A hívők mivel magyarázzák az egyértelműen Noé bárkája ellen szóló érveket?

"A vízözön története számos változatban megtalálható a közel-keleti irodalmakban, s minden bizonnyal innen került át a mítosz a görög földre is.

A vízözön mezopotámiai hagyományát a Biblia a maga sajátos módján vette át és értelmezte."

A vízözön története számos változatban megtalálható a közel-keleti irodalmakban, s minden bizonnyal innen került át a mítosz a görög földre is.

A vízözön mezopotámiai hagyományát a Biblia a maga sajátos módján vette át és értelmezte.

Elnézést az ismétlésért - a "technika ördöge".

Korábbi idézeteimmel azt akartam kifejezni, hogy úgy az Ó-, mint az Új Testamentum (a Biblia) bizonyos koncepció alapján készült. Korábbi legendákat, szájhagyományokat (akár írottakat) foglaltak "egy keretbe" e koncepció(k) alapján.

Az amire te hivatkozol, az egy sumer vízözön történet. Csakhogy a fordításokkal nekem gondjaim vannak, pontodabban fenntartásaim. A sumer írásról tudni illik, hogy mássalhangzós írás, vagyis nem jelölnek magánhangzót. Azt tudni kell hangzósítani.

A probléma pedig itt kezdődik. Olvasom a hozzászólásod és az Isten neveket és egyre magasabbra emelkedik a szemöldököm, míg nem az "Ea a fényes szemű bölcsesség Istenéhez" érünk, ahol a szemem ki is ugrott. Ea? Tényleg? És ezt hogy olvasta le, ha nem írtak magánhangzókat?

Tehát már itt kezd gyanús lenni. A másik az Isten nevek. Tudom, hogy a sumerek csúnya pgányok voltak és sok Istenük volt így el kell nevezni őket sokféle módon. De most legyen kivétel, és esetleg keressünk ugyan azon Isten több megjelenési formáját.

Írod, Anu az Istenek atyja. Én ezt úgy fogom nevezni most, hogy ÉN.

Enlil az Istenek királya. Nincs értelme, hogy ő a király, ha nem ő az atya.

ÉnLél (ek)

Nimurta, én ezt úgy ismerem, hogy Ninnurta, de mellékes.

ÉnMan(tr)a, ÉnMerte, ÉnMérte

Ennugi, ugye az utolsó, és ebben is az En van benne mint az Enlilben.

Énég, ÉnEge, ÉnIGE, ÉnEgy, Ha pedig tudjuk, hogy a g a khg mássalhangzó kategóriába esik, akkor:

ÉneKe

De mondok durvábbat: AnGe(L)

Az -us -t már csak görög teszi hozzá.

Mindenesetre, ha nem is tökéletesek a megfeleltetések, mindegyik egy Én istenségről lehet szó, amelynek van több arculata.

Jah bocs, ha ez igaz, akkor nem a zsidók találták ki az egyisten hitet? Hát... Ciki..

Egyébként már régen meg akarom szerezni ennek az eredeti ékírásos és annak latin betűs változatát, persze nem "megfejtve", csak a kivonatot. Érdekelnek dolgok mit hol és milyen okból fordítanak félre.

New Age rulez!

Mindig lehagyom :D

Anonymus voltam ^^

Na meg persze ez:

"De ott volt a fényes szemű Ea is, a bölcsesség istene, aki szerette az embereket és ő elárulta a jámbor Utnapistinek, hogy mit terveznek az istenek. . - Ubara-Tutu fia - mondta Utnapistinek az isten"

Utnapistinek?

Jah, hogy út nap Istennek.

Nincs több kérdésem bíró úr.

Az tény, hogy a vízözönt sok helyen sokféle módon, sokszor egymást átfedő értekezésben írták meg. Ennek főleg az lehet az oka, hogy a csillagképek szerencsére nem változnak a nyelvek és / vagy népek kénye kedve szerint.

Az is tény, hogy a biblia ószövetségi részét a zsidók Jézus után írták meg olyan formában, ahogy azt ma elénk tálalják. Sokkal korábban ugye elvileg ősi iratokra hivatkoztak, amelyeket Mózes írt le. Hogy ez igaz vagy sem...

Mindenesetre az tény marad, hogy a zsidók nem ismerték annyira a csillagokat, hogy a teremtéstörténettől egészen Noén át, végig Ábrahámig a teljes történet egy egységes csillagképi rendszerbe beleilleszkedjen.

De persze minden elképzelhető...

Sumer: Enki

Akkád, majd később Babilónia: Ea

Ugyanannak az istennek más nyelvű változata!

Vidiripi

Eyadema!

"Az eredeti özönvíz/bárkaépítés legendája a jó négy és fél ezer éves Gilgames eposzból ered."

Szerintem ez nem így van. A lentebb felsorolt népekhez hogyan jutott el? Pl. az eszkimókhoz vagy az amerikai indián törzsekhez illetve az Újzélandon élő népekhez?

A vízözön-történetek mindmáig legteljesebb gyűjteményét: James Frazer: Folklore in the Old Testament, I.Kötetében találhatod meg. A bibliai történet hitelességét tűnnek alátámasztani azok az özönvíztörténetek, amelyek világszerte a legkülönbözőbb - még teljesen elszigetelt - kultúrákban is fellelhetők. A termékeny félhold területén általánosan ismert volt a Biblia leírásával több ponton is hasonlóságot mutató özönvíztörténet, a sumér, babilóniai, asszír mítoszok. Ugyanez az alapmotívum része volt az egyiptomi, görög, hindu, kínai, hawaii, mexikói, eszkimó, lapp, finn, szibériai, kelta, szudáni, hottentotta, újzélandi maori, ausztráliai bennszülött, tűzföldi és 58 amerikai indián törzs hitvilágának.