Ha Isten mindenható és bármit megtehet, akkor miért nem élünk mindannyian mennyországi körülmények között?

Kérdező, túl sokat gondolkodsz és túl logikus akarsz lenni.

Egy igazi hívő nem ilyen! Ha igazi hívő akarsz lenni, el kell hinned mindazt, amit írtál, és el kell fogadnod a jelenlegi helyzeted is közben.

Kedves kérdező

Vegyünk egyetlen eseményt, ami a Biblia szerint üdvözüléshez vezetett, és nézzük meg logikai szempontból.

2 tolvajt (aki feltehetően rabló és gyilkos is volt) feszítettek meg Jézus két oldalán. Az egyik üdvözült, a másik nem. Mit tudunk erről a helyzetről. Amelyik nem üdvözült, az még a saját és Jézus nyomorúságos helyzetében is azzal volt elfoglalva, hogy pocskondiázza és gúnyt űzzön Jézusból és Istenből. Mit tett, aki üdvözült az evangéliumok szerint? Ráébredt a kereszten függve, hogy ő maga bűnös és okkal lett halálra ítélve. Arra is ráébredt, hogy Jézus nem bűnös, és ok nélkül lett keresztre feszítve. Valószínűleg korábban mit sem tudott Jézusról, de ott megértette Jézus üzenetét: elfordult a saját bűnétől, megtagadta azt, és Jézushoz fordult, és megkérte, hogy vegye magához. Jézus biztosította róla, hogy ez így lesz.

Mi a legfontosabb üzenete leegyszerűsítve? Ha Istenhez fordulsz őszintén és alázattal, akkor magához vesz. Ha perelsz vele még életed utolsó percében is, és fontosabb a büszkeséged meg a bűnnel mocskolt evilági életed: elveszel.

Miért kellene Istennek maga mellé venni azokat is, akik elfordulnak tőle? Akik azt mondják, hogy nekem fontosabb a kis megnyugvást adó bűnös kis életem, mint Isten és az ő szeretete? AKi életében végig hátat fordít Istennek, annak mi a baja azzal a helyzettel, hogy halála után is mindörökre távol marad tőle?

Vajon nem elég kegyelem az, hogy még életed utolsó percében is "ráérsz" azt mondani, hogy de szűklátókörű kicsinyes önző ember voltam, Uram, szégyellem magam, hogy meg se próbáltam úgy élni, ahogy a tanításaid alapján kellene?

Az emberé a döntés, hogy Istent választja-e, amíg él. Utána már nem nagyon van min megsértődni. Van valaki, aki szerint ez nem fair?

Flogeir, valami gond van a szövegértéseddel.

A kérdés az volt, hogy MOST miért nem élünk mennyországi körülmények között?

NEM a halálunk után!

Még konkrétabban: miért nem vagyunk ELÉGEDETTEK az életünkkel? Mivel elvileg mindegy is, hogy milyen körülmények között élünk - a lényeg az lenne, hogy ez mindig jó érzésekkel töltsön el minket.

EZ miért nincs így?

Szervusz.

(Zsoltárok 115:16) . . .De a földet az emberek fiainak adta.

Isten lakhelye az ég.

A Földet, az embereknek teremtette, hogy itt éljenek boldogan, ez a rendeltetésünk.

Ezért senki nem mehet az égbe, bár a bűnbe esés után Jézus feltámadásával néhány ember lehetőséget kap, hogy oda támadjon fel.

Szándéka a földre vonatkozik az emberekkel kapcsolatban, ezért itt fognak megvalósulni a paradicsomi körülmények, amint lezárul a jelenlegi rendszer a próféciák szerint.

Igen szeret minket a keze műve vagyunk.

Ám meg kell érteni a törvények miatt, hogy egy bizonyos jogi eljárás lefolyjon, igazolást nyerjen, és utána minden helyre lesz állítva.

De addig nekünk, akik szeretjük Őt és munkatársai vagyunk, feladatunk van,

(János 14:15) 15 Ha szerettek engem, megtartjátok a parancsolataimat;

#5: és akkor mi van?

Mi lenne, ha a kérdésre válaszolnál?

#6: ez nagyon gyengécske magyarázat. Tudod, ha valakit pl. pedofíliával vádolnak, akkor sem úgy derítik ki az igazságot, hogy bezárják 500 évre egy óvodába, és ott marad addig, akármi is történik.

Istennek biztos lenne vagy 1000 ennél jobb módszere is.

Egy VÉGTELENÜL jó isten egyetlen másodpercig SEM engedheti, hogy AKÁRMELYIK teremtménye szenvedjen! Beleértve a sátánt is.

Arról nem is beszélve, hogy már a teremtés előtt is tudta mindezt, és ELŐRE tehetett volna róla, hogy ne így következzen be.

"#5: és akkor mi van?

Mi lenne, ha a kérdésre válaszolnál?"

Valójában, ha csak közvetve is, de válaszolt.

Ugyanis Isten nem bábként teremtette az embert, szabad akarattal ruházta fel, megadta neki a választás lehetőségét. Persze mindannyian beleszületünk bizonyos körülményekbe amelyeket nem mi választunk, de hogy hogyan éljük az életet amely nekünk adatott, az csak rajtunk áll.

Ahogyan előtted is ott a lehetőség, hogy megválaszd az életed irányát.

Valójában borzasztó irreális elvárásnak tűnik, amikor egyes emberek hitetlenkednek Istenben, netán egyenesen gátat is fordítanak neki, de közben értetlenkednek, miért nem vár rájuk a mennyek országa. Azaz gyakorlatilag követelik a jutalmat, miközben valójában semmit nem tesznek érte hogy ki is érdemeljék.

Az mégis hol lenne jóságos, vagy igazságos, hogy pont ugyanaz várná azt, aki egész életében megtagadta Istent, mint aki teljes szívével követte Őt?

7-#

Sajnos nem értetted meg a válaszomat.

Sátánt nem zárták be sehova, hanem Isten megengedi, hogy bizonyítsa az állításait. Ezért szabadon "garázdálkodik"

Mint a bírósági tárgyaláson is csak bizonyítékok alapján ítélnek.

Az alázat pedig nem egyenlő a megalázkodással.

Valakinek elismeri az uralmát, mert tudni hogy Jó, nyilván teljes bizalommal kell hogy járjon, mint ahogy a gyermek is bízik a szüleiben, hogy jót akar neki nem rosszat, ezért alázattal engedi hogy vezessék.

A gyermek tudja, hogy jó "kezekben" van, hiszen miért akarna egy szülő rosszat a gyermekének.