Mire jó a hit? Csak én nem értem, illetve nem tudom felfogni?

14:04

Megint csak azt tudom mondani, tévhiteid vannak, olyan dolgot kritizálsz, amiről úgy tűnik, nem sok mindent tudsz.

„Ergo teljesen boldog nem lesz, amíg nem találkozik vele odafönt, az meg hosszú idő.”

A mennyben nincs idő, az örökkévalóság egyenlő egy pillanattal, így a mondandód első fele totálisan értelmetlen. Az anyuka azért lehet boldog az angyalokkal (ha a mennyben van), mert részesül Isten kegyelméből, és remélheti, hogy a fia is részesülni fog. A fiának persze, biztos lesznek emiatt a Földön nehéz pillanatai, de ugyan már, mi ez a 60 év az örökkévalósághoz képest? 60 év erős hite nem megéri az örökkévalóságig tartó boldogságot?

A menny pedig nem olyan hely, ahol piknikeznek és táncikálnak. Ez abszurd.

A másik: Isten nem igazán avatkozik bele az emberek életébe, megadja nekik a választás szabadságát. Se pozitív, se negatív irányban. Ha valami jó történik, már eleve Isten ajándéka, hogy megteremtette a világot, és egyáltalán megtörténhetett az a jó. De a szívedet egészen biztosan nem töri puszta unalomból darabokra. Próbára teheti a hited, de ezen felül nem szadózik az emberekkel. Egyáltalán nem gonosz, de szigorú.

"Egyébként nem mondtam, hogy az egyház és a tudomány nem fér meg egymás mellett MA(régebb időkben azért ezzel vitatkoznék, na mindegy..)". Persze, régen nem váltak még szét, a kora középkorban a szerzetesek voltak a tudósok, az ő munkájuk és kódexmásolgatásuk nélkül még most is hátrébb lenne a világ. A késő középkorban persze már hátráltatta a tudomány fejlődését az, amit említettem... a papok tudósok akartak lenni. Ma meg a tudósok akarnak papok lenni. Egyik sem jó.

Amúgy nem tudom, hogy a pokolba kerülsz-e vagy a mennybe, ezt csakis Ő tudhatja =) De a pokolban nem is a fájdalom a legrosszabb, hanem a tudat, hogy ez örökké fog tartani, és sosem lesz vége, el vagy taszítva minden jótól, és a végső reménytelenség és kétségbeesés lesz úrrá rajtad. Ahhoz a lelki szenvedéshez képest még az árva éhező gyerekek földi szenvedései is semmik (akiket persze ettől függetlenül nagyon sajnálok). Grillcsirke sincs ott! :D

Én nem azt mondtam, hogy semmiben nem hiszek, egyedül Isten az, akiben akkor vagyok hajlandó hinni, ha kézzelfogható bizonyítékot ad valaki a létezéséről.

Én egy valamiben hiszek. Magamban, és a sorsomban, amit én alakítok. Senki sem büntet, senki sem jutalmaz, a tetteim, döntéseim befolyásolják, hogy mi történik velem az életben. A "Miért?" kérdésekre pedig nem igaz, hogy nincs válasz, vagy nincs pontos válasz, mert van.

Csak ez a válasz mindenkinek teljesen más jellegű, mivel az ember szabadon gondolkodó lény, így maga határozza meg a számára legmegfelelőbb definíciót.

Más felől, a felvilágosodás is innen gyökerezett ki, az is "miért?"-ekkel kezdődött. Aztán az emberek megkeresték a közös, észérvekkel felállított döntést, és így jöttek rá rengeteg dologra. Azért felvilágosodás nélkül elég érdekes lenne a jelenkor.

Egyébként mindenki maga választja meg a magyarázatokat, illetve maga választja meg a hitét. Van aki hisz Istenben, van aki szerint nincs, az másban hisz(vagy semmiben, az nihilista). Szerintem hiába vitatkozunk arról, hogy van-e Isten, vagy nincs, hiszen mindkét irányban túl kevés az érv a másik szemszögéből(ergo bemásolhatod a Bibliát is felőlem, amíg nem találkozom Istennel, én nem hiszem, hogy létezik), ami meggyőzhetné állításának ellenkezőjéről.

Szia!

Valószínű, hogy nem csak te nem érted, és nem tudod felfogni, hogy mi a hit, mert ma a hitetlenek többségben vannak. Először is a Biblia nem mesekönyv, és ezt a tudomány is elismeri, hiszen már általános iskola 5. osztályában oktatják történelemből és irodalomból is. Az igaz, hogy nagyon sok meseszereplőt ebből a könyvből kölcsönöztek: lásd hétfejű sárkány a Jelenések könyvéből stb.

Sajnálatos módon pontosan az egyház az, aki lejáratja a Bibliát azzal, hogy elismeri az evolúciót, és a Biblia első tíz fejezetét példatörténetettként kezelve a mesék szintjére süllyeszti.

Tudod amikor én még az "átkosban" általános iskolába jártam, és különböző filmeket láttam magam is azt gondoltam, hogy a Biblia egy mesekönyv. Érdekes, hogy pont az egyetemi éveim alatt kellett rádöbbennem arra, hogy az Istenben való hit valóság a Biblia nem mesekönyv, és tényleg létezik egy másik alternatíva a mai korban általánosan elfogadott evolúciós-tudományos világszemlélettel szemben. Semmivel nem kell kisebb hit ugyanis ahhoz, hogy elfogadd az evolúciót, és a nagy bumm elméletet, mint a Teremtést. A nagy bumm, az élet kialakulása és az evolúció évmilliárdjai semmivel nem bizonyítottabbak, mint a Teremtés, ugyanis ugyanolyan alapvető kérdésekre nem tudnak választ adni, mint az élet keletkezése a ma elő legegyszerűbb létforma a baktérium igen bonyolult felépítésének magyarázata...stb. Amióta ismerjük azt pl. hogy egy bakteriális motor hogyan néz ki és hogyan működhet a tudósok megdöbbenéssel tapasztalják, hogy ennek a parányi létformának is van pl. perselye, gyűrűi, rotorja, és mindez tökéletesen működik, mint egy mérnöki csoda. El tudod képzelni azt, hogy egy ilyen egyszerű létforma magától összeálljon? Hogy egy ilyen egyszerű létformából apró lépésekként végül kialakuljon "magától" az ember? Soha nem figyeltek meg még olyat, hogy egy egyszerűbb létformából egy bonyolultabb kialakuljon, sőt egyetlen ismert mutáció sem hozott létre olyan életformákat, amelyeknek nagyobb a komplexitásuk és életképességük, mint elődeiknek!

Ha valaki tanult informatikát az tudja, hogy információ magától nem képződik. Minden elszigetelt rendszer tartalmaz egy specifikus, de romlandó információmennyiséget. Egyetlen olyan elszigetelt izolált rendszert nem figyeltek meg, ami jelentősen megnövelte volna információtartalmát. A természetes folyamatok ugyanis kivétel nélkül pusztítják az információt. Csak egy külső intelligencia képes növelni egy máskülönben elszigetelt rendszer információtartalmát.

Úgy gondolom ezeken azért érdemes lenne elgondolkodnod...

