Ateisták! Ti miért törekedtek a jóra?
Ha nincs Isten, ha nincs számon kérés, miért akartok becsületesen élni? Az a lényeg, hogy nektek jó legyen, hogy másnak az rossz, az mit érdekel titeket?
Tudom, hogy van lelkiismeret, meg lehet jó érzés mással jót tenni. De ezek nem leküzdhetetlen érzések, ezeket teljesen felesleges ápolgatni, fejleszteni, amire végül is egyre többen rá is jönnek. Vagy nem?
"Ezek szerint benned még van egy ilyen "legyen gerincem" elv, ami jó érzéssel tölt el. Ez az érés azonban elmúlhat, s akkor majd leszarod, hogy mit látsz a tükörbe. "
Ennyi erővel a hit is elmúlhat...
Már a kérdés is sok minden elárul rólad kedves kérdező!
Neked törekedni kell a jóra? Egyáltalán tudod e hogy mi a jó? Mi a helyes, van e helyes illetve jó cselekedet?
Ha te a számonkéréstől félsz akkor csak a saját érdekeidet nézed. Másokkal nem is foglalkozol.
Példa:
Ha te megölsz valakit az azért nem helyes, mert majd Isten számon kéri tőled? Azzal nincs gond, hogy akit megöltél annak mit okoztál, a saját személyes világát sértetted meg. Te csak a következményektől félsz, tehát nem vagy jó ember, a kérdésedet saját magad ellen fordítottad.
Nektek csak Isten létezik? Nem ő dönti el mi a jó mi a rossz, hanem mi emberek saját magunk alakítjuk ki.
De te szolgáld akkor Istent egész életedben, és várd a számonkérést.
Mi ateisták pedig tisztán látunk, és a bajtársainkat is nézzük valamibe.
Nem úgy mint ti, mert ti csak isten nézitek.
Már ne is haragudj, de maga a kérdés is egy primitív szemléletet tükröz, valamilyen ókori elképesztően zavaros gondolatot, mely szerint az istentagadók barbárok, gonosz, mindenre lapható bűnöző, erkölcstelen népek, akiknek nincs kultúrájuk.
Már ne is haragudj, ennyi telik tőled?
Döbbenetes.
Jóval a kereszténység előtt volt erkölcs, bár a hanyatlásról már akkor is panaszkodtak.
Óh tempora! Oh mores!
Vagyis ó idők ó erkölcsök, sóhajt a filozófus már a római birodalom idején, de az világos, hogy minden civilizált társadalomban fontos az egymás mellett éléshez a különféle erkölcsi törvények betartása.
A keresztény kultúra sok tekintetben visszalépés és ugyan az tagadhatatlan, hogy a humanizmus képviselői között voltak vallásosak, illetve egyházi személyek is, de például a vallásháborúk véget éréséhez az ateisták jelentős szerepe kellett és talán kell még ma is a vallási türelmetlenség féken tartására.
Az iszlám országok egyik fő problémája ez, hogy nem tűrik az ateistákat, ezért a különféle vallási csoportosulások között nincs ütközőzóna.
Az újabban erősen vallásos USA nem véletlenül tűr el hárommillió hajléktalant, igen, egy kisebb országra valót, mert az ottani vallásos kultúra nem érzi kihívásnak ezek támogatását olyan mértékben, hogy ez megszűnjön.
Sajnos nálunk ez a felfogás terjed, nem például a német, amely ezt nem engedte eddig
Azt nem tudom, jelenleg a migráció által mi van ott, de eddig ott nem létezett csöves.
Erkölcs és erkölcs között van különbség, a keresztény erkölcs hagy maga után kívánnivalót, már nem az ókorban élünk, a világ ezen már jelentősen túllépett.
Persze akad azért közöttük is olyan, aki felzárkózik sok tekintetben, például a svéd lutheránus egyházról hallani jó dolgokat is, amely nem annyira bigott, mint általában a többi keresztény felekezet, de nincs mit tenni, a többi egyház aligha tud a 21. század igényeihez alkalmazkodni és nem várható el tőlük, hogy bepótolják azt a borzalmas elmaradást, ami két évezred óta rájuk rakódott.
Minden értékrend kialakulása a társadalom nevelő erején azaz jutalmazásán és büntetésén alapul. Kisfiam ne lopj, mert kikapsz! Vagy ellenkezőleg: Kisfiam ügyes voltál, hogy ezt is elloptad. Aki tagadja a jutalmazás és büntetés szerepét az értékrend kialakulásában, az szerintem nem tudja, mit beszél, ugyanis mindenkit a remélt haszon, jutalom vagy jó dolog motivál, illetve a lehetséges rossz, büntetés vagy kár. Ha valaki segít kivinni a szomszéd néninek a szemetet, nyilván azért teszi, mert meggyőződött róla, hogy az igazából neki is jó, ennyi áldozatot megér a szomszéd néni, de mondjuk az ablakát már csak csak pénzért mossa le, mert ingyen már nem ér annyit.
