Ateisták! Ti miért törekedtek a jóra?

"Az viszont tény, hogy az eddigi egyetlen szigorúan ateizmusra épülő társadalmi rendszer, a szovjet típusú kommunizmus megbukott. Ami maradt belőle Kubában és Észak-Koreában, annak pedig úgy tűnik nincs fényes jövője."

ateizmus vagy ANTIteizmus

nagyon nem mindegy

az hogy a teisták mindent ateistának neveznek ami nem a saját skatujájuk terméke az csak a butaságotokat bizonygatja

de ha neked mindegy hogy idd ki vagy vidd ki az ágytálat hát legyen de ne várd el hogy én is megigyam a tartalmát mert SZERINTED az az erkölcs és a felsőbb jó

"A videóban Richard Dawkins olyan emberjogi vívmányokról beszél, amik a zsidó-keresztény gyökerű nyugati típusú társadalom termékei."

A zsidó-keresztény gyökerű kultúra meg a latin-görög kultúrán alapul, az meg az etruszkon meg a tököm tudja min, az meg a megint másikon és a végén eljutunk az őskorig. Ennek mi értelme is volt, hogy felhoztad? A mai keresztény kultúra is azért olyan, amilyen és nem a középkori kegyetlen valóságában ragadt meg, mert a társadalom többsége nem idiótákból áll és hajlandóak a változásra, ha az a többség érdekét szolgálja, magyarul jó. Ahogy ma is folyamatosan változnak a vallások is, a többség nyomására. Az egyházakat is emberek alkotják.

"Az ateista lakosság alacsony részaránya miatt nagy jóindulattal sem mondhatjuk, hogy ezek a vívmányok az ő érdemük lennének."

A valóban aktívan hívő lakosság aránya roppant alacsony, ráadásul a 90%-a 70 és a halál között van, ha érted mire gondolok. És folyamatosan egyre kevesebben vannak. Látogass el egy misére, aztán meglátod miről beszélek, én pont most szombaton voltam egy katolikuson.

"Az viszont tény, hogy az eddigi egyetlen szigorúan ateizmusra épülő társadalmi rendszer, a szovjet típusú kommunizmus megbukott. Ami maradt belőle Kubában és Észak-Koreában, annak pedig úgy tűnik nincs fényes jövője."

Az a probléma, hogy ma az összes jól működő állam több száz éve szekuláris. A szocialista országokban sem a vallással volt bajuk az elvtársaknak, hiszen megvolt nekik a sajátjuk (Észak-Koreában simán ennek tekinthető a dzsucse), csak szimplán le kellett bontaniuk a korábbi hatalmi-kulturális elitet, amibe beletartozott a papság is. Ugyan úgy vígan jártak az emberek templomba a kommunista éra alatt is, mint most.

#31

Nem érdemes kétségbe vonni, hogy a kommunista államok hivatalos vallása az ateizmus volt. Persze ezen felül antiteisták is voltak, ami az ateizmus szélsőséges formája. De a rendszer nem ezért omlott össze, hanem mert a tudomány mindenhatóságában, az emberi ész felsőbbrendűségében hittek, nem Istenében. A nagy bukásokat mindig büszkeség és önteltség előzi meg.

#32

A nyugati világban egyelőre a többség kereszténynek vallja magát, és a kultúránkat, szokásainkat, törvényeinket ez határozza meg. Attól hogy kevesen járnak templomba, nem tudhatjuk hányan tekintik a keresztény erkölcsöt követendő példának, még ha sokszor nem is sikerül aszerint élniük. Viszont a közös kultúra azokra is hatással van, akik esetleg más elveket vallanak. Ateisták szájából is gyakran hallani pozitív előjellel, hogy keresztényi megbocsátás, keresztényi irgalom.

"Ateisták szájából is gyakran hallani pozitív előjellel, hogy keresztényi megbocsátás, keresztényi irgalom."

Jaja, csak kár hogy ez legtöbbször óhaj, aminek sajna a hívők nemigen tesznek eleget.

Saját környezetemben is jó pár alkalommal hívtam már fel mélyen hívő (katolikus) rokonom figyelmét, hogy az adott vélemény, megjegyzés, hozzáállás ellentétes a vallásával, nem úgy kellene vélekednie, reagálnia.

Amúgy én ha adok egy százast az autó mellé lépő koldusnak, nem egy túlvilág ígéretéért teszem, hanem azért mert úgy gondolom, hogy jó nekem, ha van annyim, amiből képes vagyok adni annak, akinek nincs elég!

És bizony reménykedek benne, hogy én nem fogok rászorulni mások segítségére, vagy ha mégis, lesz valaki aki nekem is segít.

Ahogy már írtam: EMPÁTIA.

"Nem érdemes kétségbe vonni, hogy a kommunista államok hivatalos vallása az ateizmus volt."

Az ateizmus továbbra sem vallás.

"A nyugati világban egyelőre a többség kereszténynek vallja magát"

Attól hogy én galaktikus birodalom uralkodójának vallom magam, még nem leszek Darth Sidius.