A Biblia egy igazolható és működő megoldást kínál az élet alapvető kérdéseire. Számomra olyan ez, mint egy használati útmutató az élethez. Vajon miért van az, hogy a mai modern táplálkozástudomány pont arra jutott el amit a Biblia a teremtéstörténetben elmond, hogy Isten milyen táplálékot szánt eredetileg az embernek?

Vajon miért van az hogy hívők milliói tapasztalják a mindennapi életükben, hogy Isten megsegíti őket?

A hit a Biblia definíciója alapján a remélt dolgok valósága és a nem látott dolgokról való meggyőződés. El tudom neked mondani azt, hogy az életemben minden remélt dolog - ami egyezett a Biblia tanításával - megvalósult, és bár nem láttam de naponta tapasztalom Isten jelenlétét az életemben, aki segít megoldani a felmerülő problémákat, aki átsegít a nehézségeken, és aki értelmet ad az életemnek.

Üdv. Péter

Amúgy honnan tudod, hogy nem lehet a mennyben piknikezni? És hogy a pokolban nincs grillcsirke? :D

Mert ezek anyagi dolgok? És odafennt csak a szellemi javakat kapjuk meg?

Csak az a poén, hogy anyag és szellem elválaszthatatlanok, a kettőnek összhangban kell lennie. Különben valami hiányozni fog. És nem tudhatod biztosra, miután meghaltál, mire fogsz vágyni. Ez azért kicsit igazságtalan nem? Földi létünkkor megkapjuk egyaránt az anyagi és szellemi javakat, de meghalunk, az anyag elvész( és nem alakul át XD :D) és csak a szellem él tovább, de az embernek szüksége van az anyagra. Mert mit ér az illat rózsa nélkül? Vagy ezt is biztosítja Isten?

Akkor van piknik és grillcsirke is.

Hello Péter!

Nos az evolúciót illetően lenne némi mondanivalóm. A természetben a mutációk végbemeneteléhez rengeteg idő kell, és igenis van bizonyíték az ilyen módú fejlődésre.

Ott van például az axolotl, vagy a gőtehal, más felől pedig hány maradvány került elő a föld felszíne alól? Hány DNS kutatást végeztek? Hányszor ástak ki ősembereket a az australophytecustól a neandervölgyiig? Ja igen, ami a mutációt illeti. A mutációt az élőlényt körülvett környezet nagyban befolyásolja. Ugyanis! Látványos, maradandó mutáció úgy következik be a természetben, hogy a környezeti tényezőknek nagyban meg kell változniuk. Mivel a mutációnak a lényege, hogy az adott környezethez jobban tudjon alkalmazkodni. Jelenleg hiába vannak kisebb mutációk, a környezet nem változik olyan gyorsan, ezért nem is hasznos, így elpusztul. Majd 200-300 ezer év múlva kell körbenézni(csak ugye az kicsit nehézkes). Pl a mammut elefánt rokonság is elég egyértelmű, a genetikán kívül nézzük csak... A mammut a pleisztocénban halt ki közvetlen a jégkorszak után, amikor a jégkor átlépett jégkorszakközbe(ebben vagyunk most is, és még pár száz ezer évig), vagyis jött a hirtelen felmelegedés. Tény, hogy drága eleink irtották őket rendesen, de a klímaváltozás is szerepet játszott benne. A hatalmas szőrzet nem volt számára előnyös. Idővel eltűnt a szőr( azaz mutálódtak, ezáltal többféle faj is kialakult)és végül kialakult a ma élő elefánt, közvetetten tehát a mammutok egyfajta leszármazottjai.

A másik ez a hit reményt ad dolog. Én elhiszem neked, hogy neked azért sikerülnek a dolgaid, mert hiszel Istenben, és támogatást érzel... oké oké.. De ezt meg is magyarázhatnánk hétköznapibban is, nemde?

Az ember, aki hisz önmagában(valójában Isten által szerintem te is ezt teszed, hiszel abban, hogy sikerül), az magabiztossá válik. A magabiztosság jelentős szerepet játszik céljaink elérésében, hiszen az ilyen emberek tudnak sikereket elérni. Az önbizalomhiányosak kevésbé érnek el dolgokat.

Másrészről ha az ember valamit nagyon nagyon akar, azt el is éri tűzön-vizen át. De ilyen van az állatvilágban is, ha jól megnézed. Ez így szokott lenni, mégha időbe is kerül. Úgy alakítja életét, hogy az sikerüljön. És nyilván reális célokat tűzöl ki magad elé, nem azért imádkozol, hogy nyerj az 5-ös lottón, azaz teljesíthető dolgokat.

A Bibliát pedig nem a szó szoros értelmében gondolom mesekönyvnek. Igaz, hogy vannak bizonyítékok a megtörtént eseményekre a Bibliából, ezt egyáltalán nem tagadom. Csak túl sok benne a belemagyarázás, elferdítés. Nem azt mondom, hogy nincs ennek igazságalapja, mert van, de ugyanígy van pl a görög mitológiáknak is, meg számtalan olyan történetnek, melyből mesék, mondák, regék születtek. A mese is igaz történet a sorok közt, de olvasva csak egy álomvilág.

Kedves utolsó!

Nem gondolod hogy hemzsegie kellene az ősmaradványoknak az átmeneti formáktól? Amiket hoztál példaképpen valóban létező és érdekes példák, de csak a mikroevolúcióra! Olyan kövületet még nem találtak és olyat még nem figyeltek meg, hogy egyik faj a másikba átalakult volna...

Tekintsük úgy, hogy ez is egy lehetséges magyarázat, egy elmélet ami magyarázza az élet fejlődését, de erre léteznek más magyarázatok is. Ilyen magyarázat egy intelligens tervező, aki mindezeket az életformákat megalkotta. Én elfogadom, hogy te abban hiszel, te elfogadod, hogy én ebben, úgy gondolom ez így helyes.

A probléma mindig abból adódik, és adódott a múltban is, hogy valakik tényként állítanak be olyan dolgokat, amelyek elméletek, és ezt ráerőszakolják mindenkire. Láttuk már ennek a következményét a sötét középkorban az egyik oldalról, ne kövessük el ugyanezt a hibát a másik oldalról! Az állításom fenntartom: soha nem figyeltek meg még olyat, hogy egy egyszerűbb létformából egy bonyolultabb kialakuljon, sőt egyetlen ismert mutáció sem hozott létre olyan életformákat, amelyeknek nagyobb a komplexitásuk és életképességük, mint elődeiknek!

Hidd el nekem tudom mi a különbség a magabiztosság az önbizalom és az Istenben való hit között. Tanultam modern pszichológiát is, és tisztában vagyok a képességeimmel. Vannak dologok amelyeknek nincs racionális magyarázata, kérlek ezt fogadd el tőlem!

A Biblia egyik komoly történelmi könyvéből Dániel könyvéből írtam a szakdolgozatomat, így pontosan tudom, hogy mi igaz és bizonyított belőle. A könyv hitelességét a régészet fényesen bizonyította, és az abban leírt próféciák maradéktalanul és pontosan teljesedtek és teljesednek ma is. Ajánlom szíves figyelmedbe ezt a kicsit háttérbe szorított Bibliai könyvet tanulmányozásra.

