlődésnek. A nyugati ember ami összetettebb, azt fejlettebbnek gondolja. A természetben ilyen nincs.

A medúza egyszerűbb, mint a dinoszaurusz. Mégis sokkal sikeresebb evolúciós szempontból.

Ezt nevezik többen az evolúciókutatásban teleologikus tévedésnek. A természet ontológiailag naturalista, magyarán nincs célja.

De az ember természetéből adódóan igényli a célokságot, a világnézet kialakítását, ezért projektál. A tudományt sok vallásosnak tekinthető világnézet helyezte középpontjába, a fent említett módon. Összefoglaló nevük szcientifizmus, Hamvas szavával élve.