Mire jó a hit? Csak én nem értem, illetve nem tudom felfogni?

Szia!

A rossz problémájáról és a hitetlenségről írt kommentedre szeretnék reagálni.

Én úgy látom keresztényként, hogy az alapvető probléma a bűnnel van. A bűn eredetére ugyanis lehetetlen olyan magyarázatot találni, ami megindokolná létezését. De eleget tudhatunk mind a bűn eredetéről, mind végleges megszüntetéséről ahhoz, hogy világosan lássuk: Isten igazságosan és jóakarattal kezeli a bűnt. Semmit sem tanít a Szentírás világosabban, mint azt, hogy Isten semmiképpen sem felelős a bűn létrejöttéért, hogy Ő nem vonta vissza önkényesen kegyelmét, hogy nem volt hiba kormányzatában, ami alkalmat adott volna a lázadásra. A bűn "betolakodó", amelynek jelenlétét nem lehet megindokolni. A bűn titokzatos, érthetetlen, mentegetése egyenlő volna igazolásával. Ha mentséget lehetne találni rá, vagy okot létezésére, akkor megszűnne bűn lenni. A bűnre egyetlen meghatározás van, amelyet a Bibliában olvashatunk: "a bűn pedig a törvénytelenség" egy olyan elv testet öltése, mely harcban áll Isten kormányzatának alapjával: a szeretet törvényével.

A bűn keletkezése előtt béke és boldogság uralta az egész világegyetemet. Minden tökéletes összhangban volt a Teremtő akaratával. Az Isten iránti szeretet mindent túlszárnyalt, az egymás iránti szeretet pedig tiszta volt. Krisztus, az Ige, Isten egyszülöttje egy volt az örökkévaló Atyával - természetben, jellemben és szándékban. Ő volt az egyetlen lény az egész világegyetemben, aki tanácskozhatott Istennel, és osztozhatott szándékaiban. Krisztus által teremtette Isten a mennyei lényeket. "Őbenne teremtetett minden, ami van a mennyekben... akár királyi székek, akár uraságok, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok" (Kol 1:16); és Krisztusnak, éppúgy mint az Atyának, az egész menny hódolatát fejezte ki.

Mivel Isten kormányzatának alapja a szeretet törvénye, az összes teremtett lény boldogsága azon múlott, hogy tökéletes összhangban vannak-e a törvény elvével: az igazságossággal. Isten szeretetből fakadó szolgálatot kíván minden teremtményétől - olyan hódolatot, amely Isten jellemének megértéséből fakad. A Teremtő nem talál örömet a kikényszerített engedelmességben. Mindenkinek szabad akaratot ad, hogy önként szolgálhasson neki.

Volt azonban valaki, aki visszaélt ezzel a szabadsággal. Benne - akit Krisztus után Isten a legjobban kitüntetett, és aki a menny lakói közül a leghatalmasabb és legdicsőségesebb volt - fogant meg a bűn. Bukása előtt Lucifer volt az első oltalmazó kérub. Szent volt és makulátlan. "Így szól az Úr Isten: Te voltál az arányosság pecsétgyűrűje, teljes bölcsességgel, tökéletes szépségben. Édenben, Isten kertjében voltál; rakva valál mindenféle drágakövekkel... felkent oltalmazó Kérub; és úgy állattalak téged, hogy Isten szent hegyén voltál, tüzes kövek közt jártál. Feddhetetlen voltál utaidban attól a naptól fogva, melyen teremtetél, míg gonoszság nem találtaték benned" (Ez 28:12-15).

Lucifer örökké élvezhette volna Isten megbecsülését, az angyalsereg szeretetét és tiszteletét, használhatta volna nemes képességeit mások áldására és Alkotója dicsőségére. De - mondja a próféta "szíved felfuvalkodott szépséged miatt; megrontottad bölcsességedet fényességedben" (Ez 28:17).

Luciferben lassan-lassan kialakult az önfelmagasztalás vágya. "Ollyá tevéd szíved, minő az Isten szíve. " "Ezt mondtad:... az Isten csillagai fölé helyezem ülőszékemet, és lakom a gyülekezet hegyén... Fölé hágok a magas felhőknek, és hasonló leszek a Magasságoshoz" (Ez 28:6; Ésa 14:13-14). Ahelyett, hogy igyekezett volna a teremtmények Isten iránti szeretetét és hűségét a legmagasabb szintre növelni, Lucifer megpróbálta szolgálatukat és hódolatukat a maga számára megnyerni. Ez az angyalfejedelem arra a dicsőségre sóvárgott, amelyet a végtelen Atya egyedül Fiának adott, és olyan hatalomra pályázott, amelynek a gyakorlása egyedül Krisztus kiváltsága volt.

