Nem inkább az ítélkező hatalommal rendelkező Istenre van szükségük az ateistéknak?

"Eszerint te úgy gondolod, hogy ebben a világban már nem lesz szaporodás?"

Hí, ez az egyik legnagyobb titok, nem tudom, hogy lehetne ezt egy ateistának elmondani. A férfi és női kapcsolat és az abból születendő gyermek egy nagyobb isteni mintának a kisebb szintű párhuzama. A mennyben a nagyobb isteni minta fog megvalósulni. Vagyis nem lesz a most ismert szaporodás, de jobb dolog lesz helyette. Szerintem legyen ennyi elég, mert ez egy igen nagy misztérium (gyakorlatilag a legnagyobb) és sokmindent kellene előzetesen tisztázni hozzá.

"Akkor csak a teremtés után volt zsarnok? Ott ugyanis nem volt önkéntesség."

Hu, vazeg, Hozzád tényleg kell türelem... :) A teremtéskor már kezdetben ott volt az a rohadt fa, amivel az ember választás elé volt állítva! Ha megnézed, a fa a "jó és rossz tudás fája" volt. Vagyis: a teremtett világban minden jó volt, nem volt benne rossz. Azért mert Isten nem alkot rosszat. De már kezdetben választhatott az ember, hogy megmarad ebben az egyöntetű jóban vagy megismeri a jó-rossz dualizmusát. Ha nem lett volna ott a fa az Éden kellős közepén, akkor lett volna Isten zsarnok. A bukás után pedig Isten teljes joggal mondhatta volna, hogy oké, ember döntöttél, úgy kell neked, halj meg, az élet fáját pedig egy villámcsapással kiirtom, és a Biblia végetér az 5. oldalon. De nem ezt tette, hanem megmentette az embert ennek ellenére, sőt még az Élet Fáját se örökre zárta el, mert a Biblia végén, a Jelenések Könyvében ismét vígan esznek róla az emberek! tehát az emberi szabadsággal bukott el az ember, de Isten hasonló szabad döntéssel vezeti vissza a Jóhoz az embert. És most már előre prognosztizálom, mi lesz a következő kérdésed így erre is válaszolok. :) A kezdeti Éden és a végső Menny között van némi különbség. Sokan azt hiszik, ugyanoda kerülünk vissza, de nem, és pont ez adja az egész dráma értelmét! Én azok teológiai véleményét osztom, akik szerint a teremtett ember jó volt, nem volt bűne, de nem volt tökéletes! A tökéletesség nem pusztán hibátlanságot jelent, mert hibátlanul is lehet még hová fejlődni. A kezdeti ember egyfajta ártatlan gyermekkorban volt, de a felnőttéválást, a teljes tökéletességet még nem érte el. Ha nem bukik el, ezt valszeg hamarabb elérte volna, de mivel elbukott, ezért már csak Isten kegyelméből és segítségével érheti el. De pont erről szól az egész megváltás, hogy már az Egyházban is szorosabb kapcsolat jön létre Isten és az ember között, mint ami az Édenben volt! Ehhez mondjuk meg kellene érteni az legalább Eucharisztia és a Bérmálás szentségének titkát, de enélkül talán annyi is elég, hogy az ember azért bukott el, mert nem volt még tökéletes, és a Mennyben azért nem bukik el, mert már tökéletes lesz (még akkor is, ha az gyakorlatilag egy végtelen fejlődés), a szabadsága a többféle jó közül való választás lesz, a mindenhatóság megközelítése, a kiteljesedő teremtő erő. Ha az ember valódi fejlődést ér el lelki téren, akkor látja, hogy milyen elképesztő távlatok nyílnak meg előtte, de aki még a lélek létében is kételkedik, az vacakol ezzel, hogy akkor most mit is csinál az, aki nem vétkezik meg hogy érhető el az.

"önfenntartó élet"

Itt igazából azt akartam kidomborítani leegyszerűsítve, hogy alaptapasztalat, hogy az élet nem képes csak önmagát fenntartani, vagyis ami él, az táplálkozik is. Vagyis nincs olyan, hogy keletkezik/teremtődik egy élet és az utána mindentől függetlenül fenn tud maradni egymaga. Ilyet csak Isten tud, akinek a mi téridőnktől függetlenül is önmagában van örök léte és minden másnál "létezőbb".

