Miért kell "hit" az evolució elmélet elfogadásához?

"Fu de megutnelek kerdezo....mert mindenkire raakarod eroszakolni a hitet, azt h az evoluciohoz kell hit mint vallami mesehez v vallashoz,"

Nem erőszalolok én semmit kedves uram- tény hogy kell hozzá hit! :)))))

"es egyszeruen nem veszed figyelembe a tenyeket, azokat amiket tobben BIZONYITOTTAK"

A tényeket nem kell bizonyítani csak ahozzágűződő meséket! :)))

"(Tudod mit jelent ez a szo?) mar es nem megkerdojelezhetoek,"

100% Dogma! olyan jokat mondassz' :))))

"es ezeket mind figyelmen kivul hagyva hajtogatod csak a sajat agymenesed,"

Ha nem látod kell hozzá hit hogy elhiggyed.

"azert mert TE keptelen vagy felfogni egy egyszeru torvenyszeruseget, meg nem kell hozza hit."

Tudtad hogy a törvényszerűséghez tervezett inteligencia kell?

"Időben és térben megfigyelhetően egymást követik a különböző fejlődési fokozatok."

A fejletlen szaporodószervvel semmiféle szaporodás nem vitelezhető ki! Ha a legjobban illeszkedő szervezetek szaporodnak, akkor kétségtelen, hogy a fejletlen szaporodószervvel rendelkező szervezetek kevésbé jól tudnak illeszkedni, és ez annál inkább válik domináns tényezővé, minél fejletlenebb maga a szervezet, különösen annak a szaporodási mechanizmus által vezérelt szaporodó szerv általi funkcionalitása.

A kérdés az, hogyan jut el a legjobban illeszkedő szervezetek szintjére az a biológiai csodabogár, amely a legkevésbé illeszkedő szervezetek szintjéről indul?! Hiszen maguk az evolucionisták állapították meg, hogy „a legjobban illeszkedő szervezetek élnek túl, szaporodnak”, arra szintre tehát először el kell jutni.

Azonban meg kell jegyezni, hogy itt a sorrend fel van cserélve, mert ugyanis nem a túlélő szaporodik, hanem a szaporodás által lesz túlélő. Ahhoz tehát, hogy túlélő lehessen, szaporodnia kell (mégpedig sikeresen!), ahhoz meg hogy szaporodhasson, a legjobban illeszkedő szervezetek közé kell hogy tartozzon.

Odatartozni pedig úgy tud, ha eleve olyan kezdettől fogva (ami viszont a teremtésre bizonyíték), mert ha nem olyan kezdettől fogva, akkor nem tartozik a legjobban illeszkedő szervezetek közé, vagyis szaporodási gátlás miatt nem lehet túlélő!

Vagyis valahogyan fel kell tornáznia magát a legjobban illeszkedő szervezetek szintjére, hogy túlélő lehessen, viszont túlélő csak akkor lehet, ha a legjobban illeszkedő szervezetek szintjét megüti. Mert ha rögtön nem üti meg a legjobban illeszkedő szervezetek szintjét (hanem éppen fejlődésnek induló szaporodószervvel rendelkezik), akkor az evolúciós elméletet 'üti meg a guta', és beáll kényszerű stroke, az egész evolúciós mechanizmus szélütése.

Az evolucionisták azt állítják, hogy minden egyes komplex szervek által felépülő szervezet eljutott a legjobban illeszkedő szervezetek szintjére, és így tudott szaporodni, túlélni, sőt átalakulni. Ezt pedig úgy lehet elképzelni, mint a hullámvasutat. Az is kap egy kezdő löketet, aztán föl le megy. Amikor lent van, (éppen átalakulási fázisban), akkor kevésbé illeszkedik, amikor meg fönt van akkor a legjobban illeszkedik. Azután megint lent és megint fönt. A hullám alján van az átalakulási stádium, a hullám tetején meg a kifejlődött stádium.

Hogy mi a hajtóerő ebben a képzeletbeli történésben, hát pl. „A genetikai konfliktusokat fontos evolúciós hajtóerõnek gondolják, és szinte minden nagyobb evolúciós lépésben feltételezik a szerepüket (ivaros szaporodás kialakulása és fenntartása, iverdeterminációs rendszerek, genomméret evolúciója, rekombináció, meiózis, anizogámia, fajképzõdés, diploidia stb), ...

Azonban gondok vannak ezzel a perpetuum mobile módján funkcionáló konfliktusdús mechanizmussal. Ugyanis először fel kell jutni a magasba, hogy legyen lendület a hullámzásra, mert alulról fölfelé csak lassan araszolni lehet. Ha meg nincs elegendő kezdőlöket, akkor az araszoláshoz rengeteg idő kell, és semmi garancia nincs arra, hogy egy idő után ne csússzon vissza a fajátalakulásra vetemedett élőlény az időkilométerekre kinyúló mászókán.

A két képzeletbeli evolúciós dinamó, a mutáció és a természetes kiválasztódás meg éppen hogy nem arról híres, hogy gyorsan dolgozzon (mint egy versenyautó, amely pár másodperc alatt gyorsul fel százra), hanem idő kell neki, hogy kifejthesse a neki tulajdonított áldásos hatását. Mégpedig sok idő, rengeteg idő. Hiszen még a kutyából sem lesz hirtelen szalonna, hát még abból a farkas ősből annyiféle kutya fajta.

Különben is, az összes kutyafajta a farkasfajból, mint alapfajból származik, és ha nem volna céltudatos tenyésztés, egy idő után nem fölfelé fejlődnének a kutyák valami új fajjá, hanem visszafejlődnének farkassá.

Ha pedig fajátalakulásról beszélünk (ami az evolúció leglényegesebb momentuma, hogy egymásból eredezteti a fajokat, alulról indulva és fölfelé fejlődve), akkor két faj átalakulási fázisának bármelyik stádiumában kényszerűen meg kell állapítani, hogy az éppen a legjobban nem illeszkedő szervezetek stádiumát jelenti, amely nem biztosítja a szaporodást, ebből kifolyólag a túlélést sem.

A millió évek éppen a gátjai az átalakulásnak, és nem segítői. Mert a millió évek arra lennének jók, hogy létrejöjjenek a legjobban illeszkedő szervezetek. A legjobban illeszkedő szervezetek létrejöveteléhez meg állandóan fenntartott túlélésre van szükség, aminek az előfeltétele a sikeres szaporodás. Ezért az egyik evolúciós fázisból egy magasabb rendű evolúciós fázisba való átmenet nem képzelhető el éppen a legjobban illeszkedő szervezetek szaporodóképességének hiányában.

"Az evolúció jól látható, logikus, a fejlődési vonalak levezethetőek"

Az teljesen ki van zárva, hogy évmilliók alatti fokozatos, minden előre tervezett cél nélküli, kiforratlan, (funkcióját betölteni képtelen) átalakuló fázisban lévő, fejlődés (evolúció) révén tökéletesedő, egymáshoz fokozatosan (nem tudni mitől) igazodó, hím és végkifejletében összetettebb, működésében sokrétűbb nőivarú (félkész?) szaporodó szervekkel (egymásból fajátalakulással leszármazódó fajoknak) szaporodnia (egészséges utódokat nemzeni és világra hozni) lehessen (a légzés, táplálkozás, látás, hallás, szaglás, stb. kifejlődéséhez), amikor még nem csak ezek az erre koordinált, speciálisan szükséges szervek vannak kezdetlegességüknél fogva használhatatlan (nem kellően kifejlődött) állapotban, hanem maga az egész szaporodási ciklus mechanizmusát szabályozó, fiziko-kémiai erők, hormon-ideg-ér, stb..., és az azt előkészítő sejtszintű molekuláris vezérlés és kivitelező apparátus is kezdetleges, tökéletlen, és fejletlenségénél fogva csökevényes! -

És hogy ez a felvezetés csupán tagadása lenne az evolúciónak, és nem cáfolata, hát bizony még senki és semmi a világon nem tudott szaporodni optimálisan működő szaporodási mechanizmusok hiányában, úgy hogy azoknak hiánya egyben cáfolata is a sikeres szaporodásnak – ami az evolúciós fejlődés előfeltétele! Sikertelen szaporodás meg nem létezik – ennélfogva evolúciós fejlődés sem létezhet.