Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Valláskritika » Miért kell "hit" az evolució...

Miért kell "hit" az evolució elmélet elfogadásához?

Figyelt kérdés

2017. aug. 21. 12:23
 241/295 anonim ***** válasza:
89%
Hogy alakul a könyv?
2017. aug. 29. 20:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 242/295 anonim ***** válasza:
71%

Fú de sok komment.

Biztos mondták már hogy az evolúció elmélet.

A gravitáció is az, mégsem kell hit hogy ne lebegjek el az űrbe, az hogy elmélet nem csak azt jelenti hogy "talán van, talán nincs", esetünkben azt hogy "persze hogy van csak még nem jöttünk rá pontosan hogy működik"

Szerintem az is lehetséges hogy pl Isten megteremtette az első lényeket és az evolúció segítségével elkezdte őket formálgatni hogy jobb életük legyen.

2017. aug. 30. 06:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 243/295 Tom Benko ***** válasza:
93%

Nekem azóta is szúrja a szemem, hogy a korallok az egymásra növéssel állítólag 59 kilométert tudnak nőni. Érdekelne a számítás, mert még lineáris növekedéssel sem jön ki, legfeljebb úgy, ha a számoló a sebességeket összeadta, és azt együttes növekedési sebességnek vette. Ez súlyos hiba. Ráadásul a lineáris növekedés sem állja meg a helyét, mivel a korallok tipikusan fraktális növekedést mutatnak, úgyhogy a véletlen bolyongás is közrejátszik, ennek eredményeképpen a növekedés még nagy hosszúságokon is kismértékű eltávolodást fog eredményezni. Szóval a korallok növekedésére vonatkozó érvek finoman szólva is hamisok, de inkább dilettánsra utalnak, legalábbis matematikai szempontból.


Apropó, kérdező: A genetikus algoritmusokról mi a véleményed?

2017. aug. 30. 10:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 244/295 anonim ***** válasza:
94%

Őőőőő most komolyan korallok növési sebességein veszekedtek? Az talán sokkal valószínűbb hogy az égben egy szakállas bácsi 6 nap alatt megalkotott több milliárd féle extrém bonyolult organizmust majd ezeket egy tökéletesen működő ökoszisztémába helyezte?

Kövezzetek meg de én azt a verziót szoktam elhinni amiben több a hihető rész.

2017. aug. 31. 19:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 245/295 anonim ***** válasza:
91%
Vigyázz utolsó, mert a kérdező megátkoz! 😂😂😂
2017. aug. 31. 20:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 246/295 Mojjo ***** válasza:
94%
Na, egy újabb versenyző, aki nem tudja, mit jelent a természettudományos elmélet szó. Ezeket tenyésztik valahol, vagy mi?
2017. aug. 31. 22:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 247/295 Ozmium42 ***** válasza:
93%

Ezt a linket csak úgy itt hagyom az ecetes hasonlat miatt:


[link]

2017. aug. 31. 23:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 248/295 Darkmoon80 ***** válasza:
94%

Kedves 246-os!


"Miért kell "hit" az evolúció elmélet elfogadásához?

Mivel a törzsfejlődésre nincs bizonyíték"


Az, hogy te nem tudsz róla, vagy éppenséggel nem óhajtod tudomásul venni, még nem jelenti azt, hogy kijelentheted nagyképűen, hogy nincs.


Javasolnám, kicsit tájékozódj, mielőtt elkezdesz egy kérdésre választ adni.


Sokszor el lett mondva, a nincs olyan megkülönböztetés mely okolná a mikro-makro evolúció megkülönböztetés használatát.


Amit te makro evolúciónak gondolsz, az csupán mikro evolúciók hosszabb idő alatt bekövetkező sorozata, amelynek a végső fázisában már nehéz felismerni a kiinduló állapotot. Tekintsd úgy, mint amikor elindulsz a lépcsőházban felfelé. Mindig csak egy lépcsővel lépsz feljebb, de érdekes, egy idő után eljutsz az első emeletre.