"Igen - de így ez nem bizonyíték, csak egy feltevés."

Tudom. :)

"Márpedig kapásból elképzelhető olyan világ is, ahol NINCS teremtő isten, szóval ez rögtön bukik."

Elképzelhető, de számomra - bocsánat a leegyszerűsítésért - semmivel sem logikusabb és értelmesebb az a magyarázat, hogy a mi univerzumunk úgy keletkezett, hogy a mindenség egy kiterjedés nélküli pontban volt valamikor valami óta, ami aztán valami miatt felrobbant, és a tágulás elvárható lassulását valami gyorsítja benne, de eközben véletlen defektek láncolatával kismillió baromi jó élőlény alakul ki és az egyik jelenleg pl. bonyolult szimbolikus kommunikációt folytat a világ más táján élő értelmes egyeddel; mint az, hogy egy hatalmas mitikus óriásmadár óceánba pottyantott tojásából lett az ég és a föld. Akkor még mindig az a legértelmesebb, hogy volt ugyan egy időbeli kifejlése és fokozatos elrendeződése a mindenségnek, de ez olyan jól sikerült, hogy még az emberi értelem is csak lassan fogja fel, tehát az egész folyamatot egy nálunk nagyobb értelem indította be és irányította. Ezt sokkal egyszerűbb elfogadni józan megfontolásból is. A tudomány sok fehér foltját tök egyszerűen megmagyarázná Isten léte, de itt bizony a tudomány nem az egyszerűbb, hanem a bonyolultabb magyarázat erőltetése felé halad. Végülis, így többet tudnak publikálni, valamiből a tudósoknak is élni kell...

"a klón öregebb is, PLUSSZ nincs másik korrigáló DNS."

A hangsúly a MÁSIK-on van. :) Mint írtam, normál foganáskor az egyik gén korrigálhat egy másik párhuzamos gént. Többek között ez a veszélye a közeli rokonok házasságának is, mivel hasonló génkészletük miatt több hibás gén lehet bennük párhuzamos. A klónnál pedig esélytelen, hogy másik párhuzamos gének korrigálják az esetleges defekteket, mivel nincsen másik párhuzamos DNS.

„Most volt egy ilyen, ahol örökletes betegséget gyógyítottak. Persze ettől még ember maradt :-)”

Na, ez mindjárt más. Tudod alapvetően úgy születnek új egyedek, hogy a génben lévő kódok alapján fokozatosan felépülnek a fehérjéik is így kapnak pl. emberi vagy retek alakot. De ez a normál születés folyamata. Ráadásul a növények nem anyaméhben keletkeznek, hanem a magból föld víz és napfény hatására. A felnőtt egyedben pedig már felépültek a fehérjék, sejtek, azokból csak egy új születéssel épülhet fel másfajta egyed. De egyébként a felnőtt egyedben is van sejtosztódás ami alapvetően a DNS alapján megy, de itt csak ugyanolyan sejtek pótlódnak az elhaltak helyettesítésére, itt mondjuk el lehet érni, hogy a beteg sejtek helyett egészségesek másolódjanak, gondolom erről volt szó. De ez egy helyi folyamat és nem változtatja meg az egész egyed alapvető teljes morfológiáját vagy faji besorolását. Jól van, megnyugodtam, hogy még nem ilyen vad sci-fi világot élünk.

„Ez az isten nem létezik, ez 100%

Valószínűleg Jézus sem létezett, vagy nem egy ember volt.”

Ez szubjektív véleményed, de a tények mást mondanak. Egyébként egy jogásznál (egyetemei tanár) is olvastam, hogy pl. Krisztus feltámadására van annyi összefüggő bizonyíték, ami alapján egy semleges bíróság is megalapozottan megállapíthatja, hogy megtörtént.

„atom/gén”

Ezzel természetesen csak azt akartam jelezni, hogy az ateisták sem ellenőriznek személyesen mindent, hanem tekintély alapon elhiszik másoknak, hogy úgy van, vagy egyszerűen ésszerűnek tűnik számukra. van egyfajta normális belátás az emberben, amihez nem feltétlenül kell MINDEN KÉTSÉGET KIZÁRÓ bizonyíték. Ha elolvasod Swinburne vagy Gödel levezetését, Isten is legalább ilyen valószínűen létezik.