Ha valaki hisz Istenbe, vagyis egy halálon túli jutalmazásában és büntetésében, azt nyilván jobban lehet motiválni arra, hogy olyan értékrendet kövessen, amely többé-kevésbé szembe megy az evilági érdekeivel, vagyis áldozatkészebb. Ha valaki csak az evilági életében hisz, azt természetesen nem lehet motiválni azzal, hogy ezt és ezt viseld el, mert majd ott jó lesz.
A kérdésem arra irányult, hogy az evilági motivációk elegendőek-e arra, hogy jól működjön világ, hogy jók legyenek, hogy elégségesen áldozatkészek legyenek az emberek? Az én véleményem az, hogy nem, az önzés az ateista szellemiségű társadalomban szükségszerűen fokozatosan el hatalmasodik.
Ezzel nem állítottam, hogy az ateisták nem lehetnek jók, akár jobbak is, mint a hívők, vagy hogy minden vallás és vallásos jó.
A kérdést provokatívnak szántam, de lehet, hogy sértő lett belőle. Nem így akartam, bocsánat. Viszont azt fenntartom, hogy az ateizmus szükségszerűen a nem éri meg jónak lenni gondolkodást segíti elő.
"Minden értékrend kialakulása a társadalom nevelő erején azaz jutalmazásán és büntetésén alapul. Kisfiam ne lopj, mert kikapsz! Vagy ellenkezőleg: Kisfiam ügyes voltál, hogy ezt is elloptad. Aki tagadja a jutalmazás és büntetés szerepét az értékrend kialakulásában, az szerintem nem tudja, mit beszél, ugyanis mindenkit a remélt haszon, jutalom vagy jó dolog motivál, illetve a lehetséges rossz, büntetés vagy kár."
Természetesen ez totálisan így van. Ez szükséges, mert társadalomban élünk. De egy felnőtt ember a reményem szerint már ép ésszel fel tudja fogni, hogy ez miért jó, semmi szükség ehhez túlvilági jutalmazásra.
"Ha valaki hisz Istenbe, vagyis egy halálon túli jutalmazásában és büntetésében, azt nyilván jobban lehet motiválni arra, hogy olyan értékrendet kövessen, amely többé-kevésbé szembe megy az evilági érdekeivel, vagyis áldozatkészebb."
Jaja, jobban lehet motiválni egy vallásost, hogy szembemenjen a logikus és szükségszerűen kialakult evilági értékekkel, az biztos. Ezért vannak most ezek a frankó, vallási fanatikusok által elkövetett robbantások is hetente. Meg ezért szegeztetik magukat emberek önként keresztre, mint Krisztus a Bibliában.
"A kérdésem arra irányult, hogy az evilági motivációk elegendőek-e arra, hogy jól működjön világ, hogy jók legyenek, hogy elégségesen áldozatkészek legyenek az emberek? Az én véleményem az, hogy nem, az önzés az ateista szellemiségű társadalomban szükségszerűen fokozatosan el hatalmasodik. "
Szerintem meg egyenesen veszélyes, amikor valakinek a tetteit a túlvilági jutalmazás befolyásolja. Lásd a radikális muszlim robbantókat. Ha nem lenne a túlvilágba vetett hitük, akkor szerinted felrobbantanák magukat és ártatlanokat, csak azért, mert valaki kérte? Egy ateista tenne ilyet?
Biztosan van olyan, hogy valaki a vallása nélkül nem tenne társadalminak jónak mondott dolgokat, viszont az éremnek ott a tagadhatatlanul tömegesen létező másik oldala is.
A videóban Richard Dawkins olyan emberjogi vívmányokról beszél, amik a zsidó-keresztény gyökerű nyugati típusú társadalom termékei. Az ateista lakosság alacsony részaránya miatt nagy jóindulattal sem mondhatjuk, hogy ezek a vívmányok az ő érdemük lennének.
Nem állítható persze, hogy az ateizmusnál bármilyen istenhit, vagy vallás jobb lenne. Minden vallás, vagy ideológia, amire hatalom épült a történelemben, sok áldozatot szedett. Az viszont tény, hogy az eddigi egyetlen szigorúan ateizmusra épülő társadalmi rendszer, a szovjet típusú kommunizmus megbukott. Ami maradt belőle Kubában és Észak-Koreában, annak pedig úgy tűnik nincs fényes jövője.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!