Üdv. Péter

" a keresztények nem bárányok, hanem ökrök, birkák!!! Csak bégetnek a semmihez, ahelyett, hogy tennének valamit!"

Néhány "ökör, birka";

FÖLDRAJZ

MODERN CSILLAGÁSZAT

Boldog Béna Hermann (Hermannus Contractus, Reichenau-i Hermann) (1013-1054), bencés szerzetes. A középkor egyik legnagyobb tudósa annak ellenére, hogy végtagjai teljesen le voltak bénulva. Neki köszönhetjük az arab munkák első latin fordításait. Összeállította az időszámítás szabályait, kitalált egy holdidőszámítást, és feltalálta a holdfogyatkozás kiszámításának módját is. Ezenkívül meghonosította az asztrolábuszt, a hordozható napórát, és a csillagászati kvadránst.

Nagy Szent Albert (Albertus Magnus) (1200-1280), dominikánus szerzetes, pápai tanácsadó, majd püspök, egyházdoktor. Megállapította a föld gömb alakját és a déli félteke lakhatóságát.

Roger Bacon (1214-1294), ferences szerzetes. Ő is azt tanította, hogy a Föld gömb alakú. Nagy Szent Albert és az ő művei adták Kolumbusznak azt a gondolatot, hogy a Földet körbe lehet utazni, mert gömbölyű.

Nicolas Oresme (1323-1382), francia püspök, hatalmas polihisztor. A modern tudományok egyik legfontosabb megalapítója, úttörője és népszerűsítője. Ő volt az első, aki megfogalmazta, és - még Kopernikusznál is világosabb, és érthetőbb - érvekkel alátámasztotta, hogy nem a Föld a világ középpontja.

Nicolaus Cusanus (1401-1464), német bíboros, pápai nuncius, filozófus, matematikus és csillagász. Szintén vallotta, hogy nem a Föld az univerzum közepe, hanem az ugyanolyan bolygó, mint a többi. Keplert megelőzve azt tanította, hogy a világegyetemben nem létezhetnek tökéletes körpályák.

Nikolaus Kopernikusz (1473-1543), a modern heliocentrikus világnézet megalkotója. A Katolikus Egyház kanonoka volt. Az Egyház a kopernikuszi modellt, mint elméleti lehetőséget, matematikai modellt támogatta, sőt tanította is.

XIII. Gergely pápa (1502-1585), a ma is világszínvonalon működő vatikáni csillagvizsgáló megalapítója. Ő építtette fel Rómában az ún. Szelek Tornyát - mai nevén Gergely Tornyot - melyet az akkoriban legkorszerűbb csillagászati műszerekkel szereltetett fel. Ő vezette be a ma is használatos Gergely-naptárt.

Egnatio Danti (1536-1586), domonkos szerzetes, számos csillagászati műszer (pl. az asztrolábium) feltalálója, illetve a Gergely-naptár jelentős előkészítője.

Galileo Galilei(1564-1642). A kopernikuszi tanok nyílt hirdetője, illetve számos fizikai felfedezés fűződik a nevéhez. Temperamentumos személyisége miatt szinte mindenkivel összeütközésbe került, így az Egyházzal is, de ennek ellenére élete végéig hű maradt katolikus hitéhez, és azt buzgón gyakorolta is. Házi őrizete során apáca leánya gondoskodott róla, és számos pap tudóssal maradt kapcsolatban, akik még életében számtalan csillagászati művel "rehabilitálták" az elítélt tudóst. Galilei egy külön könyvet szentelt annak, hogy bemutassa, a hit és a tudomány nem összeférhetetlen. Számos hamis és hazug legenda fűződik a peréhez, amelyekben katolikus- és egyházellenes körök megpróbálták őt szimbólumukká tenni. Ezeket a már nyilvánosságra is hozott jegyzőkönyvek, és más dokumentumok egyértelműen cáfolják. (Erről a későbbiekben egy külön írást fogok közzé tenni.)

Rheitai Schyrleus (Schyrl, Schyrle) (1597-1660) cseh kapucinus szerzetes, a binokuláris teleszkóp feltalálója.

Johann Baptist Cysat (1586-1657), jezsuita szerzetes, aki a maga készítette távcsövével fölfedezte az Orion csillagködöt, illetve rendtársával, Schneider Kristóffal a napfoltokat. Elsőként kutatta az üstökösök fizikáját, s e téren ma is Cysat elnevezéseit használják.

Gottfried Wendelen (1580-1667), flamand kanonok, többek között csaknem olyan pontosan számította ki a Nap látószög-elhajlását, mint a mai modern csillagászok.

Giambattista Riccioli (1598-1671) jezsuita szerzetes, aki bár Kopernikusz és Galilei elméleteinek nagy kritikusa volt, számos nagyon fontos megállapítást tett a csillagászatban, pl. nevéhez kötődik a Hold feltérképezése (számos krátert ő nevezett el), a szabad esés különböző vizsgálatai, stb.

Hell Miksa (1720-1792) magyar jezsuita szerzetes. Felfedezte a földrajzi szélességmérés új módszerét, amelyet ma Horrebow-Talcott-eljárásként ismernek. Ő vezette az első magyar csillagvizsgálót Nagyszombaton. Ő tervezte a kolozsvári, az egri, és a budai Csillagdát is. Egy holdkrátert is neveztek el róla.

Jean Baptiste Biot (1774-1862) kimutatta, hogy a meteoritok kozmikus eredetűek. Fiatal korában elhagyta az Katolikus Egyházat, de később visszatért oda.

Joseph Fraunhofer (1787-1826) német hívő katolikus fizikus, optikus és csillagász. Kiszámította az optikai üvegek törésmutatójának pontos értékét. 1817-ben kifejlesztett akromatikus lencséje kis módosításokkal ma is használatos. Kialakította ezeknek a jellemző vonalaknak mai napig használatos betüjelölését.

Urbain LeVerrier (1811-1871), John Couch Adams-szal együtt, de egymástól függetlenül fedezték fel a Neptunuszt. LeVerrier mélyen hívő katolikus volt.

Angelo Secchi (1818-1878) jezsuita szerzetes, a csillagászati színképelemzés úttörője és a Dopler-effektus (a csillagok közeledése vagy távolodása okozza a különböző színeket a csillagoknál) első bebizonyítója, segítségével határozták meg a Szaturnusz gyűrűjének a természetét, illetve a Mars felületének a tanulmányozásában is fontos szerepe volt.

Jean Bernard Léon Foucault (1819-1868), katolikus vallását rendszeresen gyakorló fizikus és csillagász. Módszert dolgozott ki az abszolút fénysebesség rendkívül nagy pontosságú mérésére. Kísérleti bizonyítékot szolgáltatott a Föld tengely körüli forgására (Foucault-inga). Továbbfejlesztette a tükrös teleszkópot; 1859-ben egyszerű, de rendkívül pontos módszert dolgozott ki a teleszkóptükrök felszíni hibáinak ellenőrzésére.