„Ez csak egy érzés, ami szintén hasznos - de nem igaz.”

Miért ne lenne igaz egy érzés? Tapasztalt tény.

„Sajnos az észt bárki eldobhatja. Tudós is.”

Ez a tudós pont nem dobta el az eszét, mert nem dobott el egy tényt: hogy képtelen megszüntként tekinteni egy emberre, akit szeret. A legtöbb atesita lazán félredob rengeteg tényt pusztán azért, mert nem a külvilág tárgyaiból, hanem önmagukból származnak. Mi lenne, ha a világnézetüket is ugyanilyen alapon félredobnák és elkezdenének önmagukba nézni? Kínkeservvel próbálnak az objektivitásra törekedni, de minden objektumot szubjektumok fognak fel, tehát mindig lesz torzítás. Egyedül akkor nincs torzítás, ha a szubjektum és objektum ugyanaz, vagyis önmagukba néznek! Ott bizony sok érdekes dolgot találnának, amik nem szorulnak bizonyításra, mivel nem is bizonytalanok…

De miért is nem képes az ember megbékélni a halállal?

„ha neked vágyad van egy örökmozgóra, akkor lesz örökmozgó?”

Én itt nem ilyen vágyakról beszéltem, hanem olyanokról, amik elemi szintűek az emberben. Nézzünk egy egyszerűbb példát: pl. akarsz egy gyors kocsit. Ha szerzel egy ilyet, ott végetér a vágy? Nem, mert ha ez megvan, akarsz egy még gyorsabbat. Ha az is megvan, még gyorsabbat és így tovább, sosem mondod azt, hogy ez már elég, nem vágysz többre. Pedig az az elemi vágy munkálkodik benned, amely legyőzi a jelen téridő korlátait, a kocsi csak egy olyan dolog, amiről azt hiszed, hoyg ezt a vágyad kielégíti, pedig nem. Ugyanez van a dicsőség iránti vággyal. Kisfőnök akarsz lenni, aztán nagyfőnök, és megelégednél, ha pl. király lennél? Nem, mert valójában a világ felett akarsz győzni, a Menny dicsőségét szomjazod szíved mélyén. Stb. Ezek olyan elemi vágyak, mik sosem elégülnek ki teljesen földi keretek között, csak vagy az őrült javak hajszolása vagy a csalódott depresszió felé viszik az embert. Hacsak nem képes megfékezni evilágra irányuló vágyait, de attól még az elemi vágyak megmaradnak és egy kiélezett helyzetben ismét feltörhetnek, mert csak akkor lesz boldog az ember, ha nem e torz, szenvedéssel teli, múlékony világban keresi ezek beteljesülésést, mert itt állandó kudarc éri.

"rossz kérdés az, hogy Istent ki hozta létre?"

Nagyon kevés rossz kérdés van. Ez KÍNOS kérdés!”

Egyáltalán nem. Mi nem volt érthető abban, amit írtam? A „teremtő teremtője” egyrészt egy fölösleges végtelen láncot nyit meg, aminek a végén úgyis el kell jutni egy ősteremtőhöz, tehát eleve kezdhetnénk ezzel is a választ. Másrészt meg, ahogy írtam a mi világunk időbeliségét egyszerűen és logikusan nem lehet ráhúzni egy ezen a rendszeren kívül és már a rendszer idejének elindulása előtt is létező valakire. Vagyis rossz a kérdés. Van ilyen.

„Akkor ő hol van, milyen szabályok vannak ott és hogyan keletkezett? Egyedül van, vagy sokan vannak?”

Tudunk róla, hogy van az angyalok világa is, az égi világ. Nevezheted ezt is téridőnek, de merőben más az ő téridejük, mint a miénk. Pontos leírás persze nincs róla, de nincs okunk azt sem feltételezni, hogy az pusztán egy miénkhez hasonló párhuzamos univerzum, mert egészen más alaptörvények is uralkodhatnak ott. Ez gyakorlatilag a lelki vagy (vallási értelemben vett) égi szféra. De azt is tudjuk, hogy Isten ott sem pusztán egy a sok lény közül, mert ennek a világnak is a teremtője (lásd a Biblia első szavait). Tehát ha esetleg hitelt adunk a poliverzum elméleteknek, akkor le kell szögezni, hogy az az Isten, amit mi ismerünk, legalább minden olyan világ teremtője, amelynek bármi kapcsolata van a mi téridőnkkel (hiszen a Biblia említ ilyen kapcsolatot bőven az „ég” és a „föld” között), de amelyiknek nincs kapcsolata a miénkkel, annak léte nem bizonyítható, vagyis nincs okunk feltételezni, hogy bármi létezik bármilyen rendszerben, amit nem az az Isten hozott létre, amit mi ismerünk. Ebből pedig: na mi következik?