Az egész menny örömmel dicsőítette a Teremtőt, és boldogan sugározta vissza dicsőségét. Amíg Istent ilyen tisztelet övezte, az egész mennyben béke és boldogság honolt. Egy disszonáns hang azonban megzavarta a menny harmóniáját. Az "én" szolgálata és magasztalása, amely Isten tervével ellenkezett, balsejtelmeket ébresztett azok lelkében, akiknek Isten dicsősége volt a legfontosabb. A mennyei tanácskozó testületek kérlelték Lucifert. Isten Fia elétárta a Teremtő nagyságát, jóságát és igazságosságát, valamint törvényének szentségét és változatlanságát. A menny rendjét Isten állapította meg, és ha Lucifer eltér attól, meggyalázza Alkotóját, magát pedig romlásba dönti. De a végtelen szeretettel és irgalommal adott figyelmeztetés csak ellenállást keltett. Lucifer hagyta, hogy a Krisztussal szembeni féltékenység eluralkodjék rajta, és még elszántabb lett.

A maga dicsőségétől eltelve elsőbbség után vágyott. Lucifer a neki adományozott magas méltóságot nem tartotta Isten ajándékának, és nem volt hálás érte Teremtőjének. Büszkélkedett fényességével és magasztos helyével. Istennel egyenlő akart lenni. A mennyei sereg szerette és tisztelte Lucifert. Az angyalok boldogan hajtották végre parancsait, Ő volt a legbölcsebb és legdicsőségesebb közöttük. De a menny elismert Királya Isten Fia volt, akinek hatalma és tekintélye felért az Atyáéval. Isten mindig Krisztussal tanácskozott, Lucifer előtt pedig nem tárult fel Isten minden szándéka. "Miért legyen Krisztus az első? - kérdezte ez a hatalmas angyal. - Miért megbecsültebb Ő, mint Lucifer?"

Lucifer eltávozott Isten közvetlen közeléből. Elment, hogy elégedetlenséget szítson az angyalok között. Munkáját titokban végezte, és egy ideig valódi szándékát az Isten iránti tisztelet látszata mögé rejtve igyekezett elégedetlenséget ébreszteni a mennyei lények között. A törvény ellen lázította őket. Azt állította, hogy e törvények szükségtelen korlátokat szabnak. Lucifer arra biztatta az angyalokat, lényük szentségére hivatkozva, hogy kövessék saját akaratuk parancsait. Azzal a kijelentésével, hogy Isten igazságtalan vele, amikor a legnagyobb dicsőségben Krisztust részesíti, sajnáltatni akarta magát. Azt állította, hogy nem azért igényel nagyobb hatalmat és dicsőséget, mert önmagát szeretné felmagasztalni, hanem a menny minden lakója számára szabadságot akar biztosítani, hogy eljussanak a lét magasabb szintjére.

Ez a leírás talán magyarázatot jelenthet számodra, és segít tisztázni a kérdést! Mindenkitől bocsánat a sok idézetért a Bibliából, de nem tudtam volna érthetőbben a saját szavaimmal sem...

Üdv. Péter

Kérdező, te elolvasod, amit írunk? Erre már én válaszoltam 2x, plusz a többiek! De rendben, akkor leírom harmadjára is!

Isten irgalmas, mindenható, de nem hülye. Illetve szigorú és igazságos is. Csak az igaz embereket akarja megmenteni, a többit nem, ezért kerülnek azok a pokolra. SZERETNÉ, hogyha mindenki igaz ember lenne, és üdvözülne, de úgyis tudja, hogy ez nem így van.

Ezen felül 100%-ig tökéletes ember nincs, tehát mindenki kerülhetne a pokolra. De Isten irgalma miatt nagyon sok ember kerülhet a mennybe, mivel ő elfogadja azt is, aki valamilyen bűnt elkövetett, ha utána bűnbocsánatot nyert, igaz hívő, stb.

Még egyszer: Isten szeretné, hogy mindenki higgyen benne, de ha ezt ő a hatalma folytán érné el, akkor az egy hazugság lenne, nem pedig igaz hit, és ezt ő is tudja. A jóságos nem egyenlő azzal, hogy hülye.

A másik: ugyan már, ez tök hülyeség, egy jóindulatú Isten miért keresné a kapcsolatot velünk? Te hányszor próbáltad elmagyarázni egy papucsállatkának, hogy felsőbbrendű vagy? Na ugye...

Nem Istenért kell imádkozni, hanem magadért. Isten nem magáért alkotta törvényeit, hanem teremtményei érdekében. Egyébként pedig nem várja el, hogy kövesd. Szabadon dönthetsz, hogy őt választod, vagy nem. A Pokol nem büntetés, mint a földi börtönök, hogy önkényesen hozott törvények megszegéséért jár. Ha nem követed Istent, akkor nem büntetésből kárhozol el, hanem mert törvényszerű, mint ahogy a természeti törvények, csak ez annál magasabb szinten.

Ha valaki mondjuk leugrik a magasból, akkor törvényszerűen baj esik. Nem büntetésből, hanem mert ilyen a világ.

Ugyanígy, ha elfordulsz a Jóságtól, akkor következésképp szenvedés lesz osztályrészed. Hiszen a szenvedés a Jóság hiányából adódik. Szerintem ez tök érthető és felfogható.