Hippolyte Fizeau (1819-1896), mélyen hívő katolikus fizikus, aki a Nap színképének infravörös részét tanulmányozva megoldást talált a csillagok hullámhossz-eltolódására. Ő volt az első, aki meghatározta az infravörös sugarak hullámhosszát. 1849-ben nagy pontossággal meg tudta mérni a fény sebességét.

Johan W. J. A. Stein (1871-1951), jezsuita szerzetes, a Vatikáni Obszervatórium igazgatója. Számos fontos írást tett közzé a változó és a kettős csillagokról.

GEOLÓGIA

Nicolas Steno (Niels Stensen) (1648-1686) A lutheránus hitről 1667-ben katolizált dán anatómus és geológus, majd katolikus püspök és az észak-német protestáns területek misszionáriusa. Elsőként fogalmazta meg a geológiatudomány, a sztratigráfia alaptörvényeit (pl. a szuperpozíció törvényét, az eredet vízszintesség elvét és a laterális folytonosság elvét). Gyakran hívják a geológia atyjának.

ÁSVÁNYTAN

Georgius Agricola (1494-1555). Az ásványtan, és a bányászat atyja. Mély katolikus hitét a reformáció területén is megtartotta. Mivel a lutheránus lelkészek megtagadták számára a sírhely adományozását, ezért holttestét a 60 kilométerre nyugatra lévő Zeitz város püspöke fogadta be és temette el a helyi templomban.

METEOROLÓGIA

Angelo Secchi (1818-1878) jezsuita szerzetes. A modern meteorológia megalapítója. Megszerkesztette az első időjárásjelző gépet, és Olaszországban kialakította az első meteorológiai hálózatot.

FELFEDEZÉSEK

Juan Perez (+1513) ferences szerzetes és Diego de Deza (1444-1523) dominikánus szerzetes, később püspök és főinkvizitor indítására és segítségével kapott Kolumbusz Kristóf hajókat a spanyol királynőtől. Így tudta csak felfedezni Amerikát.

ARCHEOLÓGIA

Schönwisner István (1738-1818), jezsuita szerzetes, történész. Az első magyar régész, aki elsőként végzett Magyarországon ásatásokat. Óbuda közelében ő fedezte fel Aquincum romjait.

FIZIKA

AZ ŐSROBBANÁS-ELMÉLET

Robert Grosseteste (1175-1253), lincolni püspök. A fényt tanulmányozva – filozófiai és teológiai alapokon – megfogalmazott egy egyszerű ősrobbanás-modellt.

TÁGULÓ UNIVERZUM

Georges Lemaitre (1894-1966), belga pap, fizikus és csillagász. Már 1927-ben kimutatta, hogy az általános relativitáselmélet egyenleteiből következően a világegyetem vagy tágul, vagy szűkül. Ő adta meg elsőként a táguló világegyetem használható matematikai számítását is. Előre megmondta, hogy az űr nem lehet stabil, és ezt Hubble és mások bebizonyították

SZÍNELMÉLET

Nicholas de Malebranche (1638-1715) ágoston-rendi pap, a modern színelmélet megalapítója.

TÉRGÖRBÜLET

Nicholas Cusanus (1400-1464), német bíboros, aki megjövendölte, hogy a térnek görbülnie kell, ha Isten egyformán van jelen mindenhol. A XX. században erősítették meg ezt az elképzelést.

FÉNYTAN

Roger Bacon (1214-1294), ferences szerzetes. Megsejtette a fény hullámelméletét, és írt a „láthatatlan fénysugarakról”. Felfedezte a távcső és a mikroszkóp elvét, illetve a lemezjátszó ősét is.

Németországi Boldog (Teutonicus) János (Freiburgi János) (1250-1310), dominikánus szerzetes, majd püspök (Magyarországon, Diakóváron is), pápai tanácsadó és gyóntató. Többek között a szivárványt tanulmányozva a fénytörés és a fényszóródás elméletéhez járult hozzá.

Francesco Maria Grimaldi (1618-1663) jezsuita szerzetes felfedezte a fény elhajlását, illetve a fényszóródást.

ELEKTROMÁGNESESSÉG

André-Marie Ampère (1775-1836), francia fizikus, az elektromágnesesség felfedezője. Ampere jámbor katolikus volt, és bevallása szerint kutatásait keresztény hitének köszönheti.

Alessandro Volta (1745-1827) szintén erős szállal kötődött a Katolikus Egyházhoz, és egy hitvédelmi írást is megfogalmazott. Volta az elektromosságtan úttörője. Rá emlékeztet ma is a feszültség mértékegysége, a "Volt". Ő készítette az első, ma elektromos elemnek nevezett berendezést, amely elektromosságot tudott előállítani. Felfedezései az elektrosztatikában, a meteorológiában és a pneumatikában is maradandóaknak bizonyultak.

DINAMIKA

Thomas Bradwardine (1290–1349), Canterbury érseke. A logaritmikus mozgástörvény első felfedezője, amellyel Galileit előzte meg.

Jean Buridan (1300–1358), katolikus pap, az impetuselmélet megalkotója, ami a Newton-törvények csírája. Munkáival a kopernikuszi forradalom magvait vetette el

HANGTAN

Marin Mersenne (1588-1648) minorita szerzetes, matematikus, fizikus. Az akkori tudományos világ koordinátora volt. Folyamatos levelezésben állt Európa legnagyobb tudósaival (pl. Descartes, Blaise Pascal, Pierre de Fermat, Christiaan Huygens, Galileo Galilei és Evangelista Torricelli). Fizika területén elsőként fogalmazta meg tapasztalati úton a húr rezonanciájára vonatkozó törvényt: a kifeszített húr rezgésszáma arányos a feszítő erő négyzetgyökével, fordítva arányos a húr hosszával s a húr keresztmetszetének és sűrűségének szorzatából vont négyzetgyökkel. Tapasztalatait 100 ével később Taylor elméleti úton is igazolta. Megmérte a hang terjedési sebességét, és más hangtani és zeneelméleti felfedezést is tett, az akusztika atyjának is nevezik.

ATOMFIZIKA

Antonino Zichichi (1929-) olasz atomfizikus. Több jelentős felfedezést tett az atomfizikában, illetve ő az alapítója, illetve munkatársa a világ legkorszerűbb földalatti nukleáris laboratóriumának, az LNGS-nek. A Bologna-i egyetemen fizikaelméletet tanított, és a tudományos eszmék híres népszerűsítője. Több művében is hitet tesz amellett, hogy a tudományt nem lehet a katolikus hittel szembeállítani.

RELATIVITÁS ELMÉLET

Michael Heller (1944-) Lengyel katolikus pap, matematikus, fizikus és filozófiaprofesszor a Krakkói Pápai Teológiai Akadémián, illetve a vatikáni Obszervatórium vezetésének segédtagja. A világ számos egyetemére hívják előadni a tudományfilozófia és a logika kérdéseiben, pl. rendszeres előadó a Krakkói Műszaki Egyetemen, a Louvani Katolikus Egyetemen, illetve a Liege-i, Oxfordi, Leicesteri, Arizónai és számos további egyetemeken. Nemzetközileg neves az általános relativitáselmélet szingularitás problémájáról szóló kutatásairól, illetve, hogy a nemkommutatív geometria használatával kutatja a relativitáselmélet és a kvantummechanika összeegyeztethetőségét. Több mint 200 tudományos cikke jelent meg.