„Mi logikusabb: Hogy egy végtelenül bonyolult isten létezik csak úgy magától - vagy egy végtelenül egyszerű anyag létezik csak úgy magától? Melyik fog pl. először keletkezni?”

Én másképp látom. Szerintem Isten végtelenül egyszerű (csak időnként mi bonyolítjuk túl Őt), az anyag inkább bonyolultabb, de nem végtelen. Tudtommal a tudomány sincs ezen az állásponton, bár erről nehéz nyilatkozni, de pl. ott van az érdekes Olbert-paradoxon, miszerint szimplán az, hogy sötét az ég, bizonyítja, hogy az univerzum térben és/vagy időben véges.

Köszi. :) Valóban én is azt érzem, hogy sok ateista egyvalamihez ragaszkodik görcsösen és nem veszi észre, hogy eközben száz dolgot veszít el szépen lassan...

De hintegetjük a magokat, ahol járunk, az pedig már nem rajtunk múlik, melyikből mi kel ki.

56: Nem tudom, ismered-e Belga: „Az a baj” c. számát? Szerintem hallgasd meg és közben elmélkedj ezen: leírtam Neked egy flottul működő kiegyensúlyozott szabályozó rendszert arról, hogy kormányoz Isten az ember szabad akaratával együtt, de Te még mindig azon pörögsz, hogy ... „Ha hagy a Jó Isten maga mellett (szükségképpen kevésbé jó) alternatívát, akkor az a baj, ha nem hagy ilyen alternatívát, akkor az a baj. Ha engedi Isten szabadon választani az embert, akkor az a baj, ha nem engedi szabadon választani, akkor az a baj.” Stb., stb. Holott valójában egyik sem úgy van, ahogy Te kitekered. Ebből látszik, hogy Isten nagyobb, mint az ember, Ő simán megold olyanokat, amiken mi agyongörcsöljük magunkat. Szerintem ezt beszéld meg magaddal, mert most már tényleg jó lenne megérteni így kb. 2 hét után. Még annyit elmondok, hogy ne valami hiányérzetbe menekülj megint, hogy a fáról előre mondta Isten, hogy ne egyen az ember (ennyi „támpont” elég kellett volna, hogy legyen, mert nem akárki mondta), de nem önmagában a fa volt a bomba, a sátán pedig kívülről jött ebbe a világba. De ezen felül nem írok újat erről a témáról, mert ne ilyeneken vacakolj, hanem a lényegen gondolkozz és értsd meg. Jelezd, ha megvan.

A többi:

"Lesz szaporodás?"

Azon a szinten, ahol ezt feltetted, azt válaszolom: NEM. Sőt, idézem:

Mt 22,30 Mert a feltámadáskor sem nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az Isten angyalai a mennyben.

De egyébként logikus is, hogy ha oda az emberek személyes döntésétől függően (is) jutnak be, akkor ne legyen olyan, hogy valaki eleve bekerül, mert ott születik és így előnye van. Nemdebár?

"A teremtett világ nem volt tökéletes!"

Bingo! Már ha a tökéletesség alatt azt értjük, amiről én regéltem, vagyis: ahogy az ember, úgy a teremtett világ is JÓ volt, nem volt benne semmi rossz, de nem a jóság csúcsán állt, mert volt még lehetősége tökéletesedni, kiteljesedni. Isten megáldotta a teremtményeket, hogy szaporodjanak, azt mondta az embernek, hogy művelje a kertet és hajtsa uralma alá a természetet, stb. Vagyis volt további cél, nem egy statikus dolgot teremtett, hanem olyat, amely egy bizonyos kezdeti távolságra volt Istentől (ami inkább természeti, mint minőségi volt), és innentől fejlődhetett tovább Isten felé vagy Istentől távolodva. Vili?