"Ateisták szájából is gyakran hallani pozitív előjellel, hogy keresztényi megbocsátás, keresztényi irgalom."

Ez ha szóba kerül, akkor inkább negatív hangvétellel értendő. Szinte mindig cinikusan mondjuk közbeszédben.

Érdekes, hogy a Szkeptikus Társaság weboldalán is azt írják, hogy a kommunista államok hivatalos vallása az ateizmus volt, és lábjegyzetbe van csak beírva, hogy ez pongyola megfogalmazás. Bizony van igazságtartalma, csak persze kiegészítésre szorul.

„Attól hogy én galaktikus birodalom uralkodójának vallom magam, még nem leszek Darth Sidius.”

Szerinted az ateista kisebbség hatására fejlődtek az emberi jogok a világban? Akik kereszténynek vallják magukat, azok valójában ateisták? Nem. Többségük valószínűleg rossz keresztény, de igenis Istenhívő. A keresztény hit morális fejlődésre tanít, mind az egyént, mind a közösséget tekintve.

"Érdekes, hogy a Szkeptikus Társaság weboldalán is azt írják, hogy a kommunista államok hivatalos vallása az ateizmus volt, és lábjegyzetbe van csak beírva, hogy ez pongyola megfogalmazás. Bizony van igazságtartalma, csak persze kiegészítésre szorul. "

Te hallod, én rohadtul elhiszem mi van odaírva, de a vallástalanság (ateizmus) nem vallás.

"Szerinted az ateista kisebbség hatására fejlődtek az emberi jogok a világban?"

Igen, de nem kizárólagosan természetesen. Inkább úgy mondanám, hogy a vallási tanokat kevésbé komolyan értelmezők miatt.

"A keresztény hit morális fejlődésre tanít, mind az egyént, mind a közösséget tekintve."

A keresztény hit egy pszichopata, kegyetlen gyerek imádatára tanít, morális fejlődésre fikarcnyit, maximum ha fogod a Bibliát és kimazsolázod azt az 1-2%-át a szövegnek ami a mai normálisnak tekintett morállal összhangot mutat. Aztán majd a jövőben ez a társadalmilag elfogadott morál megint változik és megint másik 1-2%-ot fognak szemezgetni a Bibliából meg a többi szent bullshitből.

Elképeszt a hívők tudatlansága, akik megkérezik, honnan jön a moralitás, ha nincs isten. Ez olyan, mintha fogalmuk se lenne, hogy a törvények, szabályok, amikre a társaladmunk épül, mire valók, milyen céllal jöttek létre - magyarul teljesen alkalmatlanok a társadalmi életre, ami pedig a modern ember számára alapvető szükséglet, és alapvető ismeret is kellene, hogy legyen!

Hívők!, aki képesek a fentit megkérdezni. Komolyan kérdezem:

Úgy képzelitek, hogy a társadalmi rend, a szabályok, amiket betartotok, annak igazából nincs semmi célja? Csak úgy véletlenül, cél és értelem nélkül, magától van?

Úgy keletkezett, hogy valaki kitalálta, mások meg követték miért ne alapon? Ha eltűnne, semmi reális következménye nem lenne, csak erkölcsi?

Nehéz elképzelnem, hogy az ilyen kérdést feltevő ember hogyan tud létezni a világban, és komolyan szeretném tudni, hogy mit gondol magában.

---

Ugye vegyünk egy egyszerű példa szituációt:

Két család egy almafa mellé költözik.

Amikor az egyik családfő almát akar szedni, látja, hogy nincs egy darab se (mert a másik már leszedte).

Szüksége van az ételre, hogy táplálhassa a családját. Hogyan orvosolhatná ezt a problémát? A cél egyszerűen csak az étel megszerzése.

1. kerítést épít a fa köré

Probléma: a másik fél mindenre képes, amire ő, következésképpen lebontja a kerítést.

2. ellopja a másiktól az almákat.

Probléma: a jövő héten viszont az ő almáit rabolják el, és még elviszik a sátrát meg a takaróját is. Viszzalophatja, de a folyamatos lopás miatt sosem lehet biztos benne, mikor tűnnek el a tartalékai.

A biztonság hiánya miatt egyre hajlamosabb lesz az étel felélésére (hiszen a tartalékokat elvesztheti), így végül mindenki rosszul jár, mert télre senkinek sem lesz tartaléka.

3. agyonveri a riválisát.

Probléma: a harcban szerzett sebek megmaradnak, és tartania kell tőle, hogy az áldozat családtagjai előbb-utóbb ŐT verik majd agyon hasonlóképp.

A lényeg, hogy az intézmányesült erőszakos vagy csaló megoldások használata nem olyan jó ötlet, mint először tűnik, hiszen ezáltal MINDENKI ezek célpontjává válik. Márpedig a folyamatos fenyegetés, hogy meggyilkolnak, messze nagyobb hátrány, mint az előny, amit egyetlen gyilkossággal esetleg szerzel.