ARAB SZÁMOK

II. Szilveszter pápa (945-1003) Korának egyik legnagyobb tudósa. Bevezette az arab számok használatát, valamint az abakuszt is, amelyek leegyszerűsítették a számtani műveleteket, és lehetővé tették, hogy magasabb szintű matematikát lehessen művelni. Megszerkesztette az első ingaórát a reimsi székesegyházban. Hidraulikus emelőszerkezetet is tervezett, amely messze meghaladta a középkor technikai színvonalát

GRAFIKUS ÁBRÁZOLÁS (KOORDINÁTA-RENDSZER)

Nicole Oresme (1320-1382), francia matematikus, és katolikus püspök. Elsőként használta a matematikában a grafikus koordináta ábrázolást, Descartes analitikus geometriájának megsejtője, sőt ötletadója lett. Az angol Bradwardine püspök munkásságát folytatva bevezette a törtkitevős hatványokat.

IRRACIONÁLIS SZÁMOK ELMÉLETE

Thomas Bradwardine (1290–1349), katolikus püspök. Az irracionális számok elméletének első megalkotója, illetve a geometria alapvető kérdéseiben, a kontinuum- és a halmazelmélet problémáiban lépett előbbre

MATEMATIKAI ANALÍZIS, SZÁMELMÉLET, STB.

Marin Mersenne (1588-1648) minorita szerzetes, matematikus, fizikus. Az akkori tudományos világ koordinátora volt. Folyamatos levelezésben állt Európa legnagyobb tudósaival (pl. Descartes, Blaise Pascal, Pierre de Fermat, Christiaan Huygens, Galileo Galilei és Evangelista Torricelli). Egyike volt azoknak, aki a tudomány minden területét a matematikára vezették vissza, a többi területet is matematikai alapokon próbálta megmagyarázni. A számelmélettel foglalkozott, a nevét őrzik a 2n − 1 alakú, ún. Mersenne-prímszámok, de a permutáció és kombináció fogalmaihoz is sokat tett. Mersenne a kör, mint geometriai alakzat tanulmányozásával is beírta magát a matematika történetébe.

Maria Gaetana Agnesi (1718-1799), olasz apáca, nyelvész, matematikus, és filozófus. A bolognai egyetem matematikai és filozófia tanszékére XIV. Benedek pápa nevezte ki (ő volt a második nő, aki egyetemi professzori kinevezést kapott). Ő írta az első olyan könyvet, amely tárgyalja a differenciálszámítást és integrálszámítást. Nevét őrzi az Agnesi-féle boszorkánygörbe.

Johann Carl Friedrich Gauss (1777-1875), a "matematika fejedelme", híres csillagász és fizikus. A tudományok számos területének fejlődéséhez járult hozzá, így a számelmélethez, az analízishez, a differenciálgeometriához, a geodéziához, a mágnesességhez, az asztronómiához és az optikához. Gauss mélyen hívő, konzervatív katolikus volt.

Bernhard Bolzano (1781-1848), katolikus pap, teológus, matematikus. Matematikai szakmunkáinak köszönhetően a modern matematikai analízis és a halmazelmélet egyik klasszikusa, a Bolzano-Weierstrass-tétel és a Bolzano – Darboux-tétel megfogalmazója. 1816-ban részletesebb bizonyítást adott a binomiális tételre. Korszerû nézeteket vallott a logika, a matematikai változók, a hAugustin Louis Cauchy (1789-1857), francia matematikus. A Páli Szent Vince Társaság tagja, harcos, missziós lelkületű katolikus. A matematikai analízis modern tárgyalásmódjának megteremtője. Igazi polihisztora a matematikának, szinte minden területén alkotott. Az első éves matematikát hallgató főiskolások és egyetemisták biztosan az ő nevét hallják a legtöbbször (pl. Cauchy-sorozat, Cauchy–Bunyakovszkij–Schwarz - egyenlőtlenség, Cauchy–Davenport-lemma, Cauchy-féle integráltétel, Cauchy-csoportelmélet, stb.), ami annak a következménye, hogy a matematika alapvető fogalmait (mint pl. konvergencia, sorozat, határérték) ő fektette szilárd alapokra és definiálta a matematikában megkövetelt szabatossággal. Mély felismerései voltak a komplex függvénytanban, a differenciálegyenletek elméletében, de a fizikában is. Írt a hullámterjedésről, a rugalmasságtanban az ő nevéhez fűződik a feszültség fogalmának tárgyalása isatárérték és a folytonosság problémáiról.

Boldog Francesco Faà di Bruno (1825-1888), olasz matematikus és katolikus pap. A matematika területén jelentős eredményeket ért el, pl. az eliptikus funkciók területén. Nevét viseli a Faa Di Bruno-féle formula. II. János Pál pápa avatta boldoggá.

E. T. Whittaker (1873-1956), anglikán matematikus, de 1930-ban katolizált. A vatikáni Pápai Tudományos Akadémia tagja, a Newman Társaság elnöke. Híres matematikus, főként a számanalízisben, a csillagászati mechanikában, illetve az alkalmazott matematika és fizika történettudományában tett jelentős lépéseket. Több munkájában is összevetette a tudományos eredményeket a hittel, és Isten létének bizonyíthatóságával

Edme Mariotte (1620-1684) francia bencés szerzetes. Többek között Robert Boyle-tól függetlenül felfedezte azt a törvényt, amely kimondja, hogy a gázok térfogata a nyomásukkal fordított arányban változik (Boyle–Mariotte-törvény), azonban Mariotte továbblépetrt Boyle-nál, megállapítva, hogy a törvény csak állandó hőmérsékleten érvényes. Fontos megállapításai voltak a barométerrel, a folyadékok mozgásával, a szín természetével, stb. kapcsolatban. Ő fedezte fel a szem vakfoltját is

Antoine-Laurent Lavoisier (1743-1794), katolikus kémikus. Felfedezte az anyagmegmaradás törvényét (1773), amit róla Lavoisier-törvénynek neveztek el. Részt vett a vegyületek új nómenklatúrájának kimunkálásában; pontosan meghatározta az elemek, a savak, a sók és a bázisok fogalmát. Új égéselméletet alkotott, és egyúttal (1789-ben) megcáfolta a flogiszton-elméletet. A modern kémia atyja.

Amedeo Avogadro (1776-1856), egyházjogot végzett, mélyen hívő olasz kémikus. Jelentősen hozzájárult a molaritás és a molekula súly elméleteinek feltárásához. Kiszámította az egy mólban lévő molekulák számát (Avogadró-szám), illetve neki köszönhető az Avogadró-törvénye.

Pierre Duhem (1861-1916), fizikus, tudományfilozófus és harcos katolikus volt. A termodinamikában tett jelentős megállapításokat (pl. Gibbs-Duhem egyenlet).

Pierre Gassendi (1592-1655) francia pap, filozófus és csillagász. Atomokra épülő anyagelméletet dolgozott ki, és kísérletet tett az atomizmus és a keresztény kozmológia, a mechanikus természetmagyarázat és a skolasztikus metafizika összehangolására. John Dalton többek között az ő művére építette atomelméletét.