"pont erről szól az egész megváltás -

Nagyon lassú és egyáltalán nem hatékony."

Na, most már nincs kedvem önmagamat ismételni. Felteszem a találós kérdést, amit meg tudsz válaszolni, ha megértetted azt, amiről eddig írtam és nemcsak felszínesen átfutsz rajta azon agyalva, hogy csípőből valami ellenreakciót írj.

KI MIATT lassú és kevésbé hatékony ez a folyamat?

"Leírnád, hogy pontosan hogyan néz ki, és mit csinál az a lélek, amelyik nem az agyműködésed következménye?"

Nem. :) Mégpedig azért, mert ez is egy jó nagy és tök meddő, agyonrágott ateista-keresztény téma, ami fölöslegesen duzzasztaná a JELEN témát. Én itt igyekszem inkább friss lendületet vinni a dolgokba és nem az agyonrágott témákon pörögni a végtelenségig tök fölöslegesen. De ha érdekel a lelked, keresd meg önmagadban! Ne a testedben, mert az más, még ha kölcsönhatásban is van a kettő, és ne objektumot keress, hanem szubjektumot. Na jó, mégegy támpont, hogy lásd, milyen vagyok: a fizikai dolgok olyanok, hogy mész beléjük beljebb és beljebb, és ha eléred a középpontjukat, és még beljebb mész, akkor már kifelé mész és ismét a felszínre jutsz. A lélek nem ilyen, ott ha mélyebbre ásol, a végtelenségig mindig mélyebbre fogsz ásni. Ott a mélység tényleg mélységet jelent. Na, valami ilyet keress. Sok sikert! ;)

"Önfenntartó élet"

Nem hiszem el, hogy ezt még mindig nem érted. Na jó, fogalmazzunk úgy, hogy Isten nem szorul táplálkozásra az életbenmaradáshoz. Mihelyst te sem szorulsz arra, akkor mondhatod, hogy önmagadban van életed és mindentől (Istentől is) függetlenül tudsz létezni.

"Csakhogy ez a bizonyított... ez van."

Ó igen, annyira bizonyított, hogy talán egy évtizedig tartotta is magát frankón az Ősrobbanás elmélet, amíg csak meg nem jelent az a rejtélyes valami, ami ellentmondott a szétrobbanó modellnek, és ami előtt olyan paff volt a tudomány, hogy kínjában szimplán sötét energiának nevezte el, meg izé, sötét anyag is van biztos jócskán, mert hát ez tényleg sötét számunkra, és ebben tuttira biztosak vagyunk még egy ideig... :)

"Evolúció"

Hát ebbe se nagyon akarok belemenni, mert megint egy bazi nagy kanyar lenne, de hidd el: józanul szemlélve a hasonló génkészletű élőlényeknél annyira következik csak, hogy az egyikből lett a másik, mint az, hogy a villából lett a kanál. Becsületemre legyen mondva, sok dínós cikket elolvastam már, és egy dologban voltak közösek: hogy az újabb dinós cikkben mindig átrajzolták az addig tuttinak vélt törzsfejlődési ágat. Ennyire tutti ott minden, be kellene vallani, hogy ileyn bazi régi dolgokról egyszerűen tényleg nem tudunk nagyon tutti dolgokat mondani, csak legfeljebb olyanokat, amik nekünk valószínűnek tűnnek a megvizsgált igen töredékes adatokból és saját értelmünkből kifolyólag. De egyébként tudod mi a baj az evolúcióval? Mert józanul szemlélve én nem zárom ki - és még el is hiszem, hogy lehettek ilyenek -, hogy egy mutáció (ami alapvetően defekt és ritka és drasztikus hatásokra jön létre) pont előnyhöz juttat egy élőlényt, akinek sikerül módosított génjét továbbörökítenie, de ebbe az egész elméletbe annyi látens intelligenciát és megszemélyesítést visznek bele a tudósok tudatalatt, hogy ez már inkább panteizmus (vagyis a természet maga egyfajta gondoskodó Isten), mint ateizmus. Nem mondom, hogy tudatos, mert szerencsétlenek tudatalatt keresik az intelligenciát ott, ahol értelmes magyarázatot akarnak adni általuk makacsul deklaráltan értelem NÉLKÜLI folyamatokra! Mert a természetes szelekció akár működhet irányító intelligencia nélkül is spontán módon, de az, hogy pont egy olyan mutáció keletkezik, ami ezt elindítja, az már ép ésszel nem magyarázható értelem nélkül, ahhoz édeskevés a véletlen (pláne olyan mutációnál, amiknek egyszerre kell bekövetkeznie egyetlen egyedben két tök független szervben, mint pl. ha megnyúlik a nyak, akkor a szívnek meg nagyobbnak kell lennie, hogy jusson vér a fejbe), hacsak nem kölcsönzünk TUDATALATT egy icipici értelmet egy véletlen defektnek vagy defektláncolatnak. De ezek tudatalatti folyamatok, ezekről csak olyan ateistával lehet építően beszélgetni, aki képes önmagát olyan atomtudatosan megfigyelni, hogy tetten éri, amikor értelmet csempész vissza oda, ahonnan száműzni akarta. Erre igen kevesen képesek, úgyhogy ez a megjegyzésem inkább a minket olvasó lelki embereknek szólt.

