Ateisták! Ti miért törekedtek a jóra?

@ Tudod, kérdező, vannak társadalmi normák és törvények, amik betartásával része lehetsz a társadalomnak. Ha nem tartod be, kitesznek. Ennyi. És ezt senki sem akarja.

Igen tudom. Tisztában vagyok a társadalom nevelő erejével, büntető és jutalmazó hatalmával.

@ Az érvelésed szerint nem csak az ateista világ működik a nyerèszkedés elvén, hiszen te is azért vagy jó, hogy jó pontot szerezz az istenednél.

Minden ember a boldogságra törekszik, arra amit ő jónak vél vagy jónak érez. Mindenki azért teszi azt, amit tesz, mert úgy érzi megéri. Ez nem feltétlenül anyagi érdek, ezért a nyerészkedés nem igazán jó szó és nem is használtam ezt. Ha például egy anya feláldozza az életét a gyermekéért, azért teszi, mert nem tudja elviselni azt az érzést, amit a gyereke halála jelent, jobban fáj neki a gyereke halála, mint a sajátja. Ugye ezt senki nem nevezné nyerészkedésnek, mégis azért teszi, mert úgy érzi megéri, a kisebbik rossz elve alapján cselekszik.

@ Én miért vagyok jó? Édesanyám mondja mindig azt, hogy nem légy ostoba.

Az anya szerepe óriási egy gyerek értékrendjének kialakulásában. Egy gyerek az anyától kapja a legtöbb jót, úgymond ő a leghasznosabb a számára. Ezért az ember hajlamos hinni a szüleinek.

@ Ostoba az, aki olyat akar másnak, amit ő nem akar magának.

Tisztelem anyukádat azért, mert ilyen értékes értékrendet adott át számodra. Azonban az anyukád nevelhetett volna másképp is, s akkor más értékrenddel bírnál.

@ Nincsen jogom elvárni, hogy mások jók legyenek, ha én nem vagyok az.

Ha tapasztalod, hogy mások jók hozzád, akkor megéri jónak lenni, ez egy okos belátás. Viszont ha történetesen azt tapasztalod, hogy nem annyira jók hozzád, akkor máris ott a kérdés, akkor vajon én miért legyek jó?

@ Bár én nem ateista vagyok, de a vallásomnak nincsen halál utáni víziója.

Ez kifejezetten érdekes. Melyik vallás ez, ha nem titok?. Nyilván akkor ebben az életben érzed úgy, hogy segít, kapsz tőle jót, jutalmaz vagy büntet, ami egyébként az én hitem szerint is igaz, csak ugye nem annyira nyilvánvaló. Olyan istenben felesleges hinni, ami se jót se rosszat nem ad nekünk, még ha esetleg létezne is.

@ Szánalmas az okfejtésed és az istenséged, hogyha nem a belső értékeid, hanem a félelem miatt vagy jó.

Gondolom azt magyarázod, hogy például szánalmas az, aki csak azért nem lop, mert fél attól, hogy valaki észreveszi és megbünteti. Az az igazi, ha valaki akkor se lop, ha nem látják.

Igen vannak elvek, vagyis olyan magatartási szabályok amelyeket akkor is érdemes megtartani, ha pillanatnyi érdekeinkkel ellenkeznek. Aki elvszerűen viselkedik, az egy hosszabb távú megtérülésben gondolkodik. Azért nem lopok, mert a társadalom akkor működik jól, ha nem lopunk. Ha mindenki lopna, az nekem is rossz volna.

A helyzet azonban az, hogy az elvszerűséget a jó és a rossz tapasztalataink, a belátás és a hit alakítja ki. Egy gyereknek nehéz megmagyarázni, hogy miért ne lopjon, nem igen fogja megérteni, hogy a társadalom hosszú távú érdeke ezt kívánja. Viszont, ha megbüntetjük, akkor megérti.

A társadalom legaljára szorultakkal se nagyon lehet megértetni, hogy miért ne lopjon. Neki a lopásból csak haszna van, marhára nem érdekli a társadalom hosszútávú működése, mikor neki a rövidtávú életben maradás a probléma.

@ Emellett valóban sértő a kérdésed.

Igen már beláttam, de igazából csak provokatívnak szántam. Bocsánat.

Miért becsületes egy ateista? Miért éri meg?

Ilyen válaszok voltak: bele tudjak nézni a tükörbe, a társadalomnak így működik jól, amit mástól elvárok, azt magamtól is megkövetelem,stb.

Én örülök ezeknek a válaszoknak, örülök, hogy nem haltak még ki ezek az érzések. Pusztán arra kívántam rámutatni, hogy ha nincs Isten végső soron nem éri meg jónak lenni. Vannak olyan ateisták, akiket már nem érdekel a tükör, sem a társadalom hosszútávú érdeke. S logikailag szerintem igazuk is van. Csak az számít, hogy neked jó legyen, hogy másnak is jó legyen csak akkor érdekes, ha valahol az neked is jó. S ez az, amit szerintem Isten nélkül egyre nehezebb belátni.

@ erkölcstelenek és aljasok

Aki a te szemedben aljas és erkölcstelen, az a maga szemében nem feltétlenül az. A bankrabló, a tolvaj, az erőszakos, a pedofil kéjelgő, a prostituált, a bérgyilkos valószínűleg nem gondolja magát sem aljasnak sem erkölcstelennek. Ezek relatív fogalmak, mindenkinél mást jelent. Sőt amit te ma aljasnak és erkölcstelennek gondolsz vagy érzel, lehet tíz év múlva teljesen másképp látod. Magának a társadalomnak is változik az értékrendje.

Pusztán maga az állítás, hogy nincs Isten, már azt jelenti, hogy nincs fix erkölcs, minden relatív, mindenki maga dönti el, hogy mi az erkölcstelen és az aljas.