Gregor Mendel (1822-1884), római katolikus pap, Ágoston-rendi apát. Elsőként fedezte fel a genetika törvényeit híres zöldborsó kísérleteiben. Ő a genetika atyja.

Lazzaro Spallanzani (1729-1799), katolikus pap. Ő volt az első, aki bebizonyította tudományos kísérleteivel, hogy az ún. ősnemzés, mely szerint élőlények keletkezhetnek külső körülmények hatására, természetes környezetben, képtelenség. Ő igazolta azt is, hogy a mikroszkopikus élőlények szaporodásra is képesek. Ő volt az első, akinek sikerült az első mesterséges megtermékenyítés emlős állaton.

Nagy Szent Albert (Albertus Magnus) (1200-1280), dominikánus szerzetes, pápai tanácsadó, majd püspök, egyházdoktor. A természettudománynak majd minden ágával foglalkozott: orvostudománnyal, fiziológiával, állattannal, növénytannal, fizikával, kémiával, földrajzzal, geológiával, ásványtannal, csillagászattal. Elsőként írta le a virágok porzóit és a nektárt, ismerte a rovarok hasi idegszálát, s leírta a magban a csíra helyzetét. Megállapította továbbá, hogy a fák magassága és lombjának nagysága összefügg a fénnyel és a meleggel. Megírta Európa első növény-, állat- és ásványtanát.

Armand David (1826-1900), francia lazarista szerzetes, misszionárius pap, zoológus és botanikus. Kínában számos állat- és növényfajt írt le, amelyek közül többet ő írt le elsőként. 200 vadállatot (63 addig ismeretlent, pl. az óriás pandát), 807 madárfajt (65 ismeretlent), illetve számtalan hüllőt, békát, halat, lepkét és más rovarokat. Ő mentette meg a róla elnevezett Dávid-szarvasokat a végső kipusztulástól. A botanikában is számos új fajt talált, pl. rhododendron és tárnics fajokat.

Carlos Chagas Filho (1910-2000) Nemzetközi hírű orvos, biológus, biofizikus és neurológus, 16 éven keresztül a vatikáni Pápai Tudományos Akadémia elnöke, illetve szerte a világon számtalan más tudományos akadémia tiszteletbeli tagja, és számos tudományos kitüntetés birtokosa. Jelentős felfedezéseket tett az idegi mechanizmusok, illetve az elektrogenezis területén. Tanulmányozta a turini leplet, és több munkájában is kifejti a katolicizmus és a tudomány világméretekben is jelentős kapcsolatát.

Louis Pasteur (1822-1895), a ferences harmadrend tagja volt. Tudományosan először ő bizonyította, hogy a baktériumok a fertőzések forrásai, és bemutatta, hogyan lehet elszaporodásukat megelőzni (fertőtlenítés, ill. pasztörizálás). A mikrobiológia megalapítója. Nevéhez fűződik a veszetség elleni védőoltás kidolgozása is.

Nagy Szent Baszileiosz (329-379) Az Egyház már a III. században elrendelte, hogy a püspököknek kötelessége gondoskodni a betegek ápolásáról, és ennek megfelelően számos kisebb kórház jött létre. Az első igazi, a szó mai értelmében vett kórházat Nagy Szent Baszileiosz hozta létre Cezáreában, ahol a ragályos betegeket ápolták, többek között saját maga is.

Szent Otmár (689-759) St. Gallen-i püspök. Az első leprosorium, leprásokat gondozó kórház létrehozója 720-ban. A XIII. században Európában kb. 20 ezer leprakórházat működtetett az Egyház, többnyire püspökök és szerzetesrendek által, pl. a Szent Lázár-lovagok 3000 leprakórházat láttak el.

Az első magyarországi kórházakat a Szent István király által behívott szerzetesrendek hozták létre Pannonhalmán, Pécsváradon, Bakonybélen és Esztergomban. Egészen a legújabb korig Magyarországon, illetve Európában mindenhol a betegek egyetlen reménye a szerzetesek, és az Egyáz által fenntartott kórházak voltak. Az Egyháztól független orvosokat a szegények nem tudták megfizetni, viszont a betegápoló szerzetes- és lovagrendek teljesen ingyen gondoskodtak a betegekről. A kolostorokban európai hírű szerzetes-orvosok működtek, akik mellett gyógyszerész segédek is dolgoztak.

Friedrich Karl von Schönborn (1674-1746) Bamberg és Würzburg püspöke. A világ első bonctani intézetét ő állította fel.

A kinint – mint lázcsillapítót és a malária ellenszerét – a jezsuiták alkalmazták először Európában a XVII. század elejétől (úgy is nevezik több helyen a kinint, hogy „jezsuita kéreg”).

Celestine Opitz, prágai Irgalmas Rend-i főorvos, aki az elsők között alkalmazta 1874-ben a mesterséges altatást (narkózist) kórházában. Ugyanitt az irgalmas rendi szerzetesek már 1847-ben a műtéteknél érzéstelenítést használtak.

A világ első orvosi egyetemét a bencések hozták létre Salernoban a IX. században.

Barkóczy Ferenc (1710-1765) és Eszterházy Károly (1725-1799) egri püspökök, Barkóczy később esztergomi hercegprímás. Az első hazai orvosképzést indították el az irgalmas szerzetesekkel Egerben.

TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT

Vincent Priessnitz (1799-1851) osztrák pap. A modern hidroterápia atyja.

Sebastian Kneipp (1821-1897), bajor pap. A természetgyógyászat egyik atyja. Ő alkalmazta elsőként a róla elnevezett Kneipp-kúrát, illetve a teljes értékű gabonaszemekből készített kenyeret Norvégiában máig az ő receptje szerint készítik.

Leonardo da Vinci (1452-1519), olasz polihisztor. Matematikai és természettudományos tanulmányait, pl. anatómiai vizsgálatait X. Leó pápa megbízásából folytatta.

Andreas Vesalius (1514-1564), katolikus orvos és anatómus. A tudományos bonctan, a modern anatómia egyik megalapítója. Az az állítás, miszerint a kísérletei miatt az Inkvizíció üldözte, teljesen alaptalan. Egy szentföldi zarándoklat során vesztette életét.

Marcello Malpighi (1628-1694), katolikus orvos és anatómus, XII. Ince pápa személyes jóbarátja, a Pápai Orvostudományi Iskola tanára. A mikroszkopikus boncolástan megalapítója, leírta a kapillárisokat és alapvető felfedezéseket tett egyebek között a tüdő, a lép, a vese, a mirigyek elemi szerkezetének kutatásában

Nicolas Steno (Niels Stensen) (1648-1686) A lutheránus hitről 1667-ben katolizált dán anatómus és geológus, majd katolikus püspök és az észak-német protestáns területek misszionáriusa. Felfedezte, hogy a szív egy izomzat, majd lefektette az izommechanika alapjait. Felfedezte a nyálkacsatornát, és a könnymirigyeket is.

TUDOMÁNYOS ENCIKLOPÉDIA

A legelső tudományos vagy orvosi enciklopédiákat a Katolikus Egyház több szentje és klerikusa készítette, pl.:

Boldog Cassiodorus (485-583), szerzetes.