"Jóslatok a Bibliában"

Egy rakat beteljesedett jóslat van. Valszeg tényleg nem olvastad. Elég az evangéliumokat elolvasni, és azok állandóan utalnak korábbi próféciákra, ha nem akarsz a történelemhez nyúlni. De ne abból indulj ki, hogy pl. Jehova Tanúi meg egyéb szekták megjósolták a világ végét már vagy húszszor és sosem jött be nekik. Képzeld: én, a keresztény, ilyen megjósolt napokon mindig lazítok, pihenek, bulizok, mert pont ezek a napok egy icipicit esélytelenebbek. :) Ugyanis a világ végével kapcsolatban az előjelek vannak megjósolva (amik tényleg frankón sorra bekövetkeznek, amellett, hogy Jézus kitért olyan hamis előjelekre is, amivel sokan csak meddőn hergelik a népeket, de ez megint nagy téma), és nem az időpont van megjósolva! Jehova Tanúi azok Jehova Tanúi, nem a mainstream, a Biblia meg Biblia, és az ezt mondja:

Mt 25,13 Vigyázzatok azért, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok, a melyen az embernek Fia eljő.

"Csak ez általában a gyerekeidben jön majd elő, ha neked jó génjeid vannak."

Igen, a recesszíven öröklődő tulajdonságokat hordozó heterozigóta gének. Ne aggódj, megvan. :) De ilyen géneket is tudna korrigálni mondjuk egy homozigóta párhuzamos gén.

"VAGY mesterségesen."

Nincs még mesterséges anyaméh (szerencsére), ha erre gondolsz. Az inkubátor csak egy bizonyos kor után képes életben tartani a magzatot. Vagy ha tudsz róla, hogy van, plíz egy hiteles linket, mert engem is érdekel. De egyébként miért ilyen nehéz azt mondani, hogy jól van: nem lehet belőlem hónapos retek? Szerintem ha tovább erőlteted, hogy mégis, nem én fogok belőle sz*rul kijönni... :) Jó tanácsként mondom.

„az ateisták sem ellenőriznek személyesen mindent"

"Igaz. Értelmes ember bizonyos kritériumok alapján elfogad dolgokat."

Na, ezért a kijelentésért viszont kezet rázok Veled! :)

"Isten valószínűsége"

Leírom harmadszor is: Gödel vagy Swinburne (hogy mást ne említsek). Gödel megvan a Wikin, Swinburne megvan a könyvesboltban. Mindkettő mai tudós 50%-nál nagyobb valószínűséget ad Isten létére. Az utóbbi Krisztus Istenségére is. És Swinburne elemzi a feltámadás valószínűségét is.

