Ha az evolúció igaz, miért nem tudják rekonstruálni?

#29 kerdezo is ezekre lenne kiancsi

tanult kollegad Ozmium42 kozolte hogy ezekkel nem foglalkoznak, de e kozles nelkulbis kozhely dolog

szoval te tudsz valami tudomanyos tenyt ezekre, merthogy a tudomany is szamon tart sok elmeletet is nem csak tenyt

mind amit felsoroltam barmelyikre azok kozul parszo ban tudsz tudomanyos tenyt mondani?

olyanokra nincs valasza a tudomanynak tehat amikre kellene, amikre nem kell azokra van...

#31 poenos kerdes

mikor epp egy tudomany-hivo (igy gondolom masok is egyeterthetnek vele) mondta nemreg egy kerdesnel hogy az emberi agy nem kepes vegtelen adattarolasra

meg nemreg en is ugy gondoltam hogy a tudomany tenyekre alapulhat, szoval nevevelboszhangban tudasra alapul

de mostanaban jovok ra hogy a tudomany pusztan hisz, es meg Isten sem all mogotte, se az Isteni tanitasok

igy igen erdekes helyzetben van, ha comingoutol a tudomany (ezt is valamikor gyakorin olvastam csak epp a vallasosokra) akor rajon hogy csak Istentol elvalaszthatatlanul van eselye arra hogy ne a pusztulasba vezesse az emberiseget

Sok okos dolog hangzott el korábban, nem ismétlem. Azonban.

Az evolúció egy elmélet az élet változására, alakulására. Ez azt jelenti, hogy egy csomó megfigyelést, kísérletet, eseményt leírnak, okát adják, levezetik, és olyan törvényszerűségeket állapítanak meg, ami két dolgot tud.

1. Semmi más elmélettel, jelenséggel, azok valós magyarázatával nincs ellentmondásban, hanem azokkal együtt pontosabban írja le a megfigyelhető jelenségeket, mint korábban, mikor az elmélet nem létezett.

2. A kitűzött cél, amiért az elmélet létrejött, magyarázza a megcélzott jelenséget, logikai úton nem kikezdhető, azaz teljes.

Van egy harmadik dolog, ami a tudomány sajátosságaként érvényes itt. A tudomány soha nem állít véglegeset. A tudománya megismert világról állít ellentmondásmentes rendszert, azzal a kikötéssel, hogy ismert dolgokkal nincs ellentmondás, és minden ismert dolog magyarázható egy elmélettel. Ha azonban új ismeret keletkezik, mindig vizsgálják e két dolgot, az ellentmondásmentességet és teljességet. Aztán esetleg jöhet egy újabb interpretáció, nem a régi kidobása, csak értelmezési tartományának megváltoztatása.

Ezekből következik, hogy az evolúció az elméleteknek nem az az esete, amit a laikus értelmezés szerint „rekonstruálni” lehet. A szabadesést például lehet, mert az egy ilyen természetű elmélet.

Kérdező, önmagad mutatod be, hogy nem érted, miről beszélsz. Az élőlénynek változása a természetben, hosszú idő alatt zajlott le. Ennek rekonstruálása két ok miatt és értelmezhetetlen. A természet nem laboratórium és viszont. Amit ebből a laboratóriumból „bizonyítanék” az nem a természeti események „bizonyítéka”. Mások ugyanis a körülmények. Hogy hogyan forr fel a víz, és mi következik ebből, lehet laboratóriumban „megismételni”, „igazolni” a vonatkozó elméletet. Az evolúciót így nem lehet. Másfelől a laboratóriumi kísérlet jól definiált időtartamú. Az élet változása meg nem. Szóval mit is vársz el bizonyítékként? Mi az a nem definiált időszak alatt végbement változás, amit, ha reprodukálnánk, hinnél neki? Hogy hihetnéd, hogy az bizonyíték, mikor az egyik X idő, a másik annak sokszorosa alatt zajlik le?