Míg ellenben ha megkötsz egy TÁRSADALMI SZERZŐDÉST, hogy nem ölsz meg senkit, ha ígéretet kapsz, hogy téged sem ölhetnek meg (és ugyanígy, nem hátráltatsz mást, ha téged sem hátráltat, és érdekütközés esetén a hátrányon fele-fele részben osztoznak az érdekeltek), akkor pusztán ÖNÉRDEKBŐL is a leghatékonyabb megoldást választod.

Ugyanígy, a jócselekedet hasznos, mert 1. megkedvelteted magadat vele másokkal, 2. arra indít másokat, hogy ők is utánozzanak, és többek között VELED is jóindulatúak legyenek. Az, hogy mondjuk, segítesz valakinek, ha összeesk az utcán, aránylag kis ár azért cserébe, hogy BÁRHOL, BÁRMIKOR esel össze TE, valaki, mindegy hogy ki, egíteni fog (mert őt is köti ugyanaz a szerződés, ami téged arra, hogy te segíts).

A társadalmat átszövik az ilyen kölcsönösen előnyös megegyezések.

Abszolút naív azt gondolni, hogy a szélsőségesen önző viselkedés hatékonyabb. Ellenkezőleg, az utálat, kiközösítés, mások segítségének elvesztése olyan aránytalanul nagy hátrány, hogy még a LÁTSZATÁT is jobb kerülni.

Nézzük, milyen előnyökkel járhat MÉG másoknak segíteni.

- Reciprocitás. A fenti "én segítek neked, ha te is segítesz nekem" elv.

- Szignálás, jelzés - "én megbízható, hasznos ember vagyok".

- Csoportfüggés/érdekközösség - mivel a csoportomat érő bajok nagyobb eséllyel terjednek ét rám, a csoportom tagjainak fennmaradása az én fennmaradásomat szolgálja.

- Párszerzés. Barátszerzés. Hasonlóan védenek kell a potenciális partnereket.

- Hatékonyságnövelés munkamegosztással. Ha ketten összefognak, majd a hasznot elfelezik, több EGYÉNI haszonra tehetnek szert, mint ha önállóan dolgoznának.

- Intellektuális kíváncsiság. A lehetőség a másiktól való tanulásra.

- Empátia. Az ember ösztönösen átveszi mások érzelmeit, tehát a boldogságuk biztosítása önérdek is.

- Altruizmus. Elvileg ez lenne a "tiszta" jóindulat, de a valódi minden önérdek nélküli altruizmus ritka. Ez magának a segítség tudatának az élvezete általában, a "jó ember vagyok" érzése.

- Vikariózus énkivetítés. A jó dolgok megélése az által, hogy figyelsz valaki mást megélni őket, olyn módon, amire te nem vagy képes. (Közel áll az empátiához.)

- Halhatatlanság énkivetítéssel. Az utánam születettek szolgálnak hordozóként az én ereklyéim, tudásom fennmaradásához.

Tehát elismételném, a mítosz, hogy az őnzés jobban szolgálja az ÖNérdeket, alaptalan. Majd' minden "önzetlen" viselkedés nagyon is megfogható előnyökkel jár, a jó érzéstől kezdve, a hálán át, a társadalmi státusz növekedéséig.

---

Nekem is lenne egy kérdésem:

Istennek miért az a legfontosabb, hogy az emberek hogyan viselkednek egymással?

Egy olyan entitásnak, aki mindenható, távol áll tőle a nélkülözés; egyedül van, így senki mással nem kell osztozkodnia, egyezkednie, nem akadályozzák més ellentétes elképzelései, kívánalmai;

aki bármit megkaphat egy csettintéssel, akinek a céljai kozmikus méretűek, számunka felfoghatatlanul nagyok;

milyen érdeke fűződik egyetlen faj boldogságának és együttműködésének kontrollálásához?

Micsoda CSODÁLATOS véletlen, hogy amit isten akar saját magának

-

az VÉLETLENÜL pont az, amit mi akarunk magunknak.

Mondhatnám, HIHETETLEN véletlen. Olyan, mintha az isten képét, az isten törvényeit valaki pontosan az emberek vágyaihoz, igényeihez igazította volna.

# 38 Gyönyörűen megfogalmaztad :) Ment a zöld kéz :)

Annyit tennék hozzá, hogy azért a Biblia "morálja" elég sötét, ezt most hadd ne részletezzem. (És senki se mondja, hogy ez csak azért van, mert a Bibliát félreértelmezik. Még Jézus is mond eléggé erőszakos dolgokat.)

Kérdező, egyébként gondolj bele, ugye a kereszténység a Római Birodalomban született meg. Szerinted Jézus előtt nem volt erkölcs??? Nem volt törvény, jog? Mindenki csak úgy gyilkolta egymást?

Szerinted a mai jogrendszerre melyik jog volt a legnagyobb hatással? Igen, a római jogé.

Ennyit a kereszténység nélküli morálról.