Mi van ha így nézzük a 10 parancsolatot?
Ha így értelmezzük akkor mihez kell tartani magunkat?
Vagy akkor honnan eredhet és mi a célja?
"Mi van ha így nézzük a 10 parancsolatot?"
Akkor hatalmas tévedésben vagyunk.
"Ha így értelmezzük akkor mihez kell tartani magunkat? "
NE értelmezdígy, mert ez marhaság.
"Vagy akkor honnan eredhet"
Benne van a Tórában:
"És kihirdette Isten ezeket az igéket következõképpen:" ( 2 Mózes 20,1 )
"és mi a célja?"
Ez is benne van:
"Tartsátok meg rendeleteimet és törvényeimet, melyeket ha megtesz az ember, ÉL ÁLTALUK" ( Mózes harmadik könyve 18. fejezetének 5. verse )
Tehát a Tóra törvényeinek rendeltetése, hogy az ember ÉLjen ÁLTALUK. ( Mert, ha csak úgy a vakvilágba bele próbálna élni, minden szabály nélkül, annak zûrzavar, annak pedig nyomor és pusztulás lenne a vége. )
Az egész szöveg arról tanúskodik, hogy szerzõje vagy egy kukkot sem ert az egész Bibliából ( esetleg nem is olvasta, csak ezt találta valahol, mint most Te és megtetszett Neki, mint most Neked, vagy kizárólagos célja, hogy cikizze a Bibliát és hirdesse a materializmust, mert Neki az a vallása.
Ha avatgott magyarázatot keresel: [link] - a Tórahoz (Mózes öt könyve) írt jegyzetek és magyarázatok Josef Hermann Hertz, egykori brit birodalmi förabbi jegyzetei és magyarázatai ill. egyes részeket azok nyomán magyar rabbik írták. Javaslom, töltsd le.
Mindenesetre ajánlatos elolvasni magát a Tórát, ez minden Biblia legeleje, össz alig 200 oldal, a tízparancsolatig mindössze 66 oldal.
Néhány konkrét megjegyzés:
"A törvény ugyanis nem részletezi azokat a körülményeket, feltételeket, szempontokat, amelyek között betartható, érvényesíthető, vagy alkalmazható szabály lehet"
MARHASÁG. Olyan szabály, amit MINDEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT, FELTÉTEL ÉLKÜL be KELL tartani, érvényesítteni KELL, alkalmazni KELL. ( lásd elõbb: "mi a célja?" )
"eredetileg a felebarátot a saját népének törvénytisztelő tagjaira érti"
El kell ismernem, hogy sok rabbi is ezt mondja, de árnyaltabban. A megadott linken részletes magyarázatot találsz egyrészt a helyén, tehát 3Móz 19,18 -nál, másrészt ( ott utal rá ), külön, ha ezt keresed: Leviticus XIX,18.
A lényeeg: nem csak a saját népének törvénytisztelő tagjait kell szeretni a parancs szerint, hanem mindenkit. A vallásos zsidó napi három imádkozása küzül a reggelinek az elején van: "ezennel vállalom a szeressed felebarátodat mint magadat parancs betartását".
Természetesen a megadott jegyzetek részletesen foglalkoznak a Tízparancsolat minden egyes parancsával.
Amit az általad linkelt szöveg ír, az minden egyes parancsnál tööb tévedést is taartalmaz.
"Ismeretlen Intelligencia"
MARHASÁG. Nem Ismeretlen Intelligencia, hanem a Teremtõ, Mindenható, Örökkévaló I-ten. Aki amúgy korábban is, késõbb is "bemutatkozott", legalább is Mózesnek:
"Én vagyok atyád Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákób Istene!" majd Mózes kérdésére "Ehje aser ehje – Én vagyok, aki a Lét vagyok" ( szó szerint csak: vagyok, aki VAGYOK ) ( Mózes második könyve 3. fejezetének 6.,14. verse )
"Örökkévaló, Örökkévaló irgalmas és kegyelmes Isten, türelmesen elnéző, nagy a kegyelemben és az igazságban. Megőrzi a kegyelmet ezredízig, megbocsátja a bűnt, az elpártolást és a vétket, de teljes fölmentést nem ad, megemlékszik az atyák bűnéről a fiakon és unokákon harmadíziglen és negyedíziglen is." ( Mózes második könyve 34. fejezetének 6-7. verse )
De "bemutatkozott" korábban az õsatyáknak, Ábrahámnak, Izsáknak, Jákobnak külön, külön. ( Többek között ezért IS kell elolvasni, hogy észrevegyük az ilyen tudálékos szamárságokat. )
Természetesen megismerhetõségének határai vannak, hisz a Teremtõ nem tartozik az általa teremtett anyagi világhoz, azonban amennyire szükséges, annyira megismerhettük Tórájából ( = tanításából ).
