Ha Isten mindenható és bármit megtehet, akkor miért nem élünk mindannyian mennyországi körülmények között?

"#5: és akkor mi van?

Mi lenne, ha a kérdésre válaszolnál?"

Egy mennyországban nem kötekednének ilyen durván egymással az emberek. Bármilyen kellemetlenül is hangzik, nekünk, embereknek kell megteremteni a mennyországot ott, ahol élünk. Milyen alapon várod el a Teremtőtől, hogy neked tetsző körülmények közé emeljen, ha hagyod magadat az ösztöneid alapján vezérelni? (Most ezt nem rád értem személy szerint, hanem úgy általában véve az emberiségre.) Tennie kell mindenkinek a saját háza táján, hogy jobbá váljon a világ. Vagy legalább az ő kis világa.

Úgy gondolom, Isten annál többet nem is adhatott, mint amit adott: szabad akaratot. Ezzel mindenki úgy sáfárkodik, ahogy akar, ahogy tud.

Ez az egész egy nagy ellentmondásra épül, arra, hogy van egy Isten aki végtelenül szeret minket, tételezzük fel ezt a szabad akaratot, leéljük életünket úgy, hogy szabad akaratunk van, ha viszont nem úgy cselekszünk ahogyan azt Isten szeretné akkor az örökkévalóságig szenvedni fogunk, de, de ő végtelenül szeret minket.A végtelen szeretet az nem az, hogy életünk végén megbánhatjuk bűneinket s hanem mehetünk szenvedni életünk végéig.

A szabad akarat is egy érdekes dolog, azért nem avatkozik be életünkbe, mert ugyebár szabad akaratunk van, azért nem segít valakin mondjuk mikor megerőszakolják, de mondjuk amikor földrengés van vagy árvíz akkor miben sérülne meg a földrengés vagy árvíz szabad akarata ha Isten megakadályozná azt?

Egy ideig viszont elég gyakran beleavatkozott a földi életbe aztán abbahagyta.

Rendben a hármas válaszban valóban az itteni pályafutásunk utáni helyzetre válaszoltam, de a jelenlegi állapotban is hasonló a helyzet, természtesen számotokra ugyanúgy nem lesz elfogadható a válasz, hiába ugyanaz a végkövetkeztetés.

A Bibliából egyértelmű, hogy az ember eredetileg az Édent teremtette az emberiségnek. Az emberiség azonban elfordult Istentől. Az eredendő bűn és a bűnbeesés allegóriája arról szól, hogy az ember számára nem volt elég az Éden, a sátán (vagy nevezd akárhogy) szavára az emberiség elhitte, hogy van annál több, jobb, szebb, mint amit az Isten az Édenben neki adott. Az ember elhitte, hogy Isten valamit rejteget előle, visszatart tőle, és ezért elfordult Istentől, és sátánt választotta, a sátán pedig megrontotta. Ebben a megrontott állapotában az ember alkalmatlanná lett az Édenben élni, mint ahogy Istennel sem járhatott együtt többé. Így az ember az Édenből kirekesztve, abban a korrumpált, sátán által vezérelt "másolatvilágban" kell éljen, amivel a kezdetekkor a sátán kecsegtette. Ez az emberiség árulásának a bére. Ebben a világban az ember istent játszhat, és probálhat Isten felé nőni, miközben el kell szenvedje a katasztrófákat, betegséget, és saját fajtájának kegyetlen és semmivel nem megelégedő természetét, amivé vált ebben a "mimic" világban. Ezt az életet az emberiség magának választotta, hátat fordítva Istennek, mert hitt a sátánnak.

A másik, hogy ugyan mit tekintesz mennyországi körülményeknek? Az Édenben az embernek ruhája sem volt, mégis teljes életet élhetett volna. Te így képzeled a "mennyországi körülményeket"? Vagy inkább úgy, hogy mindenkinek legyen Ferrarija és ívelt LED TV-je egy 100 négyzetméteres nappali közepén?

Ebben a világban, amiben élünk, nincs két egyforma ember, ezért nem tudsz mindenkit kielégíteni. Nézz csak körül: valaki boldog és teljes életet tud élni a nélkülözés közepette és mások számára nyomorgásban, megint mások milliárdokat sikkasztanak, de az sem elég nekik, azon "dolgoznak", hogy tudnak még több javat szerezni, akár másokat megkárosítva. Az emberek zöme romlott. Az emberek zömének igényeit nem tudja Isten kielégíteni. Bármit adna az emberek igényei szerint, az az emberek többségében irigységet és még több vágyat gerjesztene. Mint ahogy ez történik most is, nap, mint nap. Akinek van, annak sem elég semmi.

Az ember eredetileg is elégedetlen volt az Édenben, hiába kapná meg ugyanazokat a körülményeket, a történet megismétlődne. Semmi nem lenne elég, sőt ezen megrontott állapotunkban azt gondolnánk, ennél még mi is tudunk többet. Ha kell a jelenleg ismert legkisebb részecskéket is még tizedízen elemeire szedjük, hátha abból majd mi magunk rakunk össze valami jobbat, mint amit Istennek sikerült. Így működünk. Kaphatunk bármit, nem fordulunk vissza IStenhez, legalább is többségünk nem, csak az igényeink és az elvárásaink maradnak, és magunkat, vagy a javainkat istenítenénk ahelyett, aki megadta azokat.

Ez spirituális értelemben zsákutca.

Tetszik, nem tetszik, Isten azért nem nyomatt egy reset gombot a teremtésen, mindent eltörölve és újra kezdve a hülyeségünk miatt, mert nagyjából úgy volt vele, hogy ha ezt akartátok, akkor csináljátok, és legyen ez a szita, ami elválasztja az ocsút.