Kívülről, ha a két időpillanatot nézzük, egyszer a földszinten vagy egy másik pillanatban meg az első emeleten. Makro változás! De mégis mikro lépésekből épült fel.



Konkrétumként csupán Cerevaise kolléga néhány példáját idézném be, valamennyi esetben bizonyíthatóan ÚJ FAJ (makro evolúció a te szóhasználatodban) keletkezett:


(full idézet, a szóhasználat nem neked, hanem az akkori eléggé fafejű vitapartnernek szólt)


"


" A Londoni metró szúnyogai külső jegyeik alapján a Culex pipiens fajba tartoznak, ám jelentős különbségeket mutatnak a felszínen élő társaikhoz képest. A földalatti alakok szűk terekben is képesek párzani, míg a felszíniek nem. A föld alatt élő szúnyogok nagy gyakorisággal szúrnak emlősöket, míg a felszíniek madarakat. A föld alattiak vérszívás nélkül is képeznek petéket, míg a felszíniek csak vérszívás után. A föld alatti alakok egész évben szaporodnak, míg a felszíniek télen nem. Ezeket a változásokat nyilván a föld alatti élethez alkalmazkodással függnek össze: Szűk helyeken is párzanak, a metróban sokkal több emlőst (embert) találnak, mint madarat, és mivel a metróalagutak egész évben egyenletes hőmérsékletet tartanak, semmi szükségük a peterakás téli felfüggesztésére. Ezek az egyértelmű előnyök a felszínen valószínűleg hátrányosak. A metróból gyűjtött szúnyogok egymással mind keresztezhetőek voltak, ám a felszínről gyűjtött törzsekkel nem hoztak létre termékeny utódokat. Egyetlen esetben keltek csak ki a hibrid utódok, ám ők terméketlennek bizonyultak. Genetikai vizsgálatok megerősítették, hogy a felszíni és a földalatti alakok közti génáramlás erősen korlátozott, vagy éppen nem is létezik. Minden jel szerint a londoni metróban egy új szúnyogfaj kialakulását kísérhetjük éppen figyelemmel. : "


Egysejtűből többsejtű:

[link]


Egysejtűből totálisan új önállóan szaporodó többsejtű lények jöttek létre.


AZ ÖNÁLLÓAN SZAPORODÓ TÖBBSEJTŰ LÉTFORMA SZERINTED NEVEZHETŐ EGYSEJTŰ LÉNYNEK???

"


"Még a Raphanobrassicáról...


Az ostoba kreacionista haverjaid ráadásul az új növény kialakulását nem a vadkáposztától számítják (pontosabban elég ravaszak, hogy a te ostobaságod miatt átverhessenek), ahonnan tulajdonképpen az egész kialakulás elindult a növénynemesítéskor, vagy a vadretektől, mert ugye arról elfeledkeznek, hogy onnantól kezdve kell látnunk a most kialakult új faj formavilágát, és teljes genetikai megváltozását, ami természetesen már nem tud a vadkáposztával se közösen utódot képezni.


Íme a vadkáposzta:

[link]


És később ez lett ebből (is), a Raphanobrassica (Brassicoraphanus):

[link]


Ez nem képes szaporodni se a retekkel, se a káposztával se a vadkáposztával... stb. Nem tűnik satnyának nekem egy cseppet se, amit azonban jól látok, hogy totálisan és minden ízében más, mint a vadkáposzta, mert ennek a kiinduló genomját kell mérvadónak vennünk, ha szerinted nem történt lényeges változás.


Csak akkor hogy-hogy egy totálisan más formájú növényt látunk a vadkáposztához képest??? Hogy lehet ezt kivitelezni ugyanolyan genommal? "


https://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__.. kérdésekre adott válaszokból kiemelve.

2017. aug. 31. 23:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 249/295 Ozmium42 ***** válasza:
Hibásan másoltad be a linkeket...
2017. aug. 31. 23:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 250/295 Darkmoon80 ***** válasza:
2017. szept. 1. 05:32
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!