Sevillai Szent Izidor (556-636) püspök.

Szent Beda Venerabilis (673-735) angolszász bencés szerzetes, egyházi író, teológus, a kora-középkori keresztény tudományosság jelentős alakja. Írásaiban a grammatika, az ortográfia, a matematika, a fizika és a zene elmélete tárgyában az antik és a korai középkori tudományos ismereteket foglalta össze. Ezenkívül természettudományi tanulmányokat folytatott és írt földrajzi és csillagászati munkákat is.

Robert Grosseteste (kb. 1168-1253) katolikus püspök. A matematizáló természetkutatás úttörője. Az ő hatására értelmezte Roger Bacon, aki a tanítványa volt, a tévedések ellenszereként a tudományban a matematikát.

Roger Bacon(1214-1294), ferences szerzetes. Bár eretnekgyanús nézetei és erkölcsi viselkedése miatt rendtársai kolostorfogságra ítélték, tudományos munkásságát IV. Kelemen pápa is támogatta. Ő volt az, aki felismerte a tudományos kutatásokban az empirizmus jelentőségét, és így a modern tudományos módszertan első szószólója volt. A halála után kiadott művei alapján az utókortól a „Doctor Mirabilis” kitüntető címet kapta

Aquinói Szent Tamás (1224-1274), domonkos rendi szerzetes, skolasztikus filozófus, teológus. Teológiájában a hit és a tudás viszonya is foglalkoztatta, s mind a kettõt Istentõl eredeztette. Mind a tudomány , mind a hit ugyanahhoz az igazsághoz vezethet el, de módszerük már eltérõ kell, hogy legyen, mivel a filozófia (s egyúttal minden tudomány is) a teremtett dolgokból indul ki, s ennek vizsgálata során jut el Istenhez, míg a teológia Isten vizsgálatára összpontosít, s a kész kapott kinyilatkoztatást értelmezi. A kinyilatkoztatás igazságának felfedezésében támaszra lelhet a teológia a filozófiában, mert a hittételek nem mondhatnak ellent a rationak. Mindezekkel jelentősen befolyásolta a tudomány autonomáját, és ezzel együtt fejlődését.

Szerzetesek

1. A szerzetesek, elsősorban a bencések és a ciszterciek tanították meg Európa népeit a korszerű földművelésre: a nehézeke, a háromnyomásos-gazdálkodás alkalmazására; a mocsarak lecsapolására, a kert- és szőlőgazdálkodásra. "A nyugat csak a szerzetesektől tanulta meg a rendszeres munkát; a középkor iparát jórészt ők teremtették meg" (Hauser Arnold). Ez volt Európa gazdasági-kulturális fellendülésének alapja.

2. Az első népoktatás a szerzetesek által fenntartott kolostori iskolákban folyt. Csak a bencéseknek kb. 1500 kolostori iskolájuk volt a középkorban, ahová minden tehetséges gyermeket felvettek. A másik népoktató intézmény a VIII. századtól kezdve a plébániai iskolákban volt, ahol szintén minden nemű gyermek tanulhatott.

3. Az első magyar iskolát is a bencések alapították Pannonhalmán, 996-ban.

4. Kifejezetten a leányok oktatására is létrejöttek szerzetesrendek, ahol a szegényeket ingyen, de magas színvonalon képezték írás-olvasásra, latin nyelvre, számtanra, gazdasági ismeretekre, és különféle női tevékenységekre. Az oktatás során bentlakásos intézeteket biztosítottak a tanulóknak. Ilyen rend volt pl. az Angela Merici által alapított Szent Orsolya Társaság, vagy Ward Mária által alapított angolkisasszonyok intézete, vagy a Notre-Dame-kongregáció (ágostonos kanonisszák).

Néri Szent Fülöp (1515-1595) Előtte is számos pap gyűjtötte össze a szegény, elhagyott vagy árva gyermekeket, de az övé az első szervezetileg is erre szakosodott ingyenes iskolahálózat, a Keresztény Tanítás Iskolái. Ő szervezte meg a világ első nyilvános népkönyvtárát is

Kalazanci Szent József (1557-1648) A kifejezetten népoktatásra létrejött szerzetesrend, a piarista rend alapítója. Iskoláik biztosították az alsóbb néprétegek tehetséges gyermekei számára a továbbtanulás lehetőségeit. Jól tükrözi ezt az is, hogy iskoláikban 90-94%-ban a szegényebb családok gyermekei tanultak.

Pázmány Péter (1570-1637) bíboros, esztergomi érsek. Ő alapította a nagyszombati tudományos egyetemet (1635), a mai budapesti tudományegyetem (ELTE) ősét. Jelentős szerepe volt a mai irodalmi nyelv megteremtésében is.

De la Salle Szent János (1651-1719) Ő alapította az első ipari iskolát, a szakmunkásképző ősét, és az első modern értelemben vett tanítóképzőt is.

GYÓGYPEDAGÓGIA

Pedro Ponce de Leon (1520-1584) Spanyol bencés szerzetes, aki elsőként foglalkozott a siketnémák oktatásával. Kifejlesztett számukra egy kezdetleges jelbeszédet, ami a mai jelbeszédek alapja.

Charles-Michel de l'Epée (1712-1789) Francia abbé, az első siketnéma iskola megalapítója, majd számos további iskolát alapított szerte a világon a süketek számára. A "süketnémák atyjának" nevezik.

Simon Antal (1772-1808) piarista szerzetes, majd pap. Az első magyar süketnéma-intézet igazgatója, amely 1802-ben nyílt meg Vácon. Az írás-olvasás tanítására új módszert dolgozott ki, amelyet utóbb az ország összes népiskolájában is alkalmaztak.

TANKÖNYVEK, ISMERETTERJESZTÉS

Makó Pál (1723-1793), jezsuita szerzetes. Ő közvetíti tankönyveiben hazánkban elsőként a differenciál- és integrálszámítást. Latin nyelvű tankönyveit használták az akadémiák és egyetemek mindenhol a Monarchia országaiban, sőt máshol Európában is.

Molnár János (1728-1804), jezsuita szerzetes, az első magyar fizikakönyv szerzője, amellyel a magyar fizikai szaknyelv megteremtésére is törekedett. Ő indította meg az első ismeretterjesztő magyar folyóiratot, a "Magyar Könyvház"-at is, valamint az első magyar nyelvű pedagógiai mű is az ő nevéhez fűződik.

Szekér Joakim (1745-1810), ciszterci szerzetes, az első magyar nyelvű történelemkönyv szerzője.

Verseghy Ferenc (1757-1822), pálos szerzetes, a kor leghíresebb nyelvésze, az első magyar "idegen szavak szótára" szerkesztője.

Rónay Jácint (1814-1889) bencés szerzetes, majd választott püspök. Európa-híres természettudós. A darwinizmus első és legismertebb magyarországi terjesztője. Pszichológiai művei szintén úttörők hazánkban.

Laky Demeter (1818-1902) premontrei perjel. Az első magyar nyelvű iskolai poétika (költészet-történet és -rendszertan) szerzője.