"Na, ott lehet csak igazán torzítani!" (mármint, hogy a szubjektum önmagát vizsgálja)

NEM! Ha a szubjektum és az objektum között van távolság, akkor ott van egyrészt a szemszög torzítása, egyedisége, másrészt a közvetítő közeg torzítása. De még jobbat mondok: az "én csak a szememnek hiszek" kijelentés egy olyan szerv megbízhatóságára alapoz, amely a fénynek csak egy bizonyos frekvenciatartományát képes érzékelni, úgy, hogy bemegy a fény két olyan kis lyukon keresztül, ami annál szűkebb, minél erősebb a fény, és ha a szemlencse jól működik, akkor sikerül a szemfenékre fókuszálnia két megfordított képet, aminek csak egy még szűkebb része lesz éles és jó felbontású, és ráadásul mindkét képen lesz egy-egy üres lyuk (lásd: vakfolt). Namármost, ebből a két kissé eltérő szögű, lyukas, a periférián jóval életlenebb, fejjel lefelé lévő képből az agy csinál egyetlen olyan 3D-s képet, amit mi úgy érzékelünk, hogy ez frankón a valóság! Pedig annak csak töredéke – egyéni tanult kiegészítéssel. És akkor nem beszéltünk a látást zavaró dolgokról, szemszögről, látászavaroktól, érzéki csalódásokról, stb. Pedig egyébként a szemünk még mindig az egyik legmegbízhatóbb érzékszervünk. A külvilágot fizikai érzékszervünkkel mindig csak töredékesen érzékeljük és önmagunkban is legalább annyira építjük fel, mint amit kívülről kaptunk. Ezzel szemben, ha a megfigyelő azonos a megfigyelttel (vagyis önmagunkba nézünk), akkor nincs se szemszög, se közvetítő közeg, ami zavarná a megfigyelést. Maximum az, hogy mennyire vagyunk képesek befelé koncentrálni és más ingereket figyelmen kívül hagyni. Ott pedig univerzális dolgokat találunk, mivel minden ember belül igen hasonló. Amikor a szubjektum objektumokról nyilatkozik, nehéz univerzális igazságokat megfogalmazni (bár a tudomány azért kitartóan törekszik erre), de ha a lélekről beszélünk, ott könnyebb ilyen univerzális dolgokat megfogalmazni, mert kisebb a torzítás, közvetlenebb a megfigyelés, mindenki ugyanolyan „tárgyat” figyel meg, behatolunk magába a "tárgyba", amit szemlélünk, és nem kívül maradunk rajta. Na, erre varrj gombot!

"A tudomány pedig ki fogja majd deríteni."

Mármint, hogy hol van Isten? Na erre befizetek! De mindig csodáltam azok optimizmusát és magabiztosságát, akik az Atlanti-óceánt át akarják lapátolni Ázsia keleti partjaira, és tuttira biztosak benne, hogy erre egy fogpiszkáló a legalkalmasabb módszer és előbb-utóbb biztosan sikerül nekik, sőt már közel vannak hozzá! :)

„Isten végtelenül egyszerű”

Bizony-bizony! Ha egy pillanatra helyet cserélnénk, biztosan nem azt éreznénk, hogy Ő állandóan görcsöl olyan dolgokon, hogy Ő hogy létezzen úgy és kormányozza precíz görcsök között a mindenséget, hogy azzal kikerüljön minden filozófiai problémát, hanem egyszerűen mindent lát és mindent megtehet és tökéletességéből fakadóan bármit megtehet tök egyszerűen is, és az jó lesz. Mi bonyolítjuk agyon a dolgokat, Ő tök természetes egyszerűséggel tökéletesen létezik, tud, cselekszik, uralkodik, szeret, stb. Ő valójában mindig ugyanolyan egyszerű és tökéletes, de a tulajdonságai, tettei a mi szemszögünkből lesznek csak változatosabbak. De nem bonyolultak. Évtizedek óta elmélkedek Istenről, ezalatt megtanultam, hogy akkor mondunk tuttira marhaságokat Istenről, ha bonyolítjuk a dolgokat. Minél egyszerűbb dolgokat mondunk Róla, annál közelebb vagyunk az igazsághoz.

"VAGY a fénysebesség túl lassú."

:D Hát úgy tudom, a fény az abszolút gyors létező a mi világunkban, aminek sebességét nem lehet meghaladni se elméletileg (lásd Einstein munkásságát), se gyakorlatilag. De ha valakinek ez is lassú, akkor az tényleg le akarja győzni a mi téridőnk korlátait, mert szíve mélyén ott lapul a Menny iránti vágy. Ugye-ugye? ;) Egyébként meg nyugi: nem mondtam, hogy Olbert paradoxonja tutti fix elmélet, mert valóban ha nagyon megerőszakoljuk, lehet ellent vetni neki, viszont alapvetően nem hülyeség és jópofa. :)