Aki felém és hozzám fordul, azt visszafogadom, aki meg el fordulva marad tőlem, az úgy marad.

Vegyük egy gondolatkísérletet: egy többgyermekes szülő vagy. Az egyik gyermeked rossz társaságba keveredik, téged leköp, a testvéreit verni kezdi, meglopja a családot, és bűnözöket visz haza. Megmondod neki, hogy így nincs helye a házban, menjen, és akkor térjen vissza, ha megjön az esze. Vajon amíg távol van, pénzeled, támogatod ha kábítószerre, ha alkoholra költi a pénzed, és elveszed a falatot az otthon maradtaktól, csak hogy az eltévelyedett fiad minden igényét kiszolgáld még így is?

Isten, aki eltévelyedett azt igyekszik megszólítani, de hagyja a saját útját járni. Ha visszatér hozzá, visszafogadja. Szerintem ez elég kegyes hozzáállás, de persze sokaknak ez nem elég. Ahogy a kábítószeres gyerek is hazaáll a baseball ütővel elvenni az apja keresetét, hogy legyen pénze anyagra.

AKit bővebben érdekel, olvassa el a tékozló fiú példázatát (Lukács 15:11).

De, pontosan azt jelenti.

Bármit megtehet, ami fizikailag egyáltalán megtehető.

Ezt a régi korok emberei is így gondolták, a te magyarázatod pedig nagyon erőltetett. Nyilván azért, mert MOST már minden értelmes ember tudja, hogy mindenható lény nem létezhet (csak akkor, ha félremagyarázod a szó jelentését).

Amúgy a "mindenre hat" egyébként is problémás.

Pl. a te gravitációd is mindenre hat a világegyetemben - akkor tehát te is mindenható vagy?

Látod, hogy ez így butaság...

"Az emberiség azonban elfordult Istentől."

Tehát akkor a teremtés NEM volt tökéletes.

Elég szomorú.

De akkor mit is kér számon rajtunk ez az isten?

"az ember számára nem volt elég az Éden"

Miért ilyenre lett teremtve az ember?

"a sátán (vagy nevezd akárhogy) szavára az emberiség elhitte, hogy van annál több, jobb, szebb, mint amit az Isten az Édenben neki adott."

1: Ez teljesen normális dolog volt az embertől. Kicsit talán gondolkozz rajta.

2: Később te magad írod, hogy TÉNYLEG van! tehát akkor miről is beszélünk?

"Az ember elhitte, hogy Isten valamit rejteget előle, visszatart tőle"

Mint ahogy tényleg így is van: pl. az embernek már az Édenben sem adatott meg az örök élet. Isten csak azt ígérte, hogy fenntartja az életét - ami azért nem ugyanaz.

A tudásról már nem is beszélve, ami ott még szintén nem adatott meg.

"Ebben a megrontott állapotában"

Khmmm... a kiűzetéskor az isten elvette az ember tökéletes testét, és adott helyette egy hibátlant (a Biblia úgy írja: "bőrruhát varrt").

"Ebben a világban az ember istent játszhat, és probálhat Isten felé nőni, miközben el kell szenvedje a katasztrófákat, betegséget"

Ami szintén az isten műve, és egyáltalán nem lenne kötelező. Ezek büntetések. SZÁNDÉKOS büntetések.

"A másik, hogy ugyan mit tekintesz mennyországi körülményeknek?"

Már leírtam: azt, ha az ember MINDIG ELÉGEDETT az életével.

"Az emberek zöme romlott."

Ez külön megérne egy misét. Ha érdekel, leírom.

"Az emberek zömének igényeit nem tudja Isten kielégíteni."

TESSÉK?

Ezt gondold meg még egyszer, mert ez nagyon súlyos dolgot jelent!

"Ha kell a jelenleg ismert legkisebb részecskéket is még tizedízen elemeire szedjük, hátha abból majd mi magunk rakunk össze valami jobbat, mint amit Istennek sikerült."

Így igaz!

Már a jelenlegi műanyagaink is 100-szor jobbak lehetnek, mint a természetes anyagok. De hol vannak még a határok?

"Isten azért nem nyomatt egy reset gombot a teremtésen, mindent eltörölve és újra kezdve a hülyeségünk miatt, mert nagyjából úgy volt vele, hogy ha ezt akartátok, akkor csináljátok"

Ezt ugye előre is tudta, hogy így lesz?

"Vegyük egy gondolatkísérletet: egy többgyermekes szülő vagy. Az egyik gyermeked rossz társaságba keveredik"

Állj!

Te isten vagy, végtelen hatalommal?

"Isten, aki eltévelyedett azt igyekszik megszólítani"

IGYEKSZIK?

Te komolyan azt gondolod, hogy ha TÉNYLEG meg akarná szólítani, akkor az lehetne sikertelen is?

"Ha visszatér hozzá, visszafogadja. Szerintem ez elég kegyes hozzáállás"

Isten nem ELÉG kegyes, hanem VÉGTELENÜL kegyes!

Tehát TUDNA ennél jobbat is csinálni!

Pl. olyat, hogy mindenki felfogja a dolgokat, és MINDENKI visszatérjen hozzá! Beleértve természetesen a sátánt is.

"Milyen alapon várod el a Teremtőtől, hogy neked tetsző körülmények közé emeljen"

Nem én várom el, nekem itt nem osztottak lapot. Nem lehetnek elvárásaim.

Isten MAGÁTÓL várja el, hogy csak tökéletes dolgokat csináljon.

Igaz?