"1. parancsolat"
a) A zsidó felfogás csak 20,2 -t tekinti elsõ parancsolatnak, 20,3 már a másodikhoz tartozik.
A rend kedvéeért idemásolom az általm ismert 5 fordításban:
En vagyok a’ te Jehova Istened, ki az Egyiptomnak földéböl a’ szolgálatnak házából kihoztalak tégedet ( Károli Gáspár fordítása 1586 - 1590 )
Én, az Úr, vagyok a te Istened, a ki kihoztalak téged Égyiptomnak földérõl, a szolgálat házából. ( Károli Gáspár fordítása - 19. sz-ban modernizálva )
Én vagyok a te Urad Istened, ki téged kihoztalak Egyiptom földérõl, a szolgaság házából. ( Káldi György fordítása 1626 )
Én, az Úr, vagyok a te Istened, aki kihoztalak téged Egyiptom földjérõl, a rabszolgaság házából. ( Káldi Káldi György fordítása modernizálva )
Én vagyok az Úr, a te Istened, én hoztalak ki Egyiptom földjérõl, a szolgaság házából. ( Szent István Társulat fordítása 20. sz vége )
Én, az ÚR, vagyok a te Istened, aki kihoztalak Egyiptom földjérõl, a szolgaság házából. ( Magyar Biblia Tanács fordítása 20. sz vége )
++++++++
Én vagyok az Örökkévaló, a te Istened, aki kivezettelek Egyiptom országából, a szolgaság házából. ( "Hertz Biblia" fordítása 20. sz 30-as évek )
Én vagyok az Örökkévaló, a te Istened, aki kivezettelek Egyiptom országából, a rabszolgák házából. ( Dr. Bernstein Béla fordítása kb ua kor )
Utolsó kettõ zsidó fordítás. Mint látható, az, hogy "szolgálat" csak az elsõ kettõben van, a többiben "szolgaSÁG", v "rabszolgaság", "rabszolgák" házából.
A kritika itt is TELJESEN TÉVES. Igaz, eleje I-ten uralmának elismerése, de ha csak az volna a parancs, itt vége volna, nem hangsúlyozná: "KIVEZETTELEK ... A SZOLGASÁG HÁZÁBÓL".
Egyiptomban rabszolgák voltunk, mostantól SZABADOK. Ostobaság, hogy egyik úr helyébe másik, mert az ember számára valódi szolgaságot, megalázó helyzetet az jelent, ha egy másik ember szolgája.
Az egész világ Teremtõjét szolgálni nem jelent rabságot, nem megalázó, hisz a Teremtõé az egész Világ.
Így az elsõ parancsolat szerint az Egyisten a SZABADSÁG Istene is.
4. parancsolat
"nem világos Mózes követőinek sok esetben, mit kell munkának tekinteni"
Újabb marhaság, újabb lobogtatása a mélységes tudatlanságnak. Bölcseink már az ókorban részletezték ( a gyengébbek kedvéért, akik maguktól nem jöttek volna rá ):
Mivel a szivatagi Szentély építésére vonatkozó parancs azt mondta, hogy Szombaton az is szüneteljen, tehét a vallási parancs munkának tekínt minden olyan mûveletet, amit a Szentély építése közben kellett végezni.
( A kalásztépés esetében a TÉPÉS ami tilos, függetlenül attól, hogy mit tép. Mivel a Szentély építése közben nyilván kellett idõnként eltépni textilt, vagy szálakat. )
Hogy miért épp ezek a mûveletek?
Gondold meg: közvetlenül azután, hogy I--ten szövetséget kötött az egész néppel, mi lehetett volna fontosabb a nép számára, mint I--ten "hajlékának", a Szentélynek felépítése? És még ezt a legfontosabb munkát is szüneteltetni kellett Szombaton.
"ha valakinek módjában állna több napot is pihenni egy héten, akkor ettől megfosztja"
Erre szoktuk mondani, hogy hohmecolás, vagyis céltalan, sehova sem vezetõ vitatkozás, pusztán a vitatkozás kedvéért. Igaz, zsidó felfogás szerint ez is fontos, mert csiszolja az elmét. Pl kimutatni a szamárságró, h mitõl szamarság.
A parancsban: "Hat napon át dolgozzál és végezd el minden munkádat"
A lényeg: végezd el minden munkádat! Ha elvégezted, nem kötelezõ kitalálni valamit, csak a dolgozás kedvéért. Más kérdés, hogy értelmes ember mindig talál magának valamit, hisz ma legtöbb helyen 5 nap a munkahét, azért nem szoktak 2 napot átaludni. És ha utazol valahva, már olyat csinálsz, ami Szombaton tilos volna.
Ennél többre sajnos nem futja az idõmbõl, linken, amit az elején adtam, megtalálod a magyarázatokat.
Úgy gondolom, ebbõl a néhány példából is látszik, ez a kritika, mint a többi bibliakritika, úgy hülyeség, ahogy van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!