Tóth Mike Mihály (1838-1932) jezsuita pap, híres természettudós, elsősorban az ásványtan területén. Ő írta az első magyar könyvet a fényképészetről.

TECHNIKAI TALÁLMÁNYOK

Berthold Schwarz (XIII-XIV. század) német ferences szerzetes. Ő találta fel a puskaport és az első lőfegyvert.

Athanasius Kircher (1602-1680), német jezsuita tudós. Többek között ő találta fel a vetítőgépet. Felfedezte ezen kívül a napfoltokat és a visszhang törvényeit.

Francesco Lana (1631 - 1687), jezsuita szerzetes, fizika és matematikaprofesszor, az aeronautika atyja. Ő volt a léghajózás elméletének első megalapozója. Az általa tervezett vákuumgömbök ugyan gyakorlatilag megvalósíthatatlanok (a légnyomás összetörné őket), mindenesetre az elv, amit felfedezett, működik. Gusmão és a Montgolfier-testvérek is az ő kutatási eredményeit használták fel.

Francesco Lana (1631 - 1687), jezsuita szerzetes, fizika és matematikaprofesszor, az aeronautika atyja. Ő volt a léghajózás elméletének első megalapozója. Az általa tervezett vákuumgömbök ugyan gyakorlatilag megvalósíthatatlanok (a légnyomás összetörné őket), mindenesetre az elv, amit felfedezett, működik. Gusmão és a Montgolfier-testvérek is az ő kutatási eredményeit használták fel.

Bartolomeu de Gusmao(1685-1724), portugál jezsuita pap. A portugál királyi udvarban 1709-ben emelkedett a levegőbe a világ első, meleg levegővel hajtott papírballonja, a lisszaboni Casa da India csarnokában. Az eseményen részt vett Conti bíboros, a későbbi XII. Ince pápa is. A ballonnal Gusmão kísérletileg bizonyította – 74 évvel a Montgolfier-fivérek sikeres felszállása előtt -, hogy levegőnél könnyebb gáz, jelen esetben meleg levegő segítségével lehetséges a repülés. Így ő lett a léghajók atyja.

Giovanni Caselli (1815-1891) olasz apát. A rajzokat továbbító távíró (pantelegráf) felfedezője. Ez volt a faxgép őse.

Johannes Gutenberg (1400-1468), a mozgatható betűelemekkel való könyvnyomtatás feltalálója. Elsőként a Katolikus Egyháztól kapott megrendelést. Számos egyházi dokumentumot, többek között búcsúcédulákat, illetve egy pápai levelet nyomtatott ki.

Karai László (1435?-1485?) budai prépost. Ő alapította meg a legelső magyarországi nyomdát. Ő hozta hazánkba Hess András nyomdászt is.

Pray György (1723-1801), jezsuita szerzetes, a magyar forráskritikai módszer, ill. kritikai történetírás megteremtője.

NYELVTUDOMÁNY

Révai Miklós (1750-1807), piarista szerzetes, nyelvész, egyetemi tanár. A magyar történeti nyelvtudomány megalapítója és legnagyobb alakja, az első magyar stilisztika szerzője.

Sajnovics János (1733-1785), jezsuita szerzetes, csillagász. Ő bizonyította be 1770-ben a finnugor rokonságot.

Téosz üdvözletét küldi

A hit az, amikor elkötelezed egy életre azt, miként s hogy cselekszel.

Legyünk vérbeli realisták és vázoljuk fel, te mit tekintesz érvnek:

- A nem nyitottság

"Tényleg van olyan ember, aki elhiszi, hogy létezik egy mérhetetlen, érinthetetlen, láthatatlan, tudatos erő, mely szabályozza életüket? "

- A nem nyitottság

"Komolyan, mi ösztönzi arra a népeket, hogy bevegyék ezt a sületlenséget, főleg a nagy keresztes mesekönyvet???"

De, látom, most foglalkozol a témával először ezért elmagyarázom:

A Jézusi azt küldi az embereket miként éljenek.

Te el sem tudod képzelni, minő boldogság, Jézus szerint élni, és ő tudja, hogy nekünk mi jó. A bűnt ő, és Isten határozza meg, a vallásunk szerint, örök és kifordíthatatlan dolgok. Magadat roncsolod, ha a nemi ösztöneid (amit meg kell szelídíteni) határozzák meg, mert azok vadak az állat módjára történő aktum. A nemi ösztönöket nem elfojtani, hanem megszelídíteni kell, mert az lehet csak igazi boldogság minden fél számára. Az éhezés az más bűne miatt van, fel kell őket karolni, ezért vannak keresztény szervezetek, amely enni-inni ad azoknak az embereknek. Légy te nyitott, amint én is nyitott vagyok a véleményedre.

Noli foras ire, in te ipsum redi; in interiore homine habitat veritas! (Augustinus Aurelius)

Röviden összefoglalva ennyi:

http://www.youtube.com/watch?v=ND-L8vG9LsM

Üdv: Téosz

Téosz kiváncsi kérdezőnek újból üdv. küldi

1.Hogyan lett Isten? Egyszer csak 50 évesen meglett a nagy semmiből?

Nem mivel, a semmi Isten teremtménye. Ő teljes, ez a világ pedig tökéletességének kis szelete. Ő egy olyan rendszer, amely örök "törvények" szisztémájának trinitász matematikai teljessége értelmében az Idő és Hely, amelyek kreatúrák, felett van.

2.Nem nevelkedett, kapásból ekkora lett?

Isten az Idő felett van. Ezt pedig megválaszolta az 1. válaszommal.

3.Honnan szerezte a bölcsességét, honnan veszi a bátorságot, hogy eldöntse, mi jó és mi rossz?

A teljesség a tökéletes igazság erénye is hozzátartozik. A többi erény is része Isten tökéletességének. Ő dönti el mi a jó és a rossz, mert azzal minket véd.

4.A hívőknek miért kell fizetniük a hitükért?

Fujj. Ez az egyház. Ez az ő általuk megfogalamzott ötparancsolat egyike, csak katolikus hittel, amiben eleve el kell fogadnod, hogy a pápa, amit tesz, tényleg Isten nevében tesz, nem a tízparancsolat része.

5.Miért hagyta magára a fiát, hogy kipurcanjon idelenn?

Mert elkövették hajdanán a bűnt, és így megszűnt a világnak a örökléte, a mocsok miatt, ami a bűn volt, Isten az emberek szabad akarata ellen, ez az én véleményem, képtelen megváltoztatni, mert Ő adta szabad akaratot, és az erényei, amelyek alkotják a Szt-Háromság tökéleteségét, között szerepel, hogy az örökké saját általa megírott örök dolgoknak a világ végig be kell következniük, saját magát tagadná meg. Jézus szeretetből vállalta azt, hogy Isten létére, tökéletessége létére, tisztasága létére ártatlansága létére lejön, és saját maga adja meg az utolsó esélyt, hogy a világ vége elől megmeneküljön a világ, így ő legyőzte a halált, de közben végigszenvedte ártatlanul azokat a kínos órákat.

6.Kit dugott meg, hogy gyereke született, továbbá fizetett-e gyerektartás?

Idézek tőled: "Nem provokáció,..."

Üdv: Téosz