Az élet keletkezését, mint többen rámutattak, nem az evolúciós elmélet feladata magyarázni. Továbbá még egy apróság. A baj az, hogy te azt úgy képzeled: itt egy vegyület, ez nem élet. Adjunk hozzá valamit, lépjen reakcióba valamivel, és hoppá, megvan az élet. Nincs meg! Nincs vonal, az egyik oldalán semmi élet, a másikon meg ott az élet. Átmenet van. Tudod mi a te problémád, ha valaki komolyan venné igényedet? Azt mondaná. Oké, laboratóriumi rekonstrukciót kérsz, én megteszem. De biztosra akarok menni. Kérlek add meg pontosan, mit NEM fogadsz el még életnek, és mit IGEN, elfogadsz. Nos azt megcsinálom. Te semmit sem fogsz válaszolni, és nem találsz embert, aki válaszol helyetted. Mert vagy hasonlóan fogalma sincs, vagy tudja, hogy ez nem lehetséges.

A laikusok számára mindig az a fő probléma (nemcsak ebben, mindenben), hogy ahhoz, hogy egy dolgot megértsenek, kevés a tudásuk. Hallanak sok véleményt, és egyetlen lehetőségük, találomra egyet kiválasztani. Erre is van szó, nem tudománynak, hanem hitnek hívják.

#35

a kerdes lemaradt...

https://www.gyakorikerdesek.hu/ezoteria__egyeb-kerdesek__725..

Az állattenyésztés, növénynemesítés is az evolúció része. Tehát az evolúciót rekonstruálták.

Rövidebb távon: már van új faj, amit laboratóriumban hoztak létre. Mesterséges sejt még nem létezik, de az evolúció nem is az élet létrejöttével foglalkozik.

Kedves Kontár, szerintem még nem vagy közveszélyes, de még lehetsz, mégpedig nem is soká, ha ilyenek megtetszenek neked.

A kérdező a linkben bizonyára félig idióta, vagy legalább is csökkent értelmi képességű, amely magában nem baj, legfeljebb neki, illetve neki sem, mert nem ismerheti a különbséget.

A Kizsákmányolás kérdése az viszonylagos, mert azok a cégek munkát adnak sok embernek, a termelődő haszonból az adott országnak adót fizetnek és az, hogy a meglévő pénzüket haszon érdekében fektetik be, az csak természetes és mindig is így volt és ezután sem lesz másképpen.

Nemrégiben volt egy olyan korszak, ahol nem ez volt a szempont, szocializmusnak hívták és éppen ezért nem működött, mert az állam nem osztotta meg a nyereséget az emberekkel, nem volt haszonérdekeltség.

Amúgy ott meg éppen az ateizmus volt az eszmei áramlat, tehát legalább is elviekben éppen az ateisták törekedtek egy kizsákmányolás mentes társadalomra, csak hát pont ezt nem sikerült elérniük, bár meg kell mondjam, akkoriban mindenkinek csak egy lakása, nyaralója, gépjárműve lehetett és bár egy funkcionárius hatalma szinte korlátlan volt, ezt a vagyonáról nem lehetett elmondani, mert azt bizony korlátozták, így az nem is domborodhatott ki.

Azt is el kell mondanom, hogy etika is volt a régi rendszerben, ha például valaki nagyban próbálta vinni a prímet, azt simán lekapcsolták, nem mondom, lehet, hogy irigységből, de az eredményen az nem változtat.

Akkor bezzeg nem adtak százmilliókat egy mondvacsinált tanácsadónak és még az országházi képviselők sem tudták ész nélkül degeszre tömni a zsebüket.

Ez persze egyúttal negatívum is, mert ezzel meg is bukott a rendszer.

A gyáraknak, cégeknek sem volt érdekük a konkurenciaharcban egyre jobb termékekkel vetélkedni, mert nem is volt konkurencia és a haszon, mint olyan szinte nem is létezett.

Ha a magyar gazdaság valamit profitált volna, azt az oroszok úgyis elvették volna, így hát még az állam sem volt különösképpen motiválva.

Az előbbihez

Azzal az indokkal fölözték le az oroszok a hasznot, hogy minden tagállam a lehetőségeihez képest adózzon a Varsói Szerződéshez, viszont csődbe sem hagytak menni senkit, mert még olcsóbban adták az energiát, olajat fegyvert, ha erre volt szükség, vagyis semmi értelme nem volt a haszon, vagy veszteség szónak, mert az állam is így járt el a cégekkel, azok meg a